Közbeszerzési törvény: a 24. menet

Huszonnégyszer módosították eddig a közbeszerzési törvényt Magyarországon. A jogszabály több száz paragrafusból áll, miközben a finneknél elég tizenhét szakasz. Kérdés, melyik országban kisebb a korrupció...

A parlament decemberben módosította a közbeszerzési törvényt, és ezt nemrégiben a kormányszóvivő úgy minősítette, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá, gyorsabbá és olcsóbbá válnak az eljárások. Budai Bernadett szerint a módosítás "elősegíti a közpénzek hatékonyabb és átláthatóbb felhasználását, ezért fontos eszköz a korrupció elleni küzdelemben".

Nem pontosan látja a szándékot visszatükröződni a módosításokban Reiniger Róbert, a Deloitte multinacionális tanácsadócég specialistája. Szerinte a magyar törvény több száz szakaszával, bonyolult szerkezetével, túlzott aprólékosságával inkább az eljárások "egyéni, egyedi értelmezéséhez" járul hozzá. Így a közbeszerzésekhez a közvélemény gyakran a korrupció kifejezést kapcsolja hozzá - jegyezte meg a szakember, aki lényegesen több átláthatóságot és lényeges egyszerűsítést nem tudott felfedezni az új jogszabályban.

Új jogszabály kéne

Reiniger ezért úgy látja, hogy a törvény további módosításra szorul, illetve inkább új jogszabály lenne szükséges. Szerinte nem kéne 3-400 paragrafus, elég lenne a finnek 17 rendelkezése, hiszen ott így is alacsony a korrupció szintje. Reiniger egy-másfél éven belül tartaná jónak, ha átdolgoznák a törvényt.

A szakértő szerint ideje lenne már bezárni a számtalan kiskaput, amelyeket a mostani módosítás is nyitva hagyott, és amelyek az egyébként túlzottan részletes szabályok megkerülését teszik lehetővé.

Pedig a kormányszóvivő szerint a rendszer egyszerűsödik, hiszen az eddigi három eljárási forma helyett a jövőben csak kétfajta eljárásrendhez kell alkalmazkodniuk a vállalkozásoknak. Budai Bernadett emlékeztetett a távirati iroda jelentése szerint arra, hogy eddig eltérő szabályok vonatkoztak az uniós, illetve a nemzeti értékhatárt meghaladó, valamint a kis értékű beszerzésekre. A jövőben viszont csak kétféle "rezsim" marad érvényben: az uniós értékhatárt meghaladó, illetve a kis értékű beszerzésekre írnak elő más szabályokat.

A kisebb értékű beszerzések esetében a törvény módosítása a jövőben a kiírók számára lehetővé teszi, hogy a közbeszerzést kifejezetten az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára írják ki. Így a kisebb vállalkozásoknak nem kell a nagyobb cégekkel versenyezniük egy-egy szerződés megszerzéséért - mondta Budai.

Átláthatósági megállapodás

A módosítás fontos eleme az átláthatósági megállapodás. Ezt az ajánlatkérő és az ajánlattevők köthetik azzal a céllal, hogy egy felkért független szakértő kísérje nyomon az eljárást. Ő a közbeszerzési eljárás valamennyi mozzanatát ellenőrzi, jelzi az esetleges jogsértéseket, és jelentést készít az eljárás egyes fázisairól.

Az egyes eljárások nyomon követhetőségét biztosítja, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzés minden egyes lépését nyilvánossá kell tennie az interneten. Ezek résztvevői a jövőben úgynevezett "átláthatósági megállapodást" köthetnek, így lehetővé válik, hogy független szakértő is figyelemmel kísérje az eljárást.

Az eljárások gyorsításáról a kormányszóvivő azt mondta: mind a nagy értékű, mind a kisebb értékű közbeszerzéseket 2010. július 1-jétől kizárólag elektronikusan lehet intézni.

Irreális ajánlatok

Az irreálisan magas, illetve alacsony összegű ajánlatokat a pályázóknak meg is kell indokolniuk, és ha az ajánlatkérő az indoklást nem tartja elfogadhatónak vagy a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek, köteles az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítani.

Különösen akkor érdekes mindez, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az ágazatban szokásosat, illetve az egyéb költségek is alacsonyabbak annál (a bírói gyakorlat a 30 százalékos, illetve annál nagyobb eltérést tartja kirívónak).

Mindennek kapcsán Reiniger az [origo]-nak elmondta: nemcsak a bírói gyakorlat figyelembe vételére lenne szükség, hanem arra is., hogy az egyes szakágazatok, például az építőipar vagy bizonyos szolgáltatási szektorok szakmai képviselői állapítsanak meg időről időre minimálárakat. Ezeket a minimumárakat aztán a közbeszerzések lebonyolításakor használhatnák támpontként a bírálók.

Erőforrás

A jövőben nem csak a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozókat, hanem az ennél kisebb mértékben közreműködőket is meg kell jelölni az ajánlatban.

Az "erőforrást nyújtó" szervezetekkel kapcsolatban bevezetett új fogalommeghatározás az egyik nagyon üdvözlendő elem a módosításban Reiniger szerint. (Nem lehet erőforrás az, ami a pénzügyi-, gazdasági- és műszaki alkalmasság igazolásához szükséges).

Az "erőforrást nyújtó szervezet" korábbi meghatározása olyan feltételeket teremtett, amellyel Reiniger szerint a tényleges pályázó a piacon mintegy "áruként" meg tudta vásárolni a hiányzó alkalmassági követelményeket. Most ezen a területen próbál rendet tenni a törvényalkotó - magyarázta Reiniger.

Megengedett lesz az is, hogy a nyertes ajánlattevő projekttársaságot hozzon létre. Az ajánlatkérő ezt kötelezővé is teheti, amennyiben több ajánlattevő közösen nyer a közbeszerzésen.

Szélesebb körű nyilvánosság

A közbeszerzési tanács új feladatot kap: elő kell segítenie a közbeszerzési információk szélesebb nyilvánosságát, az elektronikus közbeszerzési adatbázisok használatának elterjedését és az elektronikus eljárási lehetőségek támogatását. Az ajánlatkérőknek ezentúl meghatározott információkat a saját és a Közbeszerzések Tanácsa honlapján is közzé kell tenniük.

Ilyen a közbeszerzést indító hirdetmény, az eredményről - vagy eredménytelenségről - szóló tájékoztató, a szerződés megkötése, illetve módosítása, a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata, valamint a bíróság ítélete.