Kérdőjelek a színlelt szerződések körül

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevezetése kapcsán két minisztérium újraírta a munkaszerződések minősítésének szempontrendszerét. A szakmai szervezetek elégedetlenek a tervezettel.

Még mindig nem elégedettek a munkaszerződések minősítéséhez meghatározott szempontrendszerekkel az érdekképviselők. Az érintett szakmákhoz már eljutott a munkaügyi és a pénzügyminiszter közös szakanyaga, amelyekhez folyamatosan érkeznek a módosító javaslatok.

A kritériumrendszer általában célozza a színlelt szerződések lebuktatását, ám az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) bevezetése kapcsán készült el - mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter.

A lap által megkérdezett ekhóban érintett csoportok képviselői szerint nem igazán tér el a jelenlegi gyakorlattól a szempontrendszer, és épp a szakmaspecifikumokat hagyja figyelmen kívül.

Ezzel szemben az FMM és a PM közös irányelvtervezete szerint "a munkavégzésre irányuló jogviszonyok és a munkaviszony elhatárolását mindenkor csak egyedi jelleggel, a jogviszony tartalmi és formai elemeinek átfogó vizsgálatával lehet elvégezni."

Ez a megállapítás azért is lényeges, mert nemegyszer előfordul, hogy az élet felülírja a jogi szabályzókat. Míg a munkaszerződések egyik eleme például, hogy a foglalkoztatónál zajlik az alkalmazás, addig a megbízási/ vállalkozói szerződésnél a megbízott választja ki a munka helyszínét. Vagyonőri tevékenységnél mégsem lehet csak azért átminősíteni egy polgárjogi kontraktust, mert a megbízott egyetlen feladata a megbízó telephelyének őrzése, ugyanis azt értelemszerűen csak a megbízó telephelyén lehet ellátni - fogalmaz az irányelv.

A tervezett szempontrendszer nem sokban tér el a mostani rutintól, a parlament előtt lévő munka törvénykönyve, illetve a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítási javaslatai sokkal inkább elősegítik a színlelések lebuktatását.

A vizsgált szempontok:

• Írásbeliség
• Munkakörként való feladatmeghatározás
• Személyes munkavégzési kötelezettség
• Irányítási, utasítási és ellenőrzési jog
• A munkavállaló rendelkezésre állásra
• Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató oldaláról
• Alá-fölé rendeltségi viszony
• A munkavégzés helye
• A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása
• A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak felhasználása
• Rendszeres díjazás
• Egyéb juttatások
• Anyagi felelősség
• A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása

A színlelt szerződések "önkéntes" átminősítésére 2006. június 30-ig adott a kormány türelmi időt. Eddig az időpontig az APEH nem vizsgálódik, csak OMMF. A hamarosan életbe lépő törvény kimondja, hogy a munkaügyi eljárásokban kiszabott bírság, megállapított befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.