Jelzáloghitel: jogsértő a banki gyakorlat

Vágólapra másolva!
A jelzáloghitelezés jelenlegi banki gyakorlata több okból is sérti az ügyfelek tulajdonhoz fűződő jogait. A jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményébe ütközik például, ha a bank a felajánlott ingatlan értékét a valós forgalmi ár alatt határozza meg, majd a hitelfedezeti értéket még ennél is kisebb összegben állapítja meg. A bankok kartellgyanús eljárása miatt versenyhivatali vizsgálatot javasol az állampolgári jogok biztosa - írja a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

A jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményébe ütközik, ha a bank a jelzálogként felajánlott ingatlan értékét a valós forgalmi ár alatt határozza meg, majd a hitelfedezeti értéket bankérdek miatt még ennél is alacsonyabb összegben állapítja meg. A pénzintézetek biztonságának eltúlzott és egyoldalú biztosítása az ügyfeleknek szükségtelen és aránytalan jogsérelmet okozhat, veszélyeztetve az alkotmányban rögzített tulajdonhoz fűződő alapjogukat - vonta le a jelzálog-biztosíték mellett történő hitelezéssel kapcsolatban indított vizsgálatának végkövetkeztetését Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

A bank akkor járna el tisztességesen, ha az ingatlan értékbecslésével - a tulajdonos bevonása mellett - egy valóban független szakértőt bízna meg, majd az így objektíven megállapított értéknek a hetven százalékát venné hitelfedezeti értéknek.

A jelzálogjog és a vételi jog együttes kikötése különösen problémás

Az ombudsman szerint különösen a jelzálogjog és a vételi jog együttes kikötése alkalmas jogsértésre. A kétszeres leértékelés miatt rendkívül alacsonyan meghatározott hitelbiztosítéki érték ugyanis a vételi jog útján létrehozható adásvételi szerződésben kikötött vételár is egyben. Ha a pénzintézet a feltűnően aránytalan előnyt az adós helyzetének kihasználásával köti, akkor a szerződés uzsoraszerződésnek minősül. Ez pedig jogszabályba és jó erkölcsbe ütközik, így semmisnek tekinthető.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének feladata a pénzügyi szolgáltatást végzők ellenőrzése. A PSZÁF ennek ellenére semmit nem tesz annak érdekében, hogy az ügyfelek alkotmányos és törvényes jogai ne sérüljenek. A pénzfelügyelet ezzel mulasztásos törvénysértést követ el - véli Lenkovics Barnabás.

Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke találkozót kezdeményezett Lenkovics Barnabással a pénzügyi szektorral kapcsolatos felvetések megvitatására - derül ki a PSZÁF [origo]-hoz pénteken eljuttatott közleményéből.

A közjegyzők munkájával sem volt elégedett az ombudsman. A hitelszerződéseket közokiratba foglaló közjegyzők ugyanis nem minden esetben teljesítik a törvényben előírt kötelezettségüket. A közjegyzőnek meg kell győződnie a szerződő felek valódi szándékáról, tájékoztatnia kell az ügyfelet a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről, ráadásul meg kell győződnie arról, hogy az okiratban foglaltakat pontosan megértette az ügyfél, és valóban megfelel az akaratának.

Lenkovics Barnabás indokoltnak tartana egy versenyhivatali vizsgálatot annak tisztázására, hogy erőfölényben vannak-e a pénzintézetek, és ha igen, akkor visszaélnek-e ezzel.

A betétesek érdeke is számít

Az OTP Bank hitelezési gyakorlatában azt a törvényben rögzített kötelezettségét tartja szem előtt, mely szerint felelős betétesei pénzéért, mely a kihelyezések forrásául szolgál, egyben mindent megtesz a hitelkockázat minimalizálása érdekében - közölte az OTP a Népszabadsággal. A bank kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a külső, független szakértők által meghatározott hitelbiztosítéki érték nem sértette a hitelfelvevők jogait és érdekeit. Az indokolatlanul alacsony hitelbiztosítéki érték megállapítása egyébként ellentétes lenne a bank üzleti érdekeivel is, hiszen az a biztonsággal kihelyezhető hitelek mennyiségét csökkentené.