Az elemzők harmada kételkedik a 2010-es céldátumban
	Ajánlat
	Új módszertan csökkenti a hiányt Gyurcsány: Tudatosan árt a jegybank Járai: Két belső sokk jöhet Gyorsít vagy tompít az euró

Nemsokára 8,25-8,50 százalékos lehet az alapkamat

Bár vannak félelmek arra vonatkozóan, hogy a kibővített Monetáris Tanács a kamatok radikális csökkentésébe kezd, a Reuters által megkérdezett elemzők többsége szerint a testület nem kockáztatja meg a forint túlzott gyengülését. Több szakértő úgy véli, hogy januárban újabb 50 bázispontos alapkamat-csökkentés lesz, az előrejelzések átlaga azonban legfeljebb 25 bázispontos alapkamat-mérséklést prognosztizál.

Az elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy néhány hónap alatt a jegybank 8,25-8,5 százalékra csökkenti a kamatot anélkül, hogy újabb forintválság követezne.

A kamatszint csökkentését az infláció további mérséklése is lehetővé teszi: az elemzők decemberre 5,7, 2005 végére pedig 4,4 százalékos árszínvonal-emelkedést várnak.

Érdemben nem csökken a hiány

A gazdaság növekedése kevés segítséget nyújthat jövőre az egyensúly javításához. Idén a korábbihoz képest 10 bázisponttal, 4 százalékosra javult a megkérdezett szakértők növekedési prognózisainak átlaga, ugyanakkor a jövő évi konszenzus 10 bázisponttal, a 3,8 százalékosra romlott.

Az államháztartás idei EU-módszertan szerint számított hiánya az elemzők szerint 5,5 százalékos lesz a kormány 5,1-5,3 százalékos célkitűzése helyett. Jövőre a deficit 5, 2006-ban pedig 4,75 százalékosra mérséklődik, és az elemzők úgy vélik, hogy az idei évre januárban előirányzott 4,6 százalékos szintet csak 2007-ben érheti el a hiány.

Az euró 2010-es bevezetéséhez 2008-ra három százalék alá kell csökkenteni a hiányt. Az elemzők többsége még mindig hisz a 2010-es eurózóna-csatlakozásban, az euró bevezetését ennél későbbre datáló előrejelzések számának szaporodása azonban jelzi, hogy egyre feszítettebbnek érzik a hiánycsökkentési programot. A tizenöt válaszadó harmada 2011-re vagy 2012-re teszi az euró magyarországi bevezetését.

(MTI)