Megszűnt munkahely, kifizetetlen munkabér esetében segíthet a Bérgarancia Alap

A fizetésképtelenné váló munkáltatók sok esetben nemcsak hitelezőiket, hanem saját munkavállalóikat sem tudják már kifizetni. Ám létezik egyfajta "állami mentőöv", a Bérgarancia Alap, amely alkalmas lehet arra, hogy a kifizetetlen munkabér a munkavállaló javára, ha részben is, de megtérítésre kerüljön - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Számos sajnálatos példa van arra, hogy a munkaviszony megszűnésekor a munkabér kifizetése elmarad, azaz a munkavállaló nem kapja meg munkáltatójától az egyébként számára járó munkabért. Joggal merül fel ilyenkor a kérdés, hogy vajon kifizetésre kerülhetnek ezek az összegek, van-e egyáltalán bármilyen esély az elmaradt munkabér behajtására? - fejtette ki dr. Burján Zsuzsanna.

A munkaviszonyból származó elszámolási viták alapvető és végső "megoldási" fóruma: a munkaügyi bíróság. A bírósági eljárás azonban sok ember számára megterhelő annak hosszúsága, a laikus ember számára tűnő bonyolultsága miatt.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben, még egy esetleges munkavállalói pernyertesség esetén sem vehető biztosra, hogy az elmaradt munkabér behajtható a munkáltatótól, főleg akkor nem, ha annak oka a munkáltató fizetésképtelenségéből ered, ám a Bérgarancia Alap jogintézménye ezen segíthet.

A Munka Törvénykönyv hatályos rendelkezései szerint ugyanis a munkavállalónak a munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár. A munkavállaló részére járó munkabért, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása (a munkaszerződés) eltérően nem rendelkezik, havonta, utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni.

A munkabért - ha a munkaszerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz - akkor a tárgyhónapot követő hónap tízedik napjáig kell kifizetni. Így abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkabérét a bérfizetés napjáig nem teljesíti, akkor bértartozás keletkezik. A jog szempontjából egy munkáltató gazdasági társasággal szemben - többek között: kérelemre - felszámolást rendel el az illetékes bíróság, ha az fizetésképtelenné válik (mert például nem tudja munkavállalói munkabérét, vagy egyébként a gazdasági életben megrendeléseit kifizetni).

A felszámoló lesz a munkáltatói jogok gyakorlója

Ha bíróság elrendelte egy cég felszámolását, akkor ezzel egyidejűleg kijelöli a felszámolót is, aki ettől az időponttól kezdve a munkáltatói jogok gyakorlója is lesz - mutatott rá a D.A.S JogSzerviz szakértője. A felszámoló alapvető feladata az, hogy a felszámolás alatt lévő cég képviseletét ellássa, hiszen a felszámolás elrendelésének időpontjában a korábbi cégtulajdonosok gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai (így a munkáltatói jogok gyakorlása is) megszűnnek.

A felszámolási eljárás alá vont cégekkel szembeni követelések kielégítéséi sorrendjét a törvény határozza meg. A fizetésképtelen munkáltatót terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is - a sorrend első helyén állnak, azaz minden más típusú hitelezői követelést megelőznek. Ennek az az indoka, hogy a munkabérek garantáltan kielégítésre kerüljenek, ha a felszámolás alatt álló cégnek van még vagyona. Azonban itt kezdődik a probléma, azaz akkor, amikor a munkáltató cégnek nincs elegendő vagyona arra sem, hogy az első helyen álló munkabér és munkabér jellegű követeléseket kifizesse.

Dr. Burján Zsuzsanna kifejtette: ezen a ponton jön szóba a Bérgarancia Alap. Ugyanis a felszámolónak ilyenkor jogszabályi kötelezettsége jeleznie ezt a hiányt az illetékes munkaügyi központnak, egyben kérelemmel kell fordulnia a Bérgarancia Alapból való támogatás igénybevételéhez. Fontos megemlíteni azt, hogy a felszámolónak nincs mérlegelése abban, hogy a támogatást indokoltnak tartja-e igénybe venni, vagy sem, hanem ez számára kötelező akkor, ha a munkabér kifizetést a bérfizetés napjáig nem tudta teljesíteni.

Legfeljebb 999 ezer forint lehet

Megállapítható az is, hogy a Bérgarancia Alapból a bérjellegű követelések már eleve akkor kerülnek bejelentésre és kifizetésre, amennyiben a munkáltató helytállása a munkavállalói bér kifizetések vonatkozásában - fizetésképtelenség miatt - nem valósul meg. A Bérgarancia Alapból való kifizetés összege azonban korlátozott, így nem jelent feltétlenül teljes kiegyenlítést. Az összeghatárt minden évre vetítve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állapítja meg. A KSH 2011. évre vonatkozó megállapítása alapján a Bérgarancia Alap terhére egy munkavállaló esetében az elmaradt munkabér kifizetése legfeljebb 999 ezer forint lehet. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a munkabér követelés ezt az összeghatárt esetleg meghaladja, úgy sajnos ezt a további összeget - a munkáltató fizetésképtelensége miatt - nem lehetséges a továbbiakban senkitől sem behajtani.

A bér jellegű kifizetéseken felül nagyon fontos, hogy azok a költségek, károk, amelyek nem bér jellegű juttatásból erednek, azonban mégis a felszámolás alatt álló munkáltatói cég lenne köteles azokat megfizetni, hitelezői igényként be kell jelenteni a felszámoló részére. A. D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: a Bérgarancia Alap terhére történő munkabér kifizetés, ha nem is ad teljes kielégítést a munkavállaló részére, azonban biztonságot jelenthet, hogy munkabérünk egy része fizetésképtelen munkáltató esetén is megtérülhet.