Közbeszerzés: hatályon kívül helyezték az elhibázott szabályt

Vágólapra másolva!
A Patay Ügyvédi Iroda jogásza szerint a közbeszerzési kódex módosítása az utóbbi évek egyik legátgondolatlanabb paragrafusát, az egyetlen érvényes ajánlatról szólót helyezte hatályon kívül.
Vágólapra másolva!

A közbeszerzési törvény korábbi, 2008-ban bevezetett rendelkezése szerint eredménytelen az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de csak egyetlen érvényes ajánlat maradt az értékelés után.

E szabály bevezetését követően észrevehetően megugrott az eredménytelen közbeszerzési eljárások száma, és a szakértők szerint egyes pályázók, például nem téve eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásainak, megakadályozták a potenciális nyertes győzelmét.

Ellenkező hatás

A Patay Ügyvédi Iroda szakértője szerint a közbeszerzési törvény 92/A. §-a vonatkozó részének mostani hatályon kívül helyezése annak felismerése, hogy a rendelkezés bevezetése elhibázott volt, és az egyetlen érvényes ajánlat intézményével a hazai jogalkotás kicsit átesett úgymond a "ló túlsó oldalára".

Dr. Patay Géza szerint az eredeti cél éppen az összejátszások megakadályozása lett volna azzal a megoldással, hogy ha csupán egy érvénytelen ajánlat maradt, az egész pályázati kiírást érvénytelennek kellett nyilvánítani.

Ám ezzel büntették az adott esetben jól dolgozó ajánlattevőt is, aki gondosan eleget tett minden jogszabályi és egyéb előírásnak, ráadásul - az eredeti célokkal ellentétben - éppen a trükközéseknek adtak nagyobb teret. Bevezetésekor, 2008-ban egyébként több jogász is jelezte ezzel kapcsolatos aggodalmait.

Trükkök az eljárásban

Az aggodalmak alaposnak bizonyultak, számos esetben megtörtént, hogy "baráti cég" is beadta a pályázatát, kizárólag azért, hogy legalább két érvényes ajánlat maradjon az eljárás végén. Ezt fel lehet fogni egyfajta "védelmi reflexnek" is.

Az így eljáró cégek ugyanis vigyáztak arra, nehogy eredménytelen legyen egy olyan közbeszerzés, ahol a pozícióba juttatni kívánt pályázó egyébként kifejezetten jó eséllyel indulhatott.

A jogszabály azt is lehetővé tette, hogy valamelyik pályázó formai okok miatt próbálja presszionálni a vetélytársat, például, nem ad be hiánypótlást, és ezért kizárják az eljárásból, így a másik cég egyedül maradva, szintén nem nyer. Így mindennek ára lett, s az eredetileg jó szándékú szabály a visszaélések melegágyává vált.

Az egyetlen érvényes pályázat szabálya megnehezítette, így megdrágította az eljárásokat, hiszen olyan is volt, hogy valaki - a szabály miatti előrelátásból -, két céggel is pályázott.

Dr. Patay Géza szerint egyébként már maga az a tény, hogy több hónap után - időt, költséget nem kímélve -, újra kellett kezdeni az eljárásokat, azt bizonyítja, hogy tipikusan olyan paragrafusról beszélünk, amelyet kár volt megalkotni.