Olaszok falják föl a magyar bárányokat

Húsvét előtt óriási a kereslet a bárányok iránt, ami kedvező árakat garantál a juhászatoknak, akik ekkor zsebelik be bevételük legnagyobb részét. Az állatok közel 90 százalékát Olaszországba exportáljuk, a magyarok szinte alig esznek bárányhúst. Egész Európában hiány van belőle, ennek ellenére Magyarországon is egyre kevesebb juhot tenyésztenek.

A bárányhús három fő értékesítési időszaka a húsvét, augusztus közepe (az olaszoknál "feragosto", Magyarországon Nagyboldogasszony) és karácsony. A magyar élő bárány legnagyobb felvevőpiaca Olaszország, 2007-ben a bárány 86 százaléka került az olasz piacra. A jelenlegi kiviteli időszakban mintegy 160-200 ezer bárányt visznek ki Magyarországról Nyugat-Európába - mondja Bátor Árpád, a Juh Terméktanács elnöke.

Magyarországon évente mintegy 800-900 ezer bárány kerül piacra, ennek csaknem egészét külföldön értékesítik a tenyésztők. Az osztrák, a német és a francia piacra 2007-ben többszörösére nőtt a kivitel, a három ország csaknem 6 százalékkal részesedett az összes exportból.

A fejlett országokban csökken a juhhús előállítása, ez a helyzet általános Európában is. Az Európai Unió juh- és kecskeállománya már az előző két évben is csökkent részben a támogatási rendszer változása, másrészt pedig a Portugáliában, Spanyolországban, Németországban és Franciaországban megjelenő kéknyelv betegség miatt. Az Európai Unió mindössze 77 százalékban önellátó juhhúsból, komoly importra szorul.

Ösztönöznék a fogyasztást

A magyarországi juhhúsfogyasztás minimális, az összes húsfogyasztásból alig fél százalékkal részesedik (0,2-0,4 kilogramm/fő). A fogyasztás ösztönzését úgynevezett vágópontok létrehozásával szeretné ösztönözni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezeken a vágóhidakon a regionális fogyasztásra szánt állatmennyiséget lehetne levágni, egyszerűbben és olcsóbban, mint a nagy vágóhidakon, ám ugyanolyan higéniai feltételek mellett - mondta Süth Miklós országos főállatorvos, az agrártárca szakállamtitkára.

Nem árt figyelni rá, hogy a boltokban megjelentek a bárányhúsnak cimkézett, ám valójában juhhúsnak minősíthető termékek - hívja fel a figyelmet Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a fogyasztók leginkább az áruk alapján különböztethetik meg a termékeket. Ami ugyanis 600-800 forintba kerül kilónként, az nem bárányhús, mert annak ára a 2000 forintot is meghaladja. A pecsenyebárányok csontos húsának értéke 2200-5000 forint/kilogramm között változik (átlagosan 2800-3500 forint), a felnőtt, egyéves kor feletti juhok húsának értéke 800-1800 forint/kilogramm között mozog (átlagosan 1000-1200 forint).

A juhok nem szeretik a kánikulát

Tavaly a magyar bárány-kivitel 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, értéke pedig 11 százalékkal esett vissza. A forint 6 százalékos gyengülésének hatását is figyelembe véve a bárányok átlagos átvételi ára 16 százalékkal emelkedett. A tavalyi kánikula miatt a szokásosnál kevesebb bárány született decemberben és januárban, így az idei húsvét előtt kevesebbet lehet exportra szállítani. A bárányok alacsony számához hozzájárult a tavalyi aszály miatt kialakult takarmányhiány és a tápok magas ára (a tápok ára 4500-5000 forintról 7000-10000 forintra növekedett az elmúlt évben). Az élő bárány felvásárlások 3 százalékkal estek vissza 2007-ben a KSH adatai alapján. Húsvét előtt a kereslet élénkülése az árak emelkedését okozza, a főszezonban az árak várhatóan magasabbak lesznek, mint 2007-ben.

Fotó: MTI

Bár a juh ágazat a magyar mezőgazdaság termelési értékéből csak 0,8-1 százalékkal részesedik, és az állati eredetű termékekből csak 2 százalékot képvisel, a juh- és kecsketermékek exportárbevétele, illetve import (gyapjú) kiváltása meghaladja az évi 38-42 millió eurót, ez azonban évről évre folyamatosan csökken.

A magyarországi juhállomány létszáma az EU-csatlakozást követően gyorsulóan csökkenő tendenciát mutat. Tavaly az anyajuhok száma 5 százalékkal visszaesve egymillió alá esett a KSH szerint. A 90-es években a juhágazat szenvedte el a legnagyobb veszteséget, az 1,3 millió fölötti anyajuhállomány 1995-re majdnem a felére csökkent. Ezt követően állami támogatásoknak köszönhetően 1,115 millióra növekedett, ebben szerepet játszott az is, hogy a termelők az uniós csatlakozás közeledtével számítottak az ágazati támogatások növekedésére, ezzel a jövedelmezőség javulására.

A magyar juh ágazatban nagy a tőkehiány, ezért kénytelenek minden pénzbevételi lehetőséget megragadni, a juhtartók a szaporulatot szinte teljes egészében értékesíteni kényszerülnek, és nem egy esetben a felnőtt állomány felszámolása is megkezdődött. Hiányoznak a szükséges állami intézkedések, amelyek a juhtartók megnövekedett költségeit mérsékelnék, a gazdálkodás feltételeit javítanák.