Az előzetes letartóztatás a terhelt (gyanúsított, vádlott) személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat előtt, aminek alapesetben akkor van helye, ha a terhelttel szemben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban az eljárás.
Dr. Vidákovics Béla Zsolt védőügyvéd kifejtette: a törvény négy pontban sorolja fel az előzetes letartóztatás különös okait.
Négy ok az előzetesre
Első: a terhelt megszökött, a bíróság, az ügyészég, illetve a nyomozóhatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult.
Második: a terhelt szökésének, vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel, vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható.
Harmadik kör: megalapozottan feltehető, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával, vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával, vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
Negyedik: megalapozottan feltehető, hogy a terhelt szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt, vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.
Szabadságvesztéshez hasonló intézkedés
Az előzetes letartóztatás esetében a szabadságvesztéshez hasonló intézkedésre, szabadság elvonásra kerül sor anélkül, hogy a bíróság ítéletében kimondta volna a terhelt bűnösségét - mutatott rá Dr. Vidákovics Béla Zsolt.
Az előzetes letartóztatás célja a terhelt jelenlétének biztosítása az eljárási cselekményeknél, annak megakadályozása, hogy kivonja magát az lejárás alól.
Annak megakadályozása, hogy a bizonyítékok manipulálásával, tanúk befolyásával veszélyeztesse a bizonyítást, hogy az előkészített bűncselekményt véghezvigye, vagy újabb szabadságvesztéssel büntetendő cselekményt kövessen el.
Általános feltétele, hogy a bűncselekményt a törvény szabadságvesztéssel fenyegesse. Ám nagyon kevés azon bűncselekmény, amely esetében nem szabható ki szabadságvesztés, ezért néhány kivételtől eltekintve, minden bűncselekmény esetén elrendelheti a bíróság az előzetes letartóztatást.
További általános feltétel, hogy a nyomozásnak folyamatban kell lennie, hogy a terhelttel szemben fennálljon a bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja és azt vele közöljék.
Egyértelmű adat kell az esetleges bűnösségre
A nyomozást a nyomozóhatóság bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetében indíthatja meg. A bűncselekmény gyanújára számos adat, jelzés, vagy információ utalhat, amely alapján a nyomozás elrendelhető, a gyanúsított büntetőjogi felelőssége vizsgálható.
A személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések, - mint az előzetes letartóztatás - szigorúbb előfeltételhez kötődnek, ezek ugyanis érintik az állampolgárok alkotmányos jogait, amelyek bárminemű korlátozása csak rendkívüli indok esetén történhet.
Ezért nem elégséges a gyanú puszta megléte a cselekmény elkövetésére vonatkozóan, hanem annak megalapozottnak kell lennie. Gyanú megalapozottnak akkor tekinthető, ha azt olyan bizonyítási eszköz támasztja alá, amely a konkrét elkövetési magatartásra vonatkozik, és önmagában is alkalmas a gyanúsított büntetőjogi felelősségének megállapítására.
Ez azt jelenti, hogy az adott személy büntetőjogi felelősségre vonásának alapjául szolgáló egyértelmű tényadatokat tartalmaz - hangsúlyozta a védőügyvéd.
"Nem egyenlő fegyverek"
Védői szempontból nyomozati szakban jelentős nehézséget jelent a megalapozott gyanú vizsgálata, mivel ahogy a gyanúsított, úgy a védő sem ismerheti meg a nyomozás iratait, a gyanúsítottal szemben összegyűjtött bizonyítékokat, néhány kivételtől eltekintve.
Dr. Vidákovics Béla Zsolt szerint a jelenleg hatályos büntetőeljárás egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem biztosítja a nyomozati szakban "a fegyverek egyenlőségét", ezért az előzetes letartóztatás tárgyában tartott bírósági ülésen gyakran kiegyenlítetlen küzdelem zajlik az ügyész és a védő között.
Mind a ketten egy pakliból játszanak, de a védők csak következtethetnek a lapokra, míg az ügyészek ismerik azokat - húzta alá.
Egyszerűbb és bonyolultabb megítélés
A különös okok megítélése szempontjából a bíróságnak viszonylag egyszerű dolga van, amikor abban kell döntenie, hogy a terhelt megszökött, a hatóságok elől elrejtőzött, vagy ezeket megkísérelte, illetve, hogy ellene újabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás.
Ezen letartóztatási okoknak ugyanis közös vonása, hogy valamennyi bekövetkezett tényeken alapul, amiknek a megítélése jóval egyszerűbb a puszta feltételezésen alapuló egyéb letartóztatási okhoz esetén.
A terhelt szökése vagy elrejtőzése veszélyének megítélése viszont már jóval nehezebb dolog - emelte ki dr. Vidákovics Béla Zsolt.
A szökés, elrejtőzés veszélyének megalapozottnak kell lennie, amire olyan körülményekből lehet következtetni, amelyek megkönnyíthetik a terheltnek, hogy akár külföldön új életet kezdhessen.
Ezek a körülmények lehetnek például, ha a terhelt idegen nyelvet beszél, külföldi kapcsolatai vannak, jelentős, külföldön lévő, vagy könnyen mobilizálható vagyona van, kevéssé kötődik az országhoz, családja nincs.
A jövőre nézve kell levonni következtetést
Vagyis, a jövőre vonatkozó megalapozott következtetés levonását követően kell döntenie a bíróságnak az előzetes letartóztatás elrendeléséről, vagy az ügyészi indítvány elutasításáról.
Legtöbb esetben vita éppen azzal összefüggésben van, amikor a bíró szubjektív megítélésén múlik a terheltek szabadsága. Mondani sem kell, ez az esetek jelentős részében eltér a védők, illetve gyanúsítottak álláspontjától - emelte ki dr. Vidákovics Béla Zsolt.