A magyar vásárlók többsége "birka"

Egy uniós felmérés szerint a magyar fogyasztók kétharmada "birka", minden harmadikat pedig teljesen hidegen hagynak a táplálkozással kapcsolatos információk. A felmérésben azt vizsgálták öt EU-tagállamban, hogy a fogyasztók mennyire veszik figyelembe az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett információkat, és mi befolyásolja őket vásárlásnál.

Az Európai Parlamentben és a Miniszterek Tanácsában kemény vita zajlik az egészségre és táplálkozásra vonatkozó ajánlásokról. A vitába az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) és tagszervezetei, közöttük az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület is bekapcsolódik - írja októberi számában a Kosár magazin.

Az Európai Fogyasztók Szervezetének célja, hogy konkrét javaslatokat tárhasson a bizottság elé a feliratokra vonatkozó törvények megalkotásához, ezért tanulmányt készíttetett néhány kulcsfontosságú EU-tagállam: Dánia, Németország, Spanyolország, Lengyelország és Magyarország részvételével.

A felmérést készítők öt fogyasztói kategóriát alakítottak ki. A "gyanakvók" közé az összes megkérdezett ötöde tartozik, alapvető jellemzőjük a táplálkozási tanácsokkal szembeni gyanakvás. A "jó tanulók" 90 százaléka kiegyensúlyozottan próbál táplálkozni, és odafigyelnek arra, mit fogyasztanak. A "lelkes ártatlanok" erősen érdeklődnek a táplálkozás iránt, a tagok fele pedig még az üzletben elolvassa az összetevők listáját is. A "közömbösök" nagyobb része még soha nem olvasta el az élelmiszerek címkéjét.

A magyaroknak az ár a fontos

A megkérdezett magyarok 54 százaléka a kövér - elhízott - kategóriába tartozik, míg az itt mért európai átlag 44 százalék. A magyarok érdeklődése a táplálkozás iránt némileg kisebb az átlagosnál: nem nagyon, vagy egyáltalán nem érdeklődő mintegy 30 százalékuk, szemben az európai átlag szűk negyedrészével.

Míg az átlag európainak a táplálkozással kapcsolatos fő információforrása a tévé vagy az írott média, addig a magyarok többségének (65 százalékának) a csomagolás és a címke. Az internet, az ingyenes információs telefonszámok, a fogyasztóvédelmi szervezetek nem tartoznak a kedvelt és ismert információs csatornáik közé.

A címkén található információk közül általában a következőket olvassák el az üzletben: ár, minőségmegőrzési idő, márka, gyártási hely, mennyiség. Ezenkívül otthon a használati utasítás érdekli a fogyasztót, míg az egyéb, táplálkozásra vonatkozó információkat csak azok figyelik, akik valóban gondot fordítanak erre.

A vásárlókat nem érdeklik az összetevők

Mind Magyarországra, mind Európára általánosan elmondható, hogy az összetevők listáját a fogyasztók egyharmada olvassa el. Hasonló megoszlást látunk, ha azt vizsgáljuk, hogy az összetevők felsorolása mennyiben befolyásolja a termék megvásárlását: a fogyasztók kétharmada szerint egyáltalán nem, vagy csak ritkán. Ugyanakkor a fogyasztók mintegy 60 százaléka szerint javítani kellene ezen a listán (páldául betűméret, érthető megnevezések).

A tápértéktáblázat iránt a magyar fogyasztók 58 százaléka nagyon, vagy eléggé érdeklődik, megközelítve az európai átlagot. Azok aránya, akiket ez egyáltalán nem érdekel, 19 százalék, szemben az uniós 15 százalékkal.