Első ízben született biztosítási intézkedés szabadalmi perben

Vágólapra másolva!
A Fővárosi Bíróság először rendelt el szabadalombitorlási perben biztosítási intézkedést a felperes pénzkövetelésének biztosítására - tudtuk meg a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft szakértőjétől.
Vágólapra másolva!

A magyar szabadalmi bírósági gyakorlatnak sajnálatos jellemzője, hogy a bíróságok túlterheltsége miatt a szabadalombitorlási perek hosszú évekig tartanak - fejtette ki a szakértő.

Amennyiben a szabadalmas szabadalombitorlási pert indít a találmányát jogosulatlanul hasznosító (gyártó, forgalmazó, stb.) vállalat ellen, arra kell számítania, hogy egy egyszerűbb esetben is három-négy év, mire jogerős, a szabadalmas pénzbeli követeléséről, valamint perköltségekről is rendelkező bírósági ítélet születik.

Dr. Szakács Eszter Rita szerint ennél jóval gyakoribbak azonban a hét-tíz évig húzódó perek, tekintettel arra, hogy a megtámadott fél sokszor a szabadalom érvényességének a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSzH) előtti megtámadásával védekezik.

Az MSzH döntését követően mindkét fél elsőfokú és másodfokú bíróság előtt kérhet jogorvoslatot. Mindezen eljárások években mérhető időtartamára a szabadalombitorlási pert felfüggesztik.

A kamat sokszor hasonló nagyságrendű

A szabadalombitorlási perek részben a piaci kizárólagosság védelmére, a jogsértés - azaz a szabadalombitorló termék gyártásának, forgalmazásának - azonnali megállítására irányulnak, emellett azonban annak is eszközei, hogy a szabadalmas a szabadalombitorlás miatt elszenvedett kárának megtérítését kérje a bíróságtól.

Ennek összege - éppen a perek elhúzódása miatt, sokszor sokéves elmaradt nyereséget, illetve annak - az összeg nagyságától és a bitorlás kezdetétől függően - közel hasonló nagyságrendű kamatát teszi ki - mutatott rá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője.

Az eddigi években azonban nemegyszer kellett a szabadalmasnak azzal szembesülnie, hogy bár a szabadalombitorlási eljárásban pernyertes lett, a megítélt gazdagodáshoz, vagy kártérítéshez nem juthatott hozzá

Ugyanis az alperes időközben lassabban, vagy gyorsabban leépült, tevékenységét megszüntette, és az ellene vezetett végrehajtás eredménytelen maradt.

E probléma már csak azért is jelentőséggel bír, mert sok külföldi cég magyarországi befektetései tervezésekor többek közt azt is vizsgálja, hogy milyen eséllyel lehet a szabadalmi oltalom bitorlása ellen sikerrel fellépni.

Mérföldkőnek számító ítélet

Ebben a körben hozott a közelmúltban mérföldkőnek számító döntést a Fővárosi Bíróság, amikor egy folyamatban lévő szabadalombitorlási perben, úgynevezett biztosítási intézkedést rendelt el, hogy a szabadalmas várható pénzkövetelésének kielégítését biztosítsa.

Az adott ügyben az érintett szabadalmas első fokon már pert nyert egy hazai, állatgyógyászati termékeket forgalmazó céggel szemben, az elsőfokú bíróság a szabadalombitorlás megtörténtét megállapította és az alperest mintegy 175 millió forint gazdagodás megtérítésére kötelezte, annak 2000. január 1-től számított kamataival kiegészítve.

Megítéltek a felperes részére hat millió forint perköltséget is, ám az elsőfokú ítélet nem emelkedett jogerőre, tekintettel arra, hogy ellene az alperes fellebbezéssel élt.

A másodfokú eljárás folyamatban léte alatt a szabadalmas felperes biztosítási intézkedés elrendelését kérte a Fővárosi Bíróságtól, hivatkozva arra, hogy attól tart, hogy az alperes kimenti a vállalatból pénzeszközeit és így a később várhatóan jogerősen is megítélt gazdagodást és perköltséget a szabadalmas nem lesz képes sikeresen behajtani.

Árulkodó adatok

Beadványában a szabadalmas összehasonlította az alperes 2008., illetve 2009. évre vonatkozó pénzügyi adatait, amelyek a cégnyilvántartásban nyilvánosan hozzáférhetőek. Ezek alapján rámutatott, hogy az alperes befektetési eszköz, forgóeszköz állománya 98, illetve 90 százalékkal csökkent, saját tőkéje 380 millió forinttal lett kevesebb.

Az alperes 2009. évi pénzügyi beszámolója továbbá arra is utalt, hogy a cég mind belföldi, mind külföldi kereskedelmi tevékenységét felfüggesztette. A felperes ennek alapján következtetett arra, hogy az alperesi cég igyekszik a szabadalombitorlási perben hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt pénzeszközeit kivonni a vállalkozásból, ingóságait, ingatlanjait elidegeníteni.

A bíróság a felperes kérelme alapján megvizsgálta a biztosítási intézkedés elrendelésének törvényi feltételeit és arra a megállapításra jutott, hogy azok fennállnak, tekintettel arra, hogy a követelés pontosan meghatározott, a végrehajtás feltételei jogerős ítélet hiányában még nem állnak fenn, ugyanakkor a felperes valószínűsítette, hogy a követelésének későbbi kielégítése veszélyben van.

Erre tekintettel a Fővárosi Bíróság elrendelte, hogy az alperesi cég a végzés kézbesítésével egyidejűleg a végrehajtó kezeihez fizesse meg a szabadalombitorlási perben, első fokon megítélt 174,88 millió forintnyi gazdagodást, annak kamatait, valamint hatmillió forint perköltséget.

Fontos jogvédelmi eszköz

Arra az esetre, ha ennek az alperes nem tenne eleget, a bíróság elrendelte, hogy a végrehajtó foglalja le az alperes vagyontárgyait, intézkedjen arról, hogy az alperesi cég bankszámlájáról a biztosítandó összeget a felperesen kívül más javára ne fizessék ki, illetve ingatlanjaira jegyezzenek be végrehajtási jogot.

A Fővárosi Bíróság döntése ellen fellebbezésnek van helye, ugyanakkor fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható - húzta alá dr. Szakács Eszter Rita.

Az ismertetett döntés illusztrálja, hogy a biztosítási intézkedés igen fontos jogvédelmi eszköz hazánkban a szabadalmi oltalommal rendelkező hazai és külföldi cégek, illetve magánszemélyek számára, amellyel a jövőben is érdemes élni a jogosultaknak, ha a körülmények indokolják.