Felfordulást okozhat a GM csődje

Magyarországot is elérheti a General Motors (GM) esetleges csődjének, stratégiai átalakításának áttételes hatása. A tőkepiaci fejlemények csak nehezen kiszámíthatóak, de a GM európai részlegeinek esetleges önállósítása komoly átalakulást hozhat. Elsősorban a szentgotthárdi GM Powertrain üzem érintett a hazai feldolgozóiparban, de a magyar autópiac erőviszonyait is átrendezheti a világ egyik legnagyobb gyárának átszervezése.

Egyre többen tartják elkerülhetetlennek, hogy csődvédelembe meneküljön a világ autóiparának ikonikus vállalata, az egyesült államokbeli General Motors - maga az amerikai autómamut vezérigazgatója is a pesszimisták közé tartozik, Fritz Henderson ugyanis, bár nem kívánt további részletekbe menni a végső döntés előtt egy konferenciabeszélgetés alkalmával, de a világ legnagyobb autógyára a Bloomberg hírügynökség tudósítása szerint most "országról országra" vizsgálja az esetleges csőd hatásait.

Az évek óta komoly gondokkal küzdő GM vesszőfutásának utolsó felvonása március 30-án kezdődött, a társaság élén ugyanis ekkor történt váltás: az amerikai elnök, illetve a washingtoni kormányzat nyomására menesztették Rick Wagonert, a GM-et hosszú évek óta irányító topmenedzsert.

Júniusi határidőt adott Obama

A General Motors márciusban június elsejéig kapott határidőt az amerikai kormánytól arra, hogy rendezze ügyeit, különben nem kap a vállalat több kormányzati áthidaló segélyt. A GM mintegy 44 milliárd dolláros adósságteherrel küszködik, miközben eddig már, mintegy 15 milliárdot kapott a szövetségi kormányzattól.

Washington most azt követeli, hogy tegyék életképessé, versenyképessé a vállalatot, alakítsák át a struktúrákat, vázoljanak fel új stratégiát, módosítsanak az elavult termékszerkezeten. A GM azóta szinte folyamatosan vizsgálja a lehetőségeket. Szinte a cég összes márkájáról felröppent, hogy eladnák, mostanában azonban a Saab, a Saturn és a Hummer értékesítése tűnik a legvalószínűbbnek. A Pontiacot a legtöbb hírforrás, így a BBC és a Bloomberg is megszüntetendőnek ítéli, míg ez a sors várhat a GMC márkára is.

A dolgozók közül 21 ezren nagy valószínűséggel máris az elbocsátás sorsára jutnak, és feltehetően 2600 autókereskedő (dealer) is hamarosan lehúzhatja a rolót, és ekkor még nem is a csőd hatásairól szóltunk, hanem az egyébként is tervezett intézkedésekről. A GM ugyanis állítólag fel akarja mondani több ezer franchise-partnerével kötött korábbi szerződését - ez természetesen elsősorban a rosszul teljesítő autókereskedőket érinti majd.

Az egész amerikai gazdaság bajba kerülhet

Ha a csőd bekövetkezik, az még drasztikusabb hatással járhat. Nemcsak a Nagy-tavak vidékén, az USA egyik ipari fellegvárában dőlhetnek be beszállítók százai, ezrei, hanem az egész amerikai gazdaság megszenvedheti a csődöt. Ami a GM jelenlegi központját, Detroitot és annak környékét illeti, rendkívül súlyosan érintheti ezt a michigani térséget a csőd. Ha nem következik be a legrosszabb, akkor sem nyugodhatnak meg a michiganiak: a GM vezérkarában állítólag felmerült, hogy elköltöztetik a cég székhelyét.

A BusinessWeek amerikai gazdasági hetilap szerint különösen az amerikai MidWest, vagyis a közép-nyugati térség szenvedheti meg a GM csődjét, a beszállítók tönkremenetelét. Elsősorban nem is az anyacég összeomlása fenyegető, hanem az, hogy a kisebb partnerek nem bírják tovább a versenyt. A GM csődje ugyanis nem jelenti az anyacég összes gyárának bezárását.

A csőd lehetőséget ad az anyavállalatnak, hogy csökkentse a beszerzési költségeit, lefaragja a szakszervezeteknek, azok nyugdíjalapjainak járó kifizetéseket, és átalakítsa a termékstruktúrát, újratárgyalja a hiteleket. A GM nyugdíjasai tehát kevesebb nyugellátást kapnak, és egészségbiztosításuk sem fog annyi mindent fedezni az esetleges csőd után, mint korábban - írja a BusinessWeek.

A GM lesz a reálszféra Lehmanja?

Egyesek már attól tartanak, hogy a GM-csőd a Lehman Brothers tavaly szeptember 15-i bebukásához hasonló válsághullámot indíthat el, ezúttal nem a pénzügyi, hanem a reálszektorban. A Lehman csődje ugyanis nem egyszerűen egy bank megszűnését jelentette, hanem a világ egyik legmegbízhatóbb pénzintézetének a hirtelen végét eredményezte.

A Lehman Brothers bejelentése után a globális hitelpiacok szinte percek alatt kiszáradtak, a londoni bankközi kamatlábak megugrottak, mert már a bankok sem akartak egymásnak hitelezni. Ez hamarosan tovább terjedt a reálgazdaságra, és az iparvállalatok sem kaptak kölcsönt, és persze a kisebb országok, amelyek a nemzetközi pénzpiacokról szereztek forrásokat korábbi külföldi adósságaik visszafizetéséhez, nem találtak újabb hitelezőket. Így járt tavaly októberben Magyarország is, amikor a Gyurcsány-kormány október 7-8-9-én az Európai Uniótól, a Magyar Nemzeti Bank pedig a Nemzetközi Valutaalaptól kért rendkívüli segítséget.

A tavaly szeptemberi-októberi pénzügyi válság most a reálszférát - és nemcsak az autóipart - ingathatja meg hasonlóan. Negatív hullám indulhat meg a termelőcégeknél, hiszen az autóipart többek között az acélipar, az alumíniumipar, a fémipar más ágazatai szolgálják ki. A vegyipar, a gumiipar, a műanyaggyártás számos területe is kötődik a járműgyártáshoz, nem beszélve az üvegiparról és az elektronika egyes alágazatairól.

Magyarországon második a GM

Az amerikai és a magyar autópiac is drámaian visszaesett 2008 végén és 2009 elején, az Opel, vagyis a General Motors európai leányvállalata az első negyedév végén második helyen állt a magyar személyautó-piacon. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) adatai szerint az eladási rangsor élén a Suzuki áll január és március között 3998 értékesített kocsival, második pedig az Opel 3420 darabbal. Az MGE-rangsor harmadik helyén a Ford volt, 2804 darabos értékesítéssel. Fontos, hogy a magyar piac szinte teljesen elenyésző a cég összesített forgalmához képest.

Egy különbség azonban mindenképp van a Lehman és a General Motors között: míg a Lehman csődje meglepetésszerűen következett be tavaly szeptemberben, addig a General Motors összeomlásáról lassan évek óta ír a világsajtó, ezért szinte mindenki felkészülhetett a bukásra. Ezt emelte ki egy makroelemző, Barcza György, a K&H szakértője is az [origo]-nak, aki szerint a Lehman csődje hirtelen jött, a GM bukása viszont senkit sem érhetne váratlanul, arról nem is beszélve, hogy GM várhatóan nem szűnne meg teljesen, hanem továbbra is valamilyen formában folytatná a tevékenységét vagy annak egy részét.

A magyar beszállítók izgulhatnak

Szegner Balázs, az Equilor részvénypiaci szakértője elsősorban a GM Europe, a General Motors európai részlegének sorsát tartja kritikusnak. Szerinte ez határozza meg a magyarországi hatásokat is. Egyrészt a GM szentgotthárdi gyára ettől a részlegtől függ, másrészt számos magyar autóipari beszállító cég is a GM európai átszervezésétől függően folytathatja tevékenységét.

Nem feltétlenül előnyös Szegner szerint a konkurenseknek a GM-csőd. Amerikában például sok az olyan beszállító, aki a nagy autógyárak közül többnek is partnere. "Ha a GM vagy a Chrysler esetleges bukása miatt egy ilyen beszállító termelése megakad, súlyos gondok keletkezhetnek a konkurens Fordnál is" - magyarázta a magyar tőzsdei szakértő. Ugyanakkor szerinte komoly tőzsdei hatások nem várhatók Magyarországon a GM esetleges csődvédelme esetén.

A nemzetközi tőzsdei hatásokat Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője kiszámíthatatlannak tartja. Ha a piac éppen optimista hangulatban van, a GM csődjét a piac tisztulásaként ítélheti meg, és jól is reagálhat, de ha éppen az a hangulat erősebb, hogy ezzel az intézkedéssel újabb munkanélkülieket küldenek az utcára, akkor a válság súlyosbodását árazhatják a befektetők.

Barcza György ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy felesleges a Lehman Brothers csődjével riogatni, a termelőszférában ugyanis nem annyira nagy és nem olyan típusú az összefonódás, mint a bankrendszerben, amelynek egy kis pontját is kibillentve, súlyos problémák keletkezhetnek. A bankok ugyanis sokszor egymásnak is hiteleznek, így a vetélytárs megingása hatalmas anyagi veszteséget is okozhat az egyébként valóban rivális pénzintézeteknek.

Bennfentesek most is vannak

A német Spiegel magazin számolt be arról online kiadásában, hogy a csődöt megelőlegező Henderson-bejelentés előtt a General Motors több felsővezetője is eladta GM-részvényeit. A hat menedzser összesen 200 ezer részvényt adott el együttesen 315 ezer dollárért. Bob Lutz például, aki a Rick Wagoner mögött második ember volt, és még most is tanácsadó, illetve jelenleg éppen távozóban lévő alvezér a GM-nél, szóval Lutz az összes General Motorsban szerzett részvényét értékesítette a tőzsdén. Ezt még éppen időben tette, hiszen Henderson bejelentése után 10 százalékkal estek a papírok.

A termelésben ugyanakkor az egyik szereplő helyére könnyen beállhat a másik, és végeredményben például a Fordnak nem biztos, hogy rosszul jön a GM megingása. Ebben egyébként egyetértett Barczával Sarkadi Szabó is. A Ford most mindenesetre gigantikus részvénykibocsátásra készül, mert ez az autógyár nem kért az amerikai kormányzati segítségből, viszont finanszíroznia kell magát továbbra is. A Chrysler nemrégiben már fizetésképtelenséget jelentett be, így a harmadik számú amerikai autógyár most is az átalakulás drasztikusabb verzióját éli át.

Mindhárom magyar elemző hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a GM csődje nem jelenti feltétlenül a gyárak leállását. Szegner szerint elsősorban a hitelek átütemezése várható, de elképzelhető tulajdonosi átrendeződés is a cég részvényesei, sőt esetleg bizonyos kötvényesek között is. Európában viszont a GM Europe akár önállósulhat is, és ebben nagy szerepet játszhatnak a helyi kormányok.

Az Opel átszervezése még jól is jöhet

Németországban máris aktívan tárgyalnak az Opel sorsáról, és még az sem teljesen kizárt, hogy egy új nagy autógyár jöhet létre európai központtal az Opel, a Vauxhall és talán más, egykori GM-részlegek részvételével. Mindez Magyarország számára is bíztató lehet - akár bekapcsolódik ebbe az olasz Fiat, akár nem -, hiszen a szentgotthárdi GM Powertrain gyár elsősorban az európai megrendelésektől függ. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a német roncsprémium bevezetése óta a szentgotthárdi gyárban is bizonyos részlegek visszaálltak az ötnapos munkahétre a Vas Népe című helyi lap beszámolója szerint, a válság miatt ugyanis korábban az üzem nagy részében a négynapos munkavégzésre tértek át.

A szentgotthárdi gyár egyébként nem épült be szervesen a hazai feldolgozóiparba. A GM 279 beszállítója között mindössze nyolc magyar cég van, így a General Motors európai átszervezése elsősorban a Vas megyei GM-leányvállalat révén fejtheti ki a hatását a magyar iparra.

Ugyanakkor a GM-nek számos európai érdekeltsége is van, amelyek sorsa egészen bizonytalan. Az anyavállalat a hírek szerint részben értékesítené a brit Vauxhallt, a német Opelt és talán a már említett svéd Saabot. Az is felmerült, hogy egyben adja el az európai részlegeket az amerikai cég, de megtart egy kisebbségi részesedést a közös vállalatban, amelyet az olasz Fiattal hoznának létre. A Fiat ellen azonban tiltakoznak a szakszervezetek, amelyek félnek az elbocsátástól. Ők jobban szeretnék a kanadai Magna cégcsoportot vevőként, e céggel azonban az orosz GAZ autógyár működne együtt. Ugyanakkor a BBC szerint felmerült a kínai SAIC autógyár beszállása is a GM európai részlegeibe.