Nem jelent adóemelést az ekho-változás

Vágólapra másolva!
Március elsején lépett hatályba az a módosítás, ami szerint aki munkaviszonyban ekhózik, kötelező legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint fizetnie a járulékokat. A változás egy kiskapu bezárását jelenti, a legtöbb alkalmazott ekhósnál azonban nem eredményez jövedelemcsökkenést.
Vágólapra másolva!

Az eddigi szabályozás szerint évi 25 millió forint erejéig lehetett az ekhót alkalmazni (a bevételi határ továbbra is ennyi lesz), ha a jogosultnak az általános szabályok szerint adózó jövedelme az adóévben elérte a január 1-jén érvényes minimálbér 12-szeresét. Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem nem érte el a minimálbért, akkor a 25 millió forintnak olyan hányadára volt alkalmazható az ekho, amilyen arányt az általánosan adózó jövedelem a havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képviselt. Ez azt jelentette, hogy ha például valakinek havi 10 000 forint olyan jövedelme volt, amely után az általános szabályok szerint megfizetett minden járulékot, akkor még mindig több mint 3 millió forint ekhós jövedelmet szerezhetett egy évben. Tehát lehetőség volt arra, hogy úgy létesítsen munkaviszonyt, hogy közben ő is és munkáltatója is csak egy jelképes munkajövedelem után fizesse meg a tb-járulékokat és az szja-t. Az ekhót zömmel tavaly július óta alkalmazzák, amikor lejárt a színlelt szerződések átalakítására vonatkozó moratórium. Tavaly év közben a fenti szabályozás azt is lehetővé tette, hogy aki július 1-el kezdett ekhózni, de az előző félévben vállalkozóként minden hónapban megfizette a minimálbér után a járulékokat, a hátralévő félévben már az összes bevétele után kedvezőbben adózzon, kizárólag ekhózzon. Ezt a kiskaput szüntette meg a tavaly év végi módosítás, amit 2007. március 1-től kell alkalmazni. A lényeg az, hogy aki munkaviszonyban ekhózik - függetlenül attól, hogy az adott évben mekkora ekhós jövedelme lesz a 25 millió forintos határon belül - minden hónapban köteles legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint fizetni a közterheket. A főszabály alól kivétel a nyugdíjas, valamint az a munkavállaló, akinek valamilyen más jogviszonyában már megfizették az egész éves minimálbérnek megfelelő összeg után a járulékokat. Nem vonatkozik a szabály arra munkavállalóra sem, akinek többes jogviszonya van, és egy másik jogviszonyában eléri a jövedelme a minimálbért, amely után havonta rendszeresen megfizetik a közterheket.

Tekintettel arra, hogy a munkáltatók zöme eddig is így értelmezte és alkalmazta az ekhót, azaz csak a minimálbér feletti jövedelemre számolt ekhót, az alkalmazottak zöménél egyáltalán nem jelent majd változást az új szabály.

Az ekhó ugyan nem alkalmazható a természetbeni juttatásokra, azonban aki munkavállalóként ekhózik, értelemszerűen a többi munkavállalóhoz hasonlóan, az általános szabályok szerint jogosult az adómentes természetbeni juttatásokra.

Eltűnt az eva előnye

A tavaly szeptemberi adószigorítások óta megszűnt az eva előnye, ugyanis az eva kulcs 15-ről 25 százalékra emelése és a minimum-járulékalap (azaz a dupla járulékfizetési kötelezettség) bevezetése jelentősen megnövelte a terheket. Például havi 400 ezer forintos bruttó jövedelemnek nagyjából 40 százalékát be kell fizetni az államnak adóként és járulékként.

Ezzel szemben az ekho alapja az adóalany ekhóra jogosító foglalkozásából származó bevétele, munkaviszonyban természetesen csökkentve a minimálbérrel, amit az ekhózó jövedelem mellett kap. A foglalkoztatottat terhelő ekho az ekhoalap 15 százaléka. Aki nyugdíjas, vagy a nyugdíjjárulékot az adott évben a járulékfizetés felső határáig megfizette (figyelembe véve az összes járulékalapot képező jövedelemét és az ekhoalap 50 százalékát), 11 százalékos ekhót fizet. A munkáltatót az ekhoalap után 20 százalék ekho terheli. A teljes - 15 + 20 százalék - adót a munkáltató fizeti be, a munkavállaló az ekhós jövedelmet már adózottan kapja meg. Az ekho tartalmazza a foglalkoztatói egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíj fedezetét, továbbá a személyi jövedelemadót. Sem a kifizetőt, sem a magánszemélyt nem terheli - az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben - egyéb adó- és közteher fizetési kötelezettség.

Társadalombiztosítási ellátások

A befizetett ekho alapján a munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult. Az ekhoalapnak azonban csak 50 százaléka minősül nyugdíjalapot képező jövedelemnek.

Az ekhós jövedelem után tehát nem jár táppénz, és nem járnak az egészségbiztosítás egyéb pénzbeli ellátási sem, például a terhességi gyermekágyi segély és a gyed. Ez azt jelenti, hogy aki munkaviszonyban ekhózik, és munkabérként minimálbért kap, csak a minimálbér után jogosult táppénzre, valamint terhességi gyermekágyi segélyre, gyed-re. Fontos szabály, hogy a 15 napos betegszabadságra járó távolléti díj azonban akkor is megilleti a munkavállalót, ha ekhózik, és a távolléti díjba beszámít az ekhózott jövedelme is.