Vékonyabb buksza, szerényebb élet

Egyes kalkulációk alapján a forint 10 százalékos leértékelődése 140 milliárd forintot vesz ki a lakosság zsebéből, tehát a háztartások ennyivel biztosan kevesebbet költenek fogyasztási cikkekre. A piaci tapasztalatok alapján az emberek kétszer is megnézik, mire költik a pénzt, vagyis igyekeznek spórolni. Németországhoz hasonlóan Magyarországon is arra lehet számítani, hogy a saját márkás termékek felé fordulnak a vásárlók. 

A legtöbben minden kiadásukat igyekeznek visszafogni a válság miatt - derül ki az [origo] nem reprezentatív felméréséből, amikor egy körkérdésben arra kereste a választ, hogy miként és milyen termékeken próbálnak spórolni a nehéz időkben az emberek.

Közvetlenül a válság kitörése után feltett kérdésünkre eddig közel 80 ezren válaszoltak. A válaszadók elsöprő többsége, 68,8 százaléka voksolt arra, hogy igyekszik mindenre kevesebbet költeni., második helyen, 7,2 százalékkal, megosztva szerepeltek az élvezeti cikkek, valamint az a lehetőség, hogy a spórolás helyett jöjjön az eladósodás. A kultúrát és szórakozást az olvasók 6,5 százaléka venné vissza, a háztartási energián 4,5, élelmiszeren és ruhán 4,2, míg az üzemanyagon 1,5 százalék spórolna.

Kevesebb marad

A spórolásra szükség is van, elsősorban azért, mert a forint gyengülése a törlesztőrészletek emelkedése miatt rendkívül érzékenyen érinti a jelentős devizahitel-állománnyal rendelkező háztartási szektort. A hiteltörlesztésre fordított pénzt elő kell teremteni, vagyis a kevésbé fontos kiadásokat vissza kell fognia a háztartásoknak. Az OTP Bank nemrég megjelent átfogó makrogazdasági elemzése szerint a forint 10 százalékos gyengülése 140 milliárd forintot vesz el a lakossági szektortól. A forint árfolyama napról napra változik, mégpedig elég jelentős kilengéseket mutatva, de az bizonyos, hogy a fogyasztási cikkekre költhető jövedelmek csökkenése több száz milliárd forintra rúghat, hisz a magyar pénz gyengülése ennél jelentősebb is volt bizonyos összevetésekben az utóbbi hónapok folyamán. (Januárhoz képest az euró 15 százalékot erősödött a forinthoz képest, októberhez képest pedig mintegy 30 százalékos volt a forint leértékelődése.)

A GfK Hungária Piackutató Intézet kutatásainak legfrissebb eredményei szerint nem 2008 őszén, a válság elmélyülésével került lejtőre Magyarországon a napi fogyasztási cikkek forgalma, a negatív tendencia már ezt megelőzően is érezhető volt. A krízis csak rátett egy lapáttal, a magyar háztartások még nehezebb helyzetbe kerültek, ez pedig nyomot hagy a vásárlási szokásokon. A törlesztőrészletek növekedése mellett egy másik tényező is befolyásolja a vásárlásokat, nevezetesen a banki betétek kamatának növekedése: a növekvő kamatszint miatt egyre többen fektetik be biztonságos bankbetétbe a pénzüket, és ez az összeg sem jelenik meg a kereskedelem körforgásában.

Különösen komoly változások mentek végbe a legfontosabb termékkörben, az élelmiszerek piacán. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató vezérigazgatója az [origo]-nak elmondta, hogy 2007-ben a lakosság még minden 100 forintból 23 forintot költött élelmiszerre, míg az utóbbi hónapokban a válság súlyosbodásával összefüggésben már 25-26 forintot. Ez eleve kedvezőtlen tendencia, a fejlett országokban ugyanis a háztartások 100 egységből mindössze 15-öt fordítanak élelmiszerre, Magyarország tehát távolodott a nyugati fogyasztási struktúrától.

Példa Németországból

Még rosszabb azoknak a családoknak a helyzete, ahol nem csak a fogyasztásra költhető összeg csökken, hanem az a személy is elveszíti a munkahelyét, aki a legtöbbet viszi haza. Kozák Ákos Németországból hozott példát: nem olyan rég, 2002-2003 környékén, megtorpant a német gazdaság, ami többek között a munkanélküliség növekedéséhez vezetett. Akkori adatok szerint azokban a családokban, amelyekben a fő kereső elvesztette munkáját, drasztikusan átalakultak a fogyasztói szokások.

A napi fogyasztási cikkekre 10 százalékkal kevesebbet költöttek, ezzel párhuzamosan a diszkontáruházakban a korábbinál 3 százalékkal több árut vásároltak, és 12 százalékkal több saját márkás terméket szereztek be. A magyarországi elbocsátások, az egyre súlyosabbá váló recesszió alapján Kozák Ákos úgy véli, a következő hónapokban hasonlóképpen változnak a magyar háztartások fogyasztási szokásai is.

Az élelmiszerek és napi fogyasztási cikkek durván 2900 milliárd forintos piacán inkább átrendeződés és csökkenés várható, de a tartós fogyasztási cikkek esetében nagyobb lehet a visszaesés. Az egyre vékonyodó pénztárca miatt elsősorban ezektől, az éves szinten 330 milliárd forintos forgalmat felmutató termékektől fordulnak el az emberek. Jól mutatja ezt a GfK legfrissebb felmérése is, amely szerint az úgynevezett barnaáruk - vagyis a szórakoztatóelektronikai cikkek - forgalma darabszám alapján 2008-ban 18,8 százalékkal esett vissza a bázishoz képest. A fehéráruk, azaz háztartási nagygépek esetében 8,5 százalékos volt a csökkenés, a háztartási kisgépek pedig megúszták 5,2 százalékos hanyatlással.

Átrendeződik a fogyasztás szerkezete

Kozák Ákos szerint a jelenlegi helyzetben a belső kereslet felpörgetése lehet a megoldás. "Bár tisztában vagyok a fundamentális nehézségekkel, de a fogyasztás élénkítése rövid távon javíthatna a gazdasági teljesítményen" - utalt az áfaemelés visszafogó erejére Kozák Ákos, aki egyúttal megjegyezte, hosszabb távon a vásárlóerő nyugat-európai szintre történő felzárkóztatása hozhatja rendbe a kiskereskedelmi piacot, illetve a magyar gazdaságot, de ez már egy másik történet.

Kozák Ákossal összhangban nyiltkozott Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki aláhúzta, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene már 2007 óta csökken Magyarországon. Eleinte a kiigazítás miatt nőttek a fogyasztói terhek és ezzel összefüggésben csökkent a fogyasztás, a növekvő gázszámla mellett már nem jutott akkora összeg az egyéb kiadásokra. Tavaly ez egyrészt továbbgördült, világossá vált, hogy a gazdaság nem tud talpra állni, a bérkiáramlás növekedése megtorpant, ugyanakkor a törlesztőrészletek növekedésnek indultak, így ismét visszaesett a kiskereskedelmi fogyasztás - tette hozzá.

A válság miatt elsősorban a tartós cikkek - például gépkocsi, hűtőszekrény - kereslete csappant meg, de ekkor már az élelmiszerfogyasztás is megsínylette a pénzszűkét. Vámos szerint a háztartások először a kötelező kiadásokon esnek túl, amelyekbe beletartozik a részletek befizetése, a rezsi és az élelmezés, valamint - jó esetben - a napi kiadások, úgymint BKV-bérlet. Tulajdonképpen a fogyasztás szerkezete rendeződik át. Az élelmiszerek százalékos súlya nő, mivel ételre - ha kevesebbet is, de - mindenképpen költünk, míg többször is meggondoljuk, hogy lecseréljük-e a mosógépet és a szórakozásra is kevesebb jut majd.

Vámos szerint nem lehet általánosságban beszélni a fogyasztói szokások változásáról. Lesz olyan, aki továbbra is vendéglőbe jár majd, míg lesznek, akik inkább főznek és valószínűleg a vállalati ebédek száma is megcsappan. A főtitkár ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar éttermi szektornak például továbbra is megmarad a forgalma, mivel a külföldieknek a gyenge forint miatt érdemes itt elkölteni a pénzüket.

Vélemények az áruházakból

Legkevésbé az élelmiszerek forgalma érzi meg a válságot - erősítette meg Hackl Mónika, a Tesco kommunikációs igazgatója. A legnagyobb keresletcsökkenést a műszaki cikkek könyvelhették el, de a ruházati termékek és a vegyi áruk sem annyira kelendőek, mint a pénzszűke előtt. Az élelmiszer szektorban Hackl Mónika szerint megindult egyfajta átrendeződés. A vásárlók sokkal akcióérzékenyebbek, bomlik a korábbi márkahűség. A saját márkás termékek akár 20-30 százalékkal is olcsóbbak az egyéb cikkeknél, ezért érthetően egyre többen keresik ezeket helyettesítő termékként. A határon túlról is egyre többen járnak át vásárolni - elsősorban Szlovákiából, de most már nem csak a határmenti településekről, ráadásul külön buszok is érkeznek az áruházakhoz - tette hozzá Hackl Mónika.

A hitelválság nyomán kialakult helyzet az elektronikai piac szereplőit különbözőképpen érinti. Az emberek a jól bevezetett, megbízható, stabil lábakon álló üzleteket keresik a nagyobb értékű vásárlásoknál, amelyekről feltételezhető, hogy még évek múlva is hozzájuk lehet fordulni a meghibásodott termékkel. A forint gyengülése az áruházak szempontjából addicionális forgalmat is hozott, az elmúlt hetek tapasztalatai alapján jelentősen nőtt az eurozónából érkező vásárlók aránya a határhoz közel eső és a budapesti áruházakban - mondta az [origo]-nak Szánthó Balázs, a magyarországi MediaMarkt üzletek koncepciómenedzsere. Az ok egyszerű, az erős euró/gyenge forint miatt ők olcsóbban vásárolhatják meg ugyanazt a terméket, mint saját hazájukban.

Az elektronikai áruházlánc szakembere rámutatott arra is, hogy vásárlók a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az ár-érték arányra Az emberek hosszabb távra terveznek a vásárlásnál, tudatosabban választanak, egyre inkább a márkás, de megfizethető termékek felé fordulnak. Az eddigieknél lényegesebb választási tényező háztartási gépeknél az energiahatékonyság, s ez egyre inkább megfigyelhető a nagyobb szórakoztatóelektronikai termékeknél is. A válság nem borítja fel az eddigi toplistát, az idei év slágertermékei áruházainkban még mindig az LCD-tévék lehetnek, valamint a digitális tükörreflexes fényképezőgépek.

A teljes kiskereskedelmi forgalomra és a különböző szegmensekre is igaz, hogy a válság miatt a kevésbé tőkeerős cégek nehéz helyzetbe kerülhetnek, vagyis eltűnhetnek a piacról. A szóban forgó társaságok nem tűnnek el nyomtalanul, legalábbis ami a forgalmat illeti. Tehát a riválisok megosztoznak a piacról kieső cég után maradó - igaz, vélhetően csökkenő - keresleten.

Összességében elmondható, hogy az egyre kevesebb pénzből gazdálkodó háztartások a saját márkás termékek felé fordulnak, miközben egyre nagyobb arányban részesedik a kiadásokból az élelmiszer. A nehéz helyzetben lévő háztartásoknak óvatosságból le kell mondaniuk a drágább, tartós fogyasztási cikkekről, még abban az esetben is, ha vonzó hitelkonstrukciókkal találkoznak.