Befektetés válság idején - van élet a tőzsdén kívül is

Bár a terebélyesedő gazdasági válság elsősorban a túlélési technikák felkutatására inspirál, de akinek van "felesleges" 3-5 millió forintja, számos befektetési lehetőség között válogathat még akkor is, ha idegenkedik a pénzpiacoktól. Van élet a tőzsdén és a bankokon kívül is, sőt, esetenként jóval nagyobb hozamot is el lehet érni, mint a tőkepiacon. Az óvatosság ezeken a piacokon is kulcsfontosságú, az ilyen jellegű befektetések is jókora kockázatot hordoz(hat)nak magukban.

• A válság híreit itt olvashatja el!

A gazdasági válság okozta tőzsdei, pénzpiaci felfordulást látva nem lenne meglepő, ha sokaknak - akiknek egyébként még lenne befektetni való néhány milliójuk, és azt nem otthon tartanák - nem lenne bizalmuk a bankokkal, illetve a tőkepiacokkal szemben és más, biztosabbnak ítélt formában tárolnák, illetve fialtatnák pénzüket.

E befektetési lehetőségek jellemzően fizikailag is birtokba vehető értékekhez kapcsolódnak, amelyek közül némelyik egyedi, mint például a műtárgyak, ékszerek, némelyikből pedig több is elérhető, mint a bor vagy a telek. Annak jártunk utána, hogy milyen lehetőségek merülnek fel, ha 3-5 millió forintot szeretnénk befektetni, de elkerülnénk a bankokat és a tőzsdét.

Az effajta befektetéskre - mint a pénzügyiekre is - a mostani helyzetben fokozottan érvényes, hogy óvatosan kell mozogni a piacokon, megfontolt döntéseket kell hozni, lehetőleg szakértők bevonásával. A nem tőkepiaci befektetések közül jónéhány valóban kevésbé tűnik kockázatosnak, ám ezeken a piacokon is mellé lehet fogni. Fontos megjegyezni azt is, hogy alapvetően ezek a piacok is úgy működnek, mint bármilyen más piac, azaz a múltbeli hozamok iránymutatást igen, de garanciát nem nyújtanak a jövőre vonatkozóan.

A műtárgyak magas hozamot biztosíthatnak

Miközben külföldön már több olyan befektetési alap létezik, amely portfóliójában műtárgyakra specializálódik, Magyarországon még gyerekcipőben jár a befektetési célú műtárgyvásárlás. A szakemberek azonban reménykednek és derűlátóak, bár felhívják a figyelmet arra, hogy műtárgy vásárlása előtt mindenképpen érdemes szinte mindenre kiterjedő ismereteket szerezni a témával kapcsolatban.

Egy, az [origo] által megkeresett műgyűjtő szerint a tudás hiánya nagy kockázattal jár. Véleménye szerint ötvözni kell az ismereteket és a személyes érdeklődést. Műtárgyat vásárolni lehet ugyan szigorúan pénzszerzési céllal, ki örülne azonban egy olyan képnek vagy szobornak, ami megéri ugyan a befektetést, a tulajdonosnak viszont nem tetszik. Az ember nem a páncélszekrénynek vásárol.

Egy amerikai kutatás még a válság előtt egy műkincspiaci index segítségével arra a megállapításra jutott, hogy aki a műkincsekbe fektet jobban jár, mint, akkor, ha a hagyományosabbnak mondott tőzsdei részvényvásárlás mellett döntene. Az elmúlt ötven évben ugyanis magasabb volt a műkincspiaci befektetések hozama, mint a tőzsdén realizálható nyereség.

Műtárgyakat vásárolni drága mulatság. Egyesek szerint érdemes egy még ismeretlen művész alkotását megvenni - ezek ugyanis jellemzően jóval olcsóbbak, mint a már befutott alkotások. A kockázat ugyan nagyobb, de elképzelhető, hogy később bőven megtérül a befektetés. A nagy nevek természetesen "kifizetődőbbek", de jóval drágábbak is, nem beszélve arról, hogy egy már nem kortárs művész darabjaihoz sokkal nehezebben lehet hozzájutni és már a remény sincs meg újabbak elkészültére.

Az antik és klasszikus piacoktól manapság egyre többen fordulnak a kortárs felé, mivel a régi művészek alkotásai egy idő után "elfogynak", kikerülnek a piacról, akár évekre is, az ifjakba fektetett pénz és türelem pedig bőven megtérülhet. Kálmán Borbála művészettörténész elismerte, hogy valóban rizikós lehet fiatal festőtől vásárolni, a már múlttal rendelkező alkotókkal pedig nehezebb "mellényúlni". Elképzelhető ugyanakkor, hogy a friss diplomások művei a jövőben jóval értékesebbé válnak, a kockázat mellé tehát társul egyfajta kellemes izgalom is.

Felfutóban a boralapok

Ha az ember nem akarja bankban tartani a pénzét, és nem bízik a kötvényekben, részvényekben vagy az ingatlanpiacban, akkor alternatívaként menekülhet akár minőségi borokba is. Vannak kifejezetten borokba fektető alapok, amelyek a kiemelkedő minőségű nedűket gyűjtik össze, és befektetési filozófiájuk azon alapul, hogy miközben a kereslet a jó borok iránt magas és folyamatosan növekszik, addig a kínálat nagyon korlátozott. Az ilyen ügyletekre felhasználható borok a teljes piacnak csupán az 1 százalékát teszik ki és általában Franciaországból származnak.

Egy jól kezelt boralap nagyon sikeres lehet, középtávon - 5 év alatt - szinte biztosan szépen hoz majd a konyhára egy ilyen befektetés. A 2007-ben útjára indított Noble Crus alap mára például 11 millió eurós forrást kezel, és előző évben 20 százalékos hozamot ért el - derül ki a CNBC összefoglalójából. Ugyanakkor bukni is jókorát lehet, amit jól mutat, hogy a 100 millió eurós vagyont kezelő Vintage Wine Fund a múlt esztendőben 33,4 százalékos veszteséget produkált.

A két szóban forgó alap között a legfontosabb különbség, hogy a Noble leginkább régebbi és ezért értékállóbb bordeaux-i borokba fektetett be, míg a másik esetében nem volt ilyen specializáció. A boralapok sajátossága, hogy baj esetén nem biztos, hogy az ember azonnal hozzá tud jutni a befektetett pénzéhez, mivel azok gyakran egy pincében, egy palack belsejében találhatók meg, ezért nem számítanak a leglikvidebb (legkönnyebben pénzzé tehető) befektetésnek.

A nagyon szűk kínálat miatt értékálló befektetés

A bor mellett szólhat az is, hogy az 1999-ben alapított londoni bortőzsde (Liv-Ex) 100 bort tartalmazó indexe szép teljesítményt nyújtott az utóbbi években. A 2004 elejétől számolt mutató, amit számos nemzetközi borkereskedő iparági etalonnak tekint, 100 pontról indult, és bár egy évvel később ugyan 97,5 pontra csökkent, de 2006 elején már 117, egy évvel később pedig már 178 pontnál járt.

Tavaly nyáron 250-260 pontos szinteken mozgott a bormutató, majd ősztől, a válság elmélyülésével is viszonylag szerény mértékű veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Októberben 221 pontnál tartott az index, decemberre 204 pontra, éves mélypontjára csökkent, majd 2009-et szerény emelkedéssel kezdte, februárban 210 ponton állt. (Az index alakulását legnagyobb részben bordeaux-i vörösborok árának mozgása határozza meg, e borok aránya a mutató kosarában több mint 90 százalékos.)

Az arany most kevésbé jó üzlet, az ékszer viszont annál inkább

Aranyat most kevésbé érdemes vásárolni, de jó ötlet lehet körülnézni az ékszerpiacokon - mondta az [origo]-nak Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének elnöke. Tapasztalatai szerint most sokan cserélnék aranyra a bankszámlán való pihentetést, ami miatt nem annyira kifizetődő befektetési aranyat vásárolni, az aranyár ugyanis - éppen a növekvő kereslet miatt - szárnyal. A befektetési aranynak ráadásul szigorú vásárlási szabályai vannak: áfamentes ugyan a vásárlás, bejelentési kötelezettsége ugyanakkor van, amit sokan nem tudnak. A szakember szerint az ékszerek ára nem nőtt párhuzamosan az aranyéval, ezért itt érdemes lehet körülnézni. A bennük lévő arany ugyanis felértékelődött, annak ellenére, hogy a fogyasztói ár szinten maradt.

Érmét akkor érdemes venni, ha numizmatikai értéke van, ezek ára tartja magát, sőt akár emelkedik is az évek múlásával, de Nagy József, a Magyar Érmegyűjtők Egyesületének főtitkára szerint az is jó, ha a darab egyszerűen szép, mivel azt a laikusoknak is el lehet később adni. Az MKB által 2000-ben kiadott ezüst Szent István-érmék például 100 ezer forint névértékkel nyitottak, mára pedig 200 ezret is megérnek. Mindenképp ajánlott átlapozni a szakirodalmat, mielőtt bevásárolnánk az első érmeboltban. A másik megoldás az lehet, ha már tetemes vagyonunkat gyarapítandó megvesszük a legdrágább darabot egy aukción, azzal ugyanis a szakértők szerint nem nagyon lehet mellényúlni.

A gyémántot jó befektetésnek lehet tekinteni, de nem szabad önállóan kezelni - mondta el Takács József, aki szerint vagy érteni kell hozzá, vagy szakértőhöz kell fordulni. A minőség meghatározása szubjektív, elképzelhető, hogy a laikus számára gyémántnak tűnő kő nem is az, és nehéz a jó ár/érték arányú kövek beszerzése is. A valódi gyémánt az értékét azonban biztosan tartja, sőt hosszú távon stabilan növeli és biztosan nincs esély csődre sem.

A gyémánt mellett szól, hogy nem veszít az értékéből, jellemzően nem kopik és nem fenyegeti az elértéktelenedés sem. Az elmúlt öt évben a az 1 és 3 karát közötti kövek ára átlagosan 22, a 3 karát felettieké pedig átlagosan 30 százalékkal nőtt. Az értékálló termékek iránti kereslet várhatóan a jövőben sem lanyhul, mivel a növekvő felfelé mutató inflációs kockázatok (azaz a pénz elértéktelenedése) pont ezen termékek felé húzzák a befektetési kedvet.

Magyarországon a vonzó ismérvek ellenére sem emelkedik rohamosan a csillogó kövecskék iránti kereslet. Piac természetesen van, de messze nem akkora, mint amit a gyémánt értékének stabilitása és masszív növekedése indokolhatna.

A veteránautó egyelőre még inkább hobbi, mint befektetés, pedig...

Ötmillió forint alatt lehet kapni veteránautókat is, amelyek (szemben a mostanában gyártottakkal) nemcsak hogy tartják az értéküket, de az idő múlásával - megfelelő bánásmód esetén - növelik is. Az egyes típusok áráról katalógusokból lehet tájékozódni, és az árak a szezontól, illetve az aktuális divatoktól függően változhatnak ugyan, de legfeljebb 10-20 százalékos eltérésekről lehet beszélni a katalógusárakhoz képest.

"A kérdéses árkategóriában egy közepesen restaurált veteránautó vétele tűnik a legcélszerűbbnek, amelyen pár év múlva szerény haszonnal adhatunk túl. Szerencsés esetben az ez idő alatti, kímélő használat költségei is megtérülhetnek. Jelentős profitra azért kevés a remény, mert idehaza mindennek nem alakult még ki a kultúrája, nincs számottevő kereslet" - felelte kérdésünkre Pásztor Tamás, a veteránautók forgalmazásával foglalkozó Pásztor Classic ügyvezetője.

Az aktuális trendekről a szakértő azt mondta, egyre előtérbe kerülhetnek a mindennapokban is használható kocsik, így például a 60-as, 70-es évekbeli Peugeot-k, Renault-k, Citroënek. Az olasz autóknak is megy fel az áruk, de ahogy a franciákból, ezekből is nehéz szépet találni. Az egykori keleti blokk országaiban gyártott járművekben viszont Pásztor Tamás nem lát üzletet: egyrészt túl sok van még belőlük, másrészt nem jól használhatók. "Ezeket inkább szerelemből tartják" - tette hozzá.

A föld hosszabb távon lehet jó megoldás

Kézenfekvőnek látszana az ingatlanbefektetés, ekkora összeggel azonban csak a termőföldek, illetve a telkek piacán lehet fellépni reálisan, lakóingatlant - bár lehet vásárolni ennyiért - befektetési céllal nem érdemes keresni. Amennyiben telket vennénk, mindenképp hosszú időben kell gondolkodni - vélekedik Fűr Zoltán, a foldbroker.hu vezetője. Mostanában egyre kevesebben szeretnének vidéki életformára berendezkedni, falun emiatt nem érdemes nézelődni.

A városszéli telkekkel Fűr szerint más a helyzet. Mivel az ingatlanárak csökkennek, olcsóbban lehet hozzájutni ezekhez is, mint néhány éve, de ebben az esetben elképzelhető, hogy hosszú éveket kell várni addig, amíg felértékelődik a tulajdon értéke.

A szakértő szerint ekkora összeget szántóföldbe fektetni nem feltétlenül jó megoldás, ebből ugyanis jelelmzően nem lehet elég nagy földterületet megszerezni. Van egy olyan hüvelykujj-szabály, miszerint "legalább annyi hektár szántót érdemes venni, ahány négyzetméteres lakást is érdemesnek tartanánk megvásárolni" - a lakásigények természetesen különbözőek, de az biztos, hogy senki sem venne pár négyeztméteres lakóingatlant (ha egyáltalán lenne ilyen), azaz a kis szántókat érdemes lehet elkerülni.

Amennyiben ugyanis csak néhány hektáros földet tudunk venni - mint 3-5 millió forint esetében -, akkor az csak a helyi földtulajdonosokat érinti, nem egy tágabb réteget, így viszonylag szűk lehet a földünkre a potenciális kereslet. Természetesen tíz hektáros földnek is lehet bérlőt találni, de ez nem feltétlenül nevezhető jól fialó befektetésnek - tette hozzá a szakértő.