Az árversennyel küzd a magyar tejágazat

Vágólapra másolva!
A tej felvásárlási ára csökken az unióban, így fokozódik az importnyomás a magyar piacon. Ez komoly nehézségeket okoz a kisebb támogatást élvező és a minőségi termelésre koncentráló magyar tejágazatnak.
Vágólapra másolva!

Nincs könnyű helyzetben a magyar tejipar, hiszen a túltermelés mellett a folyamatosan csökkenő felvásárlási árakkal is számolnia kell. Az olcsóbb import termékek is fokozzák a versenyt, ezért nem várható fogyasztói áremelkedés a piacon. A kiskereskedelmi árakra várhatóan még a gyengülő forint sem lesz hatással, hiszen a drágulás miatt kieső importot azonnal tudja pótolni a hazai ágazat.

A magyarországi felvásárlási árak az uniós csatlakozást követően jelentősen csökkentek, de még mindig a kelet-európai és a világpiaci szint fölött vannak. Az uniós csatlakozással meg kellett szűnnie minden piacvédelmi rendszernek, így a nyerstej kilogrammonkénti (1 liter tej 1,03 kilogrammnak felel meg) felvásárlói ára, a 2004 január-i csatlakozás óta 72 forintról 64 forintra esett 2006 januárra. A helyzet ráadásul a termelők szempontjából az idén sem javul, Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke ugyanis az első negyedévre vonatkozóan kilogrammonként 62-63 forintos árat vár. Szlovákiában a Felvásárlási ár 63 forint, míg Lengyelországban 61 forint, Lettországban pedig mindössze 59 forintot adnak egy kilogramm nyerstejért. Ezért magas importnyomás nehezedik az uniós csatlakozás óta teljesen szabad magyar piacra.

A magyar tejfelvásárlási ár lassan közelít az EU átlagárhoz, amely egyébként szintén csökkenő tendenciát mutat. A múlt év utolsó hónapjában az Európai Unióban, átlagosan 3,5, Magyarországon pedig 3,6 százalékkal csökkent a tej átvételi ára. A 100 kilogrammonként számolt 28,34 eurós uniós átlagár még magasabb az Egyesült Államok 27,77 eurós átlagánál és egyre közelebb kerül a tejtermékek világkereskedelmét alapvetően meghatározó Új-Zéland 17,69 eurós átlagához.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet vizsgálatai szerint az EU tejnagyhatalmi szerepét a jövőben is meg fogja tudni őrizni, bár a jelenlegi csökkenő tendencia még jó darabig megmarad. Nálunk is megkezdődött már a leépülés, csak a nagyobb, és kisebb költségekkel termelő gazdaságok tudnak megmaradni, akik pedig nem bírják a kíméletlen árversenyt, azok tönkremennek vagy beolvadnak egy nagyobb cégbe.

A kiskereskedelemben nem feltétlenül mutatkozik ez a verseny: a kereskedelmi láncok természetesen igyekeznek megtartani áraikat: a csökkenő beszerzési árak mellett növelni a bevételeket. Mivel a tejtermékekre állandó a kereslet, náluk nem érződik feltétlenül az árcsökkenés hatása. A vásárló leginkább annyit érezhet ebből, hogy az olcsóbb import helyett jobb minőségű hazai terméket kínálnak az áruházak azonos összegért.

A kiskereskedelmi árakra nincs befolyása a feldolgozóknak, kivéve az akciókat, amikor egy kedvezményes fogyasztói árban állapodnak meg - mondta Almási Csaba, az Egertej Kft. gazdasági igazgatóhelyettese.

A jó minőségű friss tejet előállító hazai feldolgozóknak nem csak az élőflóráktól megfosztott, ám jól eltartható - tehát praktikus - UHT tej okoz komoly fejtörést, hanem a piacon még mindig jelen lévő reggeli -és kakaós italok is. Ezek a tejimitátumok vízből, tejcukorból, ásványi sókból álló, íztelen úgynevezett permeátumból készülnek, amelyekhez ízesíto- és színezőanyagokat, valamint emulgeálószerekat adnak. Az ilyen termékek áfatartalmát megemelték ugyan, de a kakaós italt például még mindig csak 15 százalékos áfa terheli. Továbbra sem szorították ki tehát a magyar boltok polcairól ezeket az egykor takarmányozásra használt, gyenge minőségű termékeket, annak ellenére, hogy a valódi tejből termelő ágazat kapacitásai nincsenek lekötve.