Kelet-Európa lehet az új Szilícium-völgy

Kelet-Európában létesülhet az új Szilícium-völgy - hangzott el az ENSZ által szervezett "United Nations Meets Web 2.0 and ICT Entrepreneurs" címmel ellátott konferencián. Magyarországot külön kiemelték, a szakértők viszont meglehetősen szkeptikusak.

A volt szovjet államoknak már van egy technológiai fővárosa, bár nem az Orosz Köztársaság területén. Belorusszia a "Szilícium-völgy", mivel a számítógépek és az alkatrészek több mint 50 százalékát itt gyártják a volt szovjet országok részre. Ráadásul ma is az it- és a szoftver-szektor a leggyorsabban növekvő iparág a volt szovjet államban - állították fehérorosz diplomaták.

Bár a figyelem a komoly sikereket elért India felé irányul, a BtaNews a konferenciáról szóló cikkében Fehéroroszország mellett említi a horvátokat és a magyarokat is mint az it-szektorba bőven befektető és ebből gazdasági fellendülést váró országok egyikét.

Hárskúti János, a New York-i magyar konzulátus munkatársa és horvát kollégája egyetértett abban, hogy a térségnek mindenképpen előnye a magasan képzett munkaerő, a többi országhoz viszonyított alacsony költségek és az állami támogatás nagysága, igaz, az ipar fejlettsége meglehetősen eltérő a két országban.

Csak egy PR-fogásról van szó?

Egy, az [origo] által megkérdezett független szakértő szerint nem lehet másról szó, mint PR-fogásról, elsősorban Magyarországra vonatkoztatva. Az ország ugyanis majdnem biztosan kimarad az új Szilícium-völgy létrehozásában való aktív részvételből. Egyebek mellett azért is, mert hazánkban olyan magas a munkabérekre kirótt adóteher, hogy nem éri meg a munkaadóknak és a befektetőknek az országban gondolkodni - tette hozzá. Hozzájárul a negatív megítéléshez az is, hogy Budapestet elkönyvelték a "kuka-gyújtogatás" városának, így a közbiztonság megítélése nálunk az egyik legrosszabb a régióban.

Hárskúti szerint a magyar szakemberek jóval kevesebbet keresnek nyugati társaiknál, ami a szakértő szerint könnyen magyarázható az adóterhekkel. Míg Magyarországon a 100 000 forintos nettó fizetés például közel kétszázezres bruttót jelent, addig Bulgáriában ugyanez hozzávetőleg csak 150 000 forint.

A keleti Írország

Dombi Gábor, az Infórum titkára is erős szkepticizmussal fogadta a felvetést. Magyarországon a 90-es évek elején nagy lelkesedés övezte azt, hogy hazánk legyen a keleti Írország a technológiai piacon. A szigetországban rengeteget fektettek a szoftverfejlesztésbe, így váltak mezőgazdasági exportőrből high-tech exportőrré. Gyakorlatilag az összes nagy amerikai cég európai központja Írországba települt.

A magyarok pedig a két ország közötti hasonlóságból - informatikai egyetemek, relatív olcsó, de igyekvő munkaerő - kiindulva elérkezettnek látták az időt, hogy kialakítsák a keleti blokk Írországát.

Sok minden hiányzik

Azóta öt információs stratégia született - tette hozzá Dombi Gábor, a kivitelezés azonban minden esetben elmaradt, mivel nem létezett és nem is létezik összehangolt koncepció. Ahhoz, hogy Magyarország sikerrel indulhasson az új Szilícium-völgy címért, nemzetközi és kereskedelmi befolyásra lenne szükség.

Dombi szerint ezeken kívül hiányzik még a politikai támogatás, kevés a saját tőke és az állami támogatás, és nincsenek magas színvonalú egyetemek. Ezek alapján az elképzelést a főtitkár fantazmagóriának nevezte.

A megkérdezett szervezetek szintén nem látnak realitást a kijelentésben. Az, hogy Kelet-Európa legyen a következő Szilícium-völgy, véleményük szerint nem az olcsó, de szakképzett munkaerőn múlik, hanem sokkal inkább az innováción és a tőkebefektetéseken.

Talentum van

Dudits Ádám, az SAP Labs Hungary ügyvezető igazgatója már előnyöket is felsorolt az ismertetett hiányosságok mellett. A véleményt, miszerint a magas adóterhek mellett nehéz versenyben maradni a környező országokkal, ő is osztotta, hozzátette azonban, hogy tehetségben nincs hiány az országban. Az egyetemekről felkészült, jó nyelvtudással rendelkező, munkára fogható fiatalok kerülnek ki, akik szívesen dolgoznak, amennyiben a munkakörnyezet inspiráló és lehetőség nyílik a rekreációra is.

Nem tartja valószínűnek, hogy átvehetjük India szerepét az informatikai piacon, bár a költségek Európában jóval kisebb mértékben növekednek mint ott, ráadásul a vállalathoz való hűség is jóval erősebb itthon.