Kevesebb nyereséget vihetnek ki a külföldiek

A gazdasági válságnak is van kedvező vetülete: idén a külföldiek nyereség-hazautalása minden bizonnyal csökkenni fog az utóbbi években megszokotthoz képest, ami a külső egyensúlynak és a forintnak is jó hír.

A gazdasági válság és az ebből adódó magyar recesszió kevés kedvező folyományainak egyike, hogy csökkenhet a külföldiek által hazautalt vállalati nyereségek nagysága. Ez automatikusan javítja a folyó tranzakciókat tartalmazó folyó fizetési mérleget és akár a forintra is jótékony hatással lehet.

A külső egyensúlyra azért lehet jótékony hatással a profit hazautalás mértékének csökkenése, mert amennyivel kevesebbet utalnak haza a külföldi vállalattulajdonosok, annyival kevesebb külső devizaforrásra szorul az ország az egyensúly fenntartásához - márpedig külső forrásból egyre kevesebb van, főleg, ha épp Magyarország szeretne pénzhez jutni. Az is igaz, hogy a válság miatt a külföldi anyavállalatok is nehezebb helyzetbe kerültek, amiből az adódna, hogy bármily csekély is a Magyarországon megtermelt nyereség, azt viszont teljes egészében ki szeretnék vinni.

A magyar deviza szempontjából azt érdemes kiemelni, hogy a profit hazautalását mindig megelőzi a forintban keletkezett nyereség euróra (vagy más külföldi devizára) való átváltása, azaz ha kevesebb profit megy ki az országból, akkor a forintra nehezedő eladói nyomás is csökken, ami elvileg támaszt nyújthat az utóbbi időben amúgy gyengélkedő magyar pénznek.

A hiány nagy része a profitokból jön

A külső egyensúly szempontjából kiemelkedő jelentősége van a külföldi tulajdonban levő magyarországi vállalatok nyereség-hazautalásának. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2007-ben és 2008-ban is mintegy 6,3 milliárd eurót tett ki a Magyarországról kivitt profit, ami forintban csaknem 1300 milliárd, illetve csaknem 1600 milliárdot jelentett (az eltérések a forint euróval szembeni árfolyamának változásából adódtak).

 

A külföldi cégek profitja is elfogy a válságban

 

A profit repatriálásának nagyságrendjét jól mutatja, hogy 2007-ben a folyó fizetési mérleg teljes hiánya 6,59 milliárd euró volt, 2008-ban pedig 8,91 milliárd euróra rúgott, vagyis a hazautalt profitok tették ki a teljes deficit 95, illetve 70 százalékát.

Ezek az arányok abból adódnak, hogy a folyó fizetési mérleg többi tétele (többek között a külkereskedelmi mérleg, a szolgáltatási mérleg, illetve a viszonzatlan átutalások mérlege) valamennyire kiegyenlíti egymást, miközben a jövedelmek nagy mínuszt mutatnak. Ez utóbbi nem is különösebben meglepő, hiszen bár egyre több magyar vállalat terjeszkedik külföldön, de a külföldiek magyarországi jelenléte így is jóval hangsúlyosabb, mint a magyaroké a határokon túl.

Szinte biztos csökken a hazautalás

A nyereség-hazautalás nagysága minden bizonnyal csökkenni fog az idén a tavalyihoz képest, egyszerűen azért, mert a magyarországi cégek profitja jelentősen apadni fog - derül ki az [origo]-nak nyilatkozó szakemberek véleményéből.

A csökkenés mértékét azonban nehéz megbecsülni, az ugyanis sok ezer vállalat és tulajdonos egyéni döntésétől függ. Az is logikusnak tűnhet, hogy az anyacégek pénzügyi helyzetének romlása miatt csökken majd az újra Magyarországon befektetett (ún. visszaforgatott) profit nagysága, de az MNB módszertana ezt már eddig is kiszűrte a statisztikáiból.

A magyar fizetési mérleg adatai csak negyedéves bontásban állnak rendelkezésre, így még nincsenek információk a külföldi érdekeltségű hazai cégek profitrepatriálásáról. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az [origo]-nak elmondta ugyanakkor, hogy a hasonló lengyel és cseh mutatókból következtetéseket lehet levonni, minthogy e két állam havonta közli a fizetési mérleg alakulását.

Csökkenés a cseheknél és a lengyeleknél is

Lengyelországban korábban a cégek körülbelül 1,5 milliárd eurót utaltak külföldre nyereségként az első két hónapban, idén január-februárban azonban csak 1 milliárd euró volt ez az összeg, ami 30 százalékos csökkenésnek felel meg.

Suppan szerint a cseh adatok is részben azt mutatják, mint amit a lengyel statisztika: a cseheknél januárban nem esett vissza a repatriálás az előző évhez képest, de februárban 27 milliárdról 20 milliárd koronára zsugorodott a nyereség hazautalása, vagyis nagyjából a lengyelekéhez hasonló, egynegyedes arányú a csökkenés.

A fentiek ugyan jelentős esésnek számítanak, de a nyugati tőzsdei társaságokhoz képest mégsem azok. A viszonylag visszafogott csökkenésnek két oka lehet. Egyrészről az anyacégek minden lehetséges eszközzel pénzre próbálnak szert tenni, ezért a termelt nyereséget a korábbinál nagyobb arányban küldik haza a kelet-közép-európai leányvállalatok. Másrészt az sem kizárt, hogy a külföldi (rész)tulajdonban lévő lengyel és cseh cégek profitja tényleg nem annyira esett vissza, mint a nyugat-európai és amerikai tőzsde legfontosabb vállalatáé. (A nyugati adatokat torzítja, hogy nagy a pénzügyi cégek súlya az ottani indexekben, és a mostani válság leginkább a bankok profitját tépázta meg.)

Akár a felére is eshet a repatriálás

A környező országokban látott visszaesésnél is nagyobbat vár Magyarországon Török Zoltán, a Raiffeisen bank elemzője. Török szerint az utóbbi két év 6 milliárd eurót meghaladó hazautalása után az idén 3 milliárd euró körüli értékre lehet számítani, azaz a csökkenés több mint 50 százalékos lehet. "A profitrepatriálás csökkenése a kedvezőtlen gazdasági helyzet kedvező vetülete" - fogalmazott az elemző.

Céges adatok ugyan csak nagyon hiányosan állnak rendelkezésre, de a vállalati körből érkező hírek is arra utalnak, hogy vissz fog esni a profitkivét. A nagy tőzsdei cégek közül a Mol és az OTP Bank is azt közölte, hogy a nyereséges működés ellenére nem fizet osztalékot, ami természetesen azt is jelenti, hogy a külföldi tulajdonosoknak sem lesz lehetősége a rájuk eső nyereséget hazautalni. A legnagyobb magyar bank már tavaly sem fuizetett a tulajdonosainak, de a magyar olajcég 85 milliárd forintnyi osztalékot szavazott meg. aminek jelentős része a külföldi tulajdonosok miatt a határainkon kívülre került.

Az OTP Bank tőkéje és eszközei elengendőek a jelenlegi gazdasági helyzet menedzseléséhez, a banknak azonban tartalékokat kell képeznie egy esetleges negatív fordulat esetére is - fejtette ki az OTP közgyűlésén Csányi Sándor, aki egyértelművé tette, hogy az idén elsősorban ezért, és nem csak a PSZÁF javaslata miatt nem javasol az igazgatóság osztalékfizetést. Az OTP adózás előtti eredménye 57,394 milliárd forint volt a tavalyi évben, adózás után pedig 54,211 milliárd forintot tett ki a profit.

A Mol a 2008-as nyereséget eredménytartalékba helyezi, de a cég fenntartja hosszú távú osztalékfizetési politikáját, azaz a jövőben a befektetések függvényében a normalizált eredmény 40 százalékát osztalékként kifizeti. A Mol-csoport a nemzetközi számviteli szabvány alapján készült (IFRS) konszolidált éves beszámoló szerint 2916 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 141 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel fejezte be a tavalyi évet.