Nem segít a végtörlesztés a devizaadósokon Surányi szerint

Vágólapra másolva!
Az olasz Intesa Sanpaolo regionális igazgatója, a CIB Bank elnöke szerint a devizaadósokon nem segít a végtörlesztés, aminek költségét az összes adófizetőnek kell majd állnia. Surányi György szerint a végtörlesztés gyengíti a forint árfolyamát, így nő az az állam adósságterhe, a bankszektor vesztesége miatt nehezebben és drágábban lehet majd hitelhez jutni.
Vágólapra másolva!

Nem kellően végiggondolt a végtörlesztés, legfőképpen azért, mert viszonylag keveseknek nagyon nagy megtakarítást hoz, és a tehetősebb ügyfeleket kecsegteti nagy nyereséggel - mondta Surányi György, a CIB elnöke a Nol.hu-nak adott interjújában.

Az Intesa Sanpaolo regionális igazgatója szerint az ügyfelek között akad olyan, aki 500 millió forintot fizet vissza, azaz 120 millió forintot nyer a bolton. Ha a becslések beválnak, akkor 150-200 ezer családnak, vagyis öt-hatszázezer embernek lényegesen javul a helyzete, de 500-600 ezer családnak, vagyis másfél-kétmillió embernek tovább romlik - mondta Surányi György.

A bankigazgató hozzátette, hogy a végtörlesztés gyengíti a forint árfolyamát, így aki nem tudja az egész hitelt ezen a rögzített árfolyamon visszafizetni, annak emelkedik a terhe. Surányi szerint a rögzített árfolyamon keresztül az állam adósságterhe is növekszik, nő a kamatkötelezettség, az országgal szemben fennálló bizalmatlanság miatt pedig a forintkötvények kockázati prémiuma is megugrott.

"Az állam kamatfizetési kötelezettsége jövőre 50-60 milliárd forinttal emelkedhet, emellett az államadósság aránya is romlik a GDP-hez mérten. Ezen keresztül az összes adófizető rosszul jár, és fizeti a jómódúak nyereségét" - mondta Surányi György. Végül, a bankrendszer további 200-300 milliárd forintot veszít, az egyébként is felhalmozódó veszteségei mellett, minthogy összességében idén is veszteséges a bankszektor - tette hozzá.

Ebből következik a bankigazgató szerint, hogy nehezebben és drágábban lehet majd hitelhez jutni, ami fékezi a gazdasági növekedést, és visszacsatol a költségvetéshez.

Gyengül a bizalom

Surányi György kitért arra is, hogy szerinte a magyar gazdaságban komoly feszültségek érzékelhetőek, mert ugyan az export meghaladja a válság előtti szintet, az ipari termelés nagyjából szintén visszaáll a válság előtti mértékre, de nagyon alacsony a beruházások, és a fogyasztás szintje.

Surányi szerint szembetűnő, hogy gyengül a bizalom a magyar gazdasággal szemben, egyrészt a a belföldi beruházók és a belföldi fogyasztók, másrész a külföldi befektetők oldaláról. Surányi három intő jelet emelt ki a bizalom csökkenésére. Ezek az országkockázati prémium szintje, a bankszektor működése és az új beruházások csekély mértéke, csökkenő volumene, és mindemellett a magas szinten stabilizálódó munkanélküliség - sorolta a bankvezér. Surányi György kiemelte, hogy a régióban csak Magyarországon zsugorodik a hitelnyújtás volumene.

Ez korlátozza a növekedést, amiből az következik, hogy a foglalkoztatás nem javul, a jövedelmek nem növekednek, így a fogyasztás stagnál, a költségvetés adóbevételei mérséklődnek, ami miatt a büdzsében további kiigazításra lesz szükség - magyarázta a szakember.