Gazdasági és családi ügyekben is fordulhatunk közjegyzőhöz

Vágólapra másolva!
Elkerülhetők, illetve gyorsíthatók lesznek a perek januártól, a bizonyítékok rögzítése érdekében ugyanis a közjegyzők is lefolytathatják az előzetes bizonyítást és szakértőt is kirendelhetnek. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése szintén kérhető majd a közjegyzőktől. Az itt zajló eljárások egyik előnye, hogy lényegesen hamarabb befejeződnek a bírósági úthoz képest.
Vágólapra másolva!

Az adatok szerint évről évre nő a közjegyzők előtti nemperes eljárások száma, ennek ellenére az ügyek nagy része pár hónapon belül lezárul. A hosszabb ideig tartó eljárások döntően hagyatéki ügyek, melyek jellegüknél fogva hosszabb ügyintézési határidőt igényelnek. Jövőre pedig jelentősen tehermentesíthetik a közjegyzők a bíróságokat.

A közjegyzők jelenleg is többféle nemperes eljárást folytatnak le, ezek köre 2009 januárjától tovább bővül. A közjegyző előtti előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő közjegyzői eljárásban történő kirendelése és az általános meghatalmazások nyilvántartásának vezetése új igényérvényesítési lehetőségek, melyek hozzájárulnak a perek gyorsításához, azok elkerüléséhez, illetve szükségtelenné teszik a képviseleti jogosultság későbbi, időről időre történő igazolását. A törvényben szabályozott előzetes bizonyítást, valamint az igazságügyi szakértő kirendelését a fél továbbra is kérheti a bíróságtól; így a jövőben a jogkeresők dönthetik el, hogy a bíróság vagy a közjegyző eljárását kezdeményezik-e.

A szakértői vélemény a bíróságon is felhasználható

Előzetes bizonyításnak akkor van helye, ha egy per megindítása előtt, vagy annak folyamatban léte alatt valószínűnek látszik, hogy a bizonyítás később már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna, illetve, ha valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per ésszerű időn belüli befejezését. Közjegyzői közreműködéssel az eljárás olcsóbb és gyorsabb lehet. A közjegyző a bizonyítandó tényről úgynevezett ténytanúsítványt vesz fel, amit közokiratba foglal. A ténytanúsítvány felmutatása könnyen meggyőzheti a felet, hogy felesleges a pereskedés, a pervesztés a bizonyíték felmutatásával ugyanis valószínűsíthető.

A felek kérelmére a közjegyző szakértőt is kirendelhet, így nem utólag kell egy peres eljárásban rekonstruálni a történteket. Természetesen a ténytanúsítvány és a szakértői vélemény a bírósági perben is felhasználható lesz, ami gyorsítani fogja az eljárást. Az igazságügyi szakértő személyét a közjegyző választja majd ki, arról a kérelmező meghallgatása nélkül dönt.

Éppen ezért a kirendelt szakértő függetlensége, pártatlansága utóbb nem is vitatható. Szakértőként a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt, vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet lehet kirendelni. A szakértőnek 30 napon belül kell szakvéleményt adni, ez egyszer, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

Értékpapírok, okiratok, valamint élettársi kapcsolat megsemmisítése

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése is kérhető majd a közjegyzőktől, szintén a bírósági eljárás alternatívájaként. Erre akkor lesz lehetőség, ha a cselekvőképes élettársak közösen kérik a jogviszony megszüntetését, nincs közös, tartásra szoruló gyermekük, és valamennyi lényeges, rendezendő kérdésben (tartás, lakáshasználat, ingó vagyon megosztása) megállapodtak.

Az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítását jelenleg is közjegyzők végzik, januártól azonban modernizálják a szabályozást. Az eljárás akkor kérhető, ha az érintett okirat elveszett, ellopták, vagy megsemmisült, és a benne foglalt jogok visszaélésszerű gyakorlását szeretnénk megelőzni. A semmissé nyilvánítást az értékpapír utolsó birtokosa, valamint az is kérheti, akit az alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel. Újdonság, hogy az eljárás lefolytatására bármelyik közjegyző illetékes lesz.

A közjegyző első lépésben hirdetményt bocsát ki az értékpapír, okirat semmissé nyilvánításáról: a hirdetmény közzétételének maximális időtartama 2009. január 1-jétől egy évről hat hónapra csökken, a hirdetmények tartalma pedig könnyebben megismerhető válik azzal, hogy azokat nem a bíróság hirdetőtáblájára függesztik ki, hanem egy erre szolgáló, bárki által megtekinthető internetes adatbázisba kerülnek (így például az is ellenőrizhető az értékpapír megszerzése előtt, hogy az szerepel-e a nyilvántartásban). A közzétételről az érintetteket külön is értesíti a közjegyző, ezt követően az okirat semmissé nyilvánításáig nem gyakorolhatók az abban megtestesített jogok (például nem lehet kifizetést teljesíteni).