"Igazságtalan lenne a családi adózás"

Elutasította a családi adózás bevezetéséről szóló törvénycsomagot a parlament költségvetési bizottsága. A KDNP javaslatával egy kétéves fokozatos átmenettel 2010-ig szerette volna megteremteni a családi alapú személyi jövedelemadózást. Ez az adózási forma azonban az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek szerint is inkább csak gondokat okozna. 

A családi adózás bevezetése még bonyolultabbá tenné az adórendszert, és nem oldaná meg azokat a társadalmi problémákat, amelyek ellensúlyozására be szeretnék azt vezetni - mondta el [origo]-nak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, az Ernst & Young igazgatója.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a születések alacsony száma a magyar társadalom egyik legnagyobb problémája, melynek kezelése kiemelt állami feladat kell, hogy legyen. A családi adózás bevezetése azonban az adószakember szerint alkalmatlan ennek a problémának a megoldására.

Az Ernst & Young igazgatója szerint a családi adózást úgy lehetne bevezetni, hogy számos jelenleg olyan nem adóköteles és nem bevallásköteles jövedelmet, mint például a nyugdíj és családi pótlék, felbruttósítanák és bevallás-, valamint adókötelessé tennék.

Egy ilyen lépés azonban tovább bonyolítaná a személyi jövedelemadózás egyébként sem egyszerű rendszerét. Jelenleg 4,5 millió személyi jövedelmet bevallóból 1,4 millió nem fizet adót. A tervezett módosítást követően még nagyobb lenne a bevallásra kötelezett, ám adót nem fizetők aránya - véli Vámosi-Nagy Szabolcs.

Házasságokat kéne ellenőriznie az APEH-nek

A családi adózás számos réteget igazságtalanul érintene az adószakértő szerint. A változás kizárólag az olyan magas jövedelmű nagy családoknak volna jó, ahol az egyik kereső jövedelme magasabb. Hátrányba kerülnének viszont a gyermekeiket egyedül nevelő szülők és azok a nagy családok, amelyeknek nincs vagy alig van jövedelmük.

A Kereszténydemokrata Néppárt javaslata a magasabb jövedelmek esetében bevezetné a 44 és a 48 százalékos adókulcsot is. Az adószakértő szerint ez a lépés adócsalásra ösztönöz, és 78 százalékról 85-90 százaléka növelné a jövedelemtulajdonosok 20 százaléka által fizetett adót.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint a családi adózás hátránya még az is, hogy ellenérdekeltté teszi a nagy családok tagjait a jövedelemszerzésben, és bizonyos esetekben adatvédelmi problémákat is felvethet a rendszer működtetése. A szakember azt is furcsának tartja, hogy az adóhivatalnak ellenőriznie kellene, ki jelenti be magát házasnak adóelkerülés céljából.

Tovább bonyolítaná az adórendszert

A mai Magyarországon nincs realitása a családi adózásnak, és a nemzetközi tapasztalatok alapján sem bizonyítják, hogy az növelné a születések számát - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a jelenlegi kormánypártok nem támogatják az adórendszer ilyen átalakítását.

Az adószakember az [origo]-nak elmondta, hogy családi jövedelemadózást sehol sem alkalmaznak, legfeljebb a családtagok jövedelmeinek megosztására van példa. A Kereszténydemokrata Néppárt indítványa is ezt javasolja, amelyről részletesebben a második oldalon olvashat.

Zara Lászlótól azt is megtudhattuk, hogy a jövedelemmegosztás e módszerét eddig olyan katolikus többségű országokban alkalmazták, ahol egyébként is magasabb a születések száma az átlagosnál. Így az országos átlagok összehasonlítása nem alkalmas a kedvező hatás kimutatására.

Vámosi-Nagy Szabolcshoz hasonlóan Zara László is több szempontból igazságtalanak tartja a családi jövedelemadózás rendszerét. Hangsúlyozza, hogy viszonylag szűk kör számára volna előnyös a rendszer, mert a házastársak az esetek többségében egy társadalmi rétegből kerülnek ki és hasonló nagyságrendű a jövedelmük.

Más módon is növelhető a születések száma

Várhatóan csekély társadalmi hatása lenne a családi adózás bevezetésének - mondta az [origo]-nak Hack József szociológus, a Szonda-Ipsos kutatója. Egy felmérés szerint ugyanis egy ilyen lépés még optimista forgatókönyv megvalósulása esetén is csak 0,2 fővel, 1,3-1,4-ről 1,5-1,6 főre növelné a családonként születő gyermekek számát. Ez pedig nem lenne elegendő a társadalom elöregedésének megállításra.

A szociológus szerint az emberek tudatában, értékrendjében is csak akkor okozna kedvező változásokat egy ilyen intézkedés, ha a családi adózás tartóssá válna. Ezért szerinte csak akkor volna értelme egy ilyen konzervatív fordulatnak az adózásban, ha arról a főbb politikai erők meg tudnának egyezni.

A megegyezéshez Szonda Ipsos kutatója szerint olyan kérdések tisztázására is szükség van , hogy az államnak a családokat vagy az egyéneket kell támogatnia, illetve mit is tekintünk pontosan családnak.

A szociológus célszerűnek tartaná megvizsgálni, hogy más módszerekkel nem lenne-e hatékonyabb a kitűzött célokat megvalósítani. A gyermeknevelés közvetlen támogatása és a gyermekek számának figyelembe vétele a nyugdíjak megállapításánál ugyancsak alkalmas a születések számának növelésére és az emberek értékrendjének módosítására.