Három évre nő a szavatossági idő

Az eddigi hat hónap helyett általánosan három éves - ingatlan esetében ötéves - elévülési szavatossági határidőt ír elő az elfogadásra váró új Polgári Törvénykönyv. A javaslat bevezeti a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen helytállását a fogyasztóval szemben. A jövőben a kötelező jótállás visszaszorulása várható.

Változnak a szavatosság és a jótállás szabályai, amik a hibás teljesítés orvoslását célozzák. A hibás teljesítés hatályos szabályain - amik a Polgári Törvénykönyv keretei között szerepelnek - belül a legtöbb kritika a szavatosság határidőrendszerét érinti. Mivel a szolgáltatásokkal szembeni minőségi követelmények része a tartósság is, a szolgáltatásnak a rendeltetése szerinti tartós használatra kell alkalmasnak lennie. A jogszabálymódosítási javaslat ezért az eddigi hat hónapos elévülési határidőnél jóval hosszabb, három éves általános szavatossági elévülési határidőt ír elő, amely egyaránt vonatkozik a fogyasztói és a nem fogyasztói szerződésekre. Ennél rövidebb határidő köthető ki használt dolgokra (de egy évnél rövidebb itt sem lehet). Ingatlannál a szavatossági igény bármely szerződésre (nem csak fogyasztói szerződésre) öt év alatt érvényesíthető.

Mivel a szavatosságot a hiba természetbeni orvoslására találták ki, elsősorban kijavítást vagy kicserélést lehet kérni, és csak másodsorban jöhet szóba az árleszállítás, a hiba vevő általi kijavítása vagy kijavíttatása, illetve a szerződéstől való elállás. Utóbbi például akkor, ha az eladó elzárkózik a kijavítástól és a kicseréléstől, vagy azt megfelelő határidőn belül nem képes teljesíteni.

Új elem a törvényjavaslatban, hogy ha a jogosult a kijavításhoz és kicseréléshez fűződő érdekei elmúlását bizonyítja, akkor árleszállítást követelhet, elállhat a szerződéstől vagy felmondhatja azt. Ilyen érdekmúlás lehet például, ha a vevő bizalmát vesztette az eladóban, mert már korábban is történtek a termékkel kisebb hibák, és a többszöri eredménytelen javítás arra utal, hogy a hiba ésszerű határidőn belül nem is javítható ki. A jelenlegi szabályoktól eltérően a kifogás közlésének a hiba megjelölésén túl a szavatossági igény megjelölésére is ki kell terjednie.

Közvetlenül felel a gyártó

A törvényjavaslat bevezeti a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen helytállását a fogyasztóval szemben (termékszavatosság). Vagyis az üzletszerűen forgalomba hozott termék hibája esetén annak mindenkori (fogyasztónak minősülő) tulajdonosa követelheti, hogy a gyártó a hibát javítsa ki, vagy - ha megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - cserélje ki a terméket. A gyártóval szembeni igények annyiban korlátozottak, hogy csak kijavítást és cserét lehet követelni, elállási jog nem jelentkezhet (mivel köztük nincs szerződés), és árleszállítást sem lehet kérni.

A javaslat a termékszavatosság bevezetésénél azt vette figyelembe, hogy a fogyasztó döntését a márkanév nagymértékben befolyásolja, ezért lehetővé kell tenni a fellépést akkor, ha a termék nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket reklámozott. A termékszavatossági idő három éves elévülési idő alatt érvényesíthető, az igényérvényesítés jogvesztő határideje öt év. Külön törvény rendelkezései szerint lehetőség lesz a csoportos perlésre is. Így a termékhibával kapcsolatos tömegperek valamennyi érintett aktív perben állása nélkül is elbírálhatók lesznek.

Visszaszorulhat a kötelező jótállás

Az új Ptk. a jótállás szabályait nem a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei között helyezi el. A jótállás azért szigorúbb helytállás, mint a szavatosság, mert a szavatosságnál a vevőnek kell bizonyítania, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor hibás volt; a jótállásnál viszont az eladónak kell bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

A jótállást vállaló fél a jótállás időtartama alatt bármikor felmerülő hibáért helytáll, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szolgáltatás már a jogosultnál hibásodott meg. A jótállás önként vállalt többletkötelezettséget jelent, tartalmát elsősorban az azt megalapozó szerződés határozza meg. A jótállási feltételekkel azonos jogi hatása van a szolgáltatásra vonatkozó reklámnak (kereskedelmi kommunikációnak) is. A javaslat a félreértések elkerüléséért rögzíti, hogy ha a jótállás időtartama alatt a dolognak új tulajdonosa lesz, a jótállás jogosultja is az új tulajdonos.

A tervezet indokolása megjegyzi, hogy a jövőben a kötelező jótállás visszaszorulása várható, mivel működő piacgazdasági körülményeknél a jótállás versenyeszköz a szereplők között, ezért jogszabállyal nem szükséges kötelezővé tenni (ma két területen: egyes fogyasztási cikkekre és lakásépítésnél ír elő jogszabály kötelező jótállást).

A kötelező jótállás ellen hat már ma is a törvényi kellékszavatossági jogok új rendje a fogyasztói szerződésekben. Először is a kellékszavatossági kötelezettség nemcsak ingó dolgokra, hanem lakásokra is kiterjed. Emellett a szavatosságnál részben megfordult a bizonyítási teher is: fogyasztói szerződésekben a teljesítéstől számított hat hónapon belül azt kell vélelmezni, hogy a dolog az átadáskor már hibás volt. Ez lényegében azt jelenti, hogy fogyasztói szerződések esetében a teljesítéstől számított hat hónapos időtartam alatt a fogyasztó javára kötelező jótállás terheli a kötelezettet. A korábban említett termékszavatossági kötelezettség is alkalmas a kötelező jótállás kiváltására (a gyártóval szembeni közvetlen fellépés lehetősége).