Megszavazták a jegybanktörvényt

Az Országgyűlés hétfőn este elsöprő többséggel megszavazta az elmúlt időszakban sokat vitatott jegybanktörvény módosítását. A törvénymódosításra 195 igen, négy nem szavazat volt. Az elfogadott törvény szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának létszáma a jelenlegi kilenc főről legfeljebb tizenegy főre bővülhet, a tagok kinevezésében pedig nagyobb szerep jut a miniszterelnöknek.

A módosítás szerint a Monetáris Tanács tagja az MNB elnöke és alelnökei. A további tagok közül négy fő kinevezésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg, és ezt a miniszterelnök terjeszti a köztársasági elnök elé, amennyiben egyetért vele. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök az MNB elnöke véleményének kikérésével tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

A jegybank döntéshozó testületének tagjai - az MNB elnöke, az alelnökök, valamint a felügyelőbizottság tagjai - megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők. Az MNB-törvény hatálybalépésekor a monetáris tanácsi tagsággal rendelkező MNB-alelnökök eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik a testületben betöltött tagságukat. A jegybank alelnökeit a monetáris tanácsi tagságért külön díjazás nem illeti meg, az elfogadott módosítás szerint.

Járai Zsigmond szerint szégyenletes törvényt fogadtak el, amely nagy károkat okoz majd az ország megítélése szempontjából. A jegybank jelenlegi elnöke abban bízik, hogy a törvény legfeljebb 18 hónapig lesz hatályban, mert bármilyen kormány jön majd , meg fogja változtatni. Járai Zsigmond hétfőn elmondta: szerinte a törvénymódosítás nem fog hatályba lépni Magyarországon, mert eljut a magyar Alkotmánybíróságig, és az vélhetően hatályon kívül helyezi.

A jegybanktörvény az MNB-elnöke szerint ellentétes azzal a szerződéssel, amelyet az ország az Európai Unióval kötött, így az Európai Bíróság sem értene egyet hatálybaléptetésével.