választás 2014 Közvélemény-kutatás Fidesz baloldal Jobbik LMP
Mesterházy AttilabaloldalMSZP
!CIMKE

Ezermilliárdok bújnak meg Mesterházy ígéreteiben

2014.03.11. 10:07

Az MSZP elnöke szinte csak úgy mellékesen, pénteken késő este jelentette be a baloldali választási szövetség ígéreteit. Mi történne, ha sikerülne megvalósítani őket?

Mesterházy Attila egy szombathelyi fórumon nyolc pontban, röviden összefoglalva bejelentette a baloldal fő ígéreteit. Az Origo összeszedte, hány milliárd forintba kerülne a megvalósításuk. Érdeklődésünkre az MSZP-től néhány kérdésben kaptunk ugyan az eddig bejelentetteknél részletesebb magyarázatot is, de többségében korábbi nyilatkozatokból, a statisztikai hivatal, a nyugdíjfolyósító és a NAV adataiból indultunk ki.

"250 000 új, valódi munkahelyet teremtünk. A fiataloknak garantáltan munkát vagy képzést adunk" – 250–1100 milliárd

Egy ország gazdaságában minden mindennel összefügg, ezek közül egyetlen elemet mindig bajos kiragadni és külön elemezni. Például ha egy új munkahely teremtésére pénzt áldoz az állam, azzal adóbevételhez jut, pörgeti a gazdaságot, kevesebb munkanélküli-ellátást kell fizetnie, így olyan sokféle hozadéka lehet, hogy lehetetlen pontosan előre kalkulálni. Ráadásul ha egy cég állami adócsökkentés vagy megrendelés miatt tud új munkaerőt felvenni, a kormány akár erre is ráfoghatja, hogy munkahelyet teremtett.

Az ugyanakkor jó kiindulópont lehet, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter egy tavalyi parlamenti írásából kiderül, hogy 2004 óta egyedi kormánydöntésekkel 160 milliárd forintot adott a kormány 36 ezer munkahely megteremtésére, ami állásonként 4,4 millió forintot jelent. Az is olvasható ebben, hogy a Munkaerőpiaci és Nemzeti Foglalkoztatási Alap 5,2 milliárdot költött 5510 munkahelyre, egy helyre így 941 ezer forint kellett. Ezenfelül az NGM-nek voltak munkahelyteremtő pályázatai, ezeken 2011 és 2013 között 25 milliárdot költöttek 13 500 álláshely létrehozására, azaz állásonként 1,8 millió forintba került a munkahelyteremtés.

250 ezer munkahelyet direkt kormányzati eszközökkel megteremteni ezek alapján durva becsléssel 250 milliárd és 1100 milliárd közötti kiadást jelenthet.

"Másfélszeresére, 100 000 forintra emeljük a nettó minimálbért úgy, hogy a munkáltatók bérterhei nem növekednek" – 168 milliárd

A minimálbér nettója most 66 500 forint, az interneten elérhető bérkalkulátorok szerint ennyi marad a 101 500 forintos bruttóból. Ezt 33 500 forinttal emelnék tehát Mesterházyék úgy, hogy a munkáltatónak ugyanannyi maradna a költsége, vagyis minden emelést az állam nyel le. A NAV adatai szerint, amelyeket nemrég a Privátbankár közölt, de ma már csak egy szakszervezeti oldalról érhető el, 420 ezer minimálbéres van Magyarországon. Egy szorzással kijön, hogy havonta 14 milliárd 70 millió forint a különbség, ami évente 168 milliárd forint.

"A mikrovállalkozások leírhatják a társasági adójukból a bérekre rakódó közterheket" – 0–63 milliárd

Az egyik legnehezebben kiszámolható pont a nyolc közül. A NAV az Origo kérdésére azt mondta, hogy a mikrovállalkozások, azaz a legfeljebb 9 fős cégek 2012-ben 63,4 milliárd forint társasági adót fizettek. Az is kiszámolható, hogy egy átlagjövedelemre, bruttó 230 ezer forintra 65 550 forint havi munkaadói járulék rakódik. Ahhoz azonban, hogy érdemben számoljunk, tudnunk kellene, hogy a nyereséges cégek, amelyeknél szóba jöhet a nyereségadó csökkentése, hány embert milyen bérekkel (azaz milyen járulékokkal) foglalkoztatnak. 

Egy adótanácsadó cég, amely a pártpolitikai téma miatt kérte, hogy a nevét ne írjuk le, az Origónak úgy kommentálta a javaslatot, hogy ez a koncepció nem újdonság, hiszen hasonló intézkedés már jelenleg is él a magyar adórendszerben: a kisvállalati adó (KIVA) 16 százalékos kulcsának megfizetése mentesít egyebek mellett a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól is, a kisvállalkozások tételes adózása (KATA) választásával pedig egyhavi átalányadóval gyakorlatilag minden közterhet ki tud váltani az adóalany. Előbbit eddig 8 ezren, utóbbit 72 ezren választották. "Az ördög a részletekben bújik meg. Lassan a bérjárulékokat már minden adónemből le lehet vonni, ahogy ezt már idén a személyi jövedelemadózásnál is tapasztalhatjuk a családi járulékkedvezmény kapcsán" – írták. Ami biztos: nagyságrendileg 63 milliárdnál nem veszíthet többet az állam.

"Jelentősen csökkentjük az alapvető élelmiszerek árát" – 41 milliárd

Az MSZP-től kapott magyarázat szerint 5 százalékra csökkentenék a forgalmi adót. Hogy ez mennyibe kerülne az államnak, az bonyolult ügy, ez ebből a cikkünkből is kiderül. A Vidékfejlesztési Minisztérium az érintett ágazatok által sürgetett áfacsökkentési javaslatokra ősszel azt közölte, hogy csak a sertés- és baromfihús áfacsökkentése 25+25 milliárdos bevételkiesést okozna. Viszont később, a sertéshúsok egy részére januárban bevezetett áfacsökkentés kapcsán már arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés csökkentheti a csalásokat, és javítja a vágóhidak likviditási helyzetét, szóval valamennyit vissza is hoz a változás.

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az áfacsökkentés miatt az embereknél több pénz maradhat, amit másra költenek, ezzel pörgetve a gazdaságot. Szóval nehéz felelősen kijelenteni, mennyibe kerülne az államnak mindez. Maradjunk az Ernst and Young tanácsadócég elemzésénél, amely 2012 szeptemberében egy tanulmányában közölte: az 5 százalékos áfával "jelentős, 66,707 milliárd forintos költségvetési lyuk keletkezne, figyelembe véve a piactisztulás hatását is". A 66 milliárdból levontuk a már lezajlott 25 milliárdos sertésáfa-csökkentést.

"Igazságos és fenntartható lesz a rezsicsökkentés" – 301 milliárd

Itt kaptunk némi fogódzót az MSZP-től: kérdésünkre azt írták, "a kormányváltás után a kiskeresetűeket, kisfogyasztókat fogjuk jobban támogatni. Évente 900 kWh fogyasztásig havi 1 000 forint lesz az áram díja a rászoruló háztartásoknak. Önrészmentesen szigeteljük a lakásokat, és korszerűsítjük a fűtési rendszereket".

Nem tudni, ki számít majd rászorulónak, illetve mely családok lesznek rászoruló háztartások, számolásunknál a mostani védendő fogyasztó nevű kategóriából indultunk ki. Ide a szolgáltatók tájékoztatása szerint a háztartások 1-2 százaléka tartozik. A KSH legutóbbi népszámlálási adatai szerint 4,1 millió háztartás van, azaz 40-80 ezer védendő fogyasztó lehet. Az áram kWh-nkénti ára 38 forint körül van, azaz évi 900 kWh 34 ezer forintba került eddig nekik, ebből lesz havi ezer, vagyis évi 12 ezer forint. Ez háztartásonként évente 22 ezer forintos, országosan összesen 880 millió–1,760 milliárd forint különbség, amit az állam állna.

Az önrészmentes szigetelésnél és fűtésirendszer-korszerűsítésnél feltehetően a panelprogramról beszélt a baloldal, így mi is ebből indultunk ki. A mostani kormány bejelentette, hogy hat év alatt 500 milliárdot költene erre, ennek önrésze nagyjából 300 milliárd lehet, ez derül ki a Népszabadság számolásából.

"100 000 forintos nyugdíjig minden 65 év feletti 24 000 forint pluszpénzt kap, hogy meg tudja fizetni a gyógyszereit" – 12 milliárd

Nagyon nehéz megmondani, hogy hányan kapnak 100 ezer forint alatti nyugdíjat, főleg, hogy az MSZP azt nem részletezte, hogy a főellátásra vonatkozik ez a határ, vagy bele kell számítani minden járadékot, kiegészítő ellátást is. A Nyugdíjfolyosító honlapján elérhető legutóbbi részletes táblázat 2011-re vonatkozik, ebben azonban csak korosztályi bontásban vannak az átlagnyugdíjak, azaz meg lehet tudni például, hogy az 1945-ben születetteknek mennyi az átlagnyugdíjuk. Más adat nem lévén az átlagokból és a korosztályok létszámával számoltunk. A nyugdíjemelés azóta összességében 14 százalékos (2012-ben 4,2, majd még ugyanabban az évben újabb 1,6 százalék volt, 2013-ban 5,2 százalékos emelés jött, idén pedig 2,4 százalékot ígért a kormány), azaz, ami ma 100 ezer forint, az akkor 88 ezer volt, így ezzel az összeggel kalkuláltunk.

Ennél kevesebbet teljes ellátásként összesen 12 ember kapott akkor úgy, hogy az egész korosztály átlaga 88 ezer alatt volt. Ha viszont a főellátást nézzük, akkor 900 ezer, egymillió ember billegett ekörül. Az egyszerűség kedvéért úgy kalkuláltunk, hogy a felük kap a határnál alacsonyabb összeget, ami 450-500 ezer nyugdíjas. Ezt beszorozva 24 ezerrel kijön, hogy 12 milliárdos ígéretet tett ezzel a baloldal.

"Radikálisan csökkentjük, majd megszüntetjük az elviselhetetlenül hosszú várólistákat" – 180 milliárd

Hiába kértünk konkrétumokat Mesterházy stábjától, azt mondták, "a kormányváltás után mindenki a lehető leggyorsabban megkapja majd a neki járó kezelést. Ehhez több pénzt adunk új műszerekre, a meglévők jobb kihasználására, és növeljük az ellátás színvonalát".

Ennél a pontnál így csak abból tudtunk kiindulni, hogy Mesterházy Attila már beszélt az egészségüggyel kapcsolatos ígéreteiről. Marcaliban azt mondta, hogy "ez a kormány az elmúlt években minden évben százmilliós nagyságrendben vont el forrásokat az egészségügyből, elsősorban ennek következménye, hogy Magyarországon elviselhetetlenül hosszúak a várólisták."

"Jelenleg a magyar kormány körülbelül futballra és stadionépítésre 180 milliárd forintot költ. Mi azt mondjuk, hogy nem stadionépítésre és focira kell költeni ezeket a forrásokat, hanem sokkal inkább az egészségügy fejlesztésére" – mondta Mesterházy Attila. Ezt így 180 milliárdos ígéretnek vettük.

"Felszámoljuk a gyermekéhezést Magyarországon" – 50–130 milliárd

Ismét csak korábbi nyilatkozatból tudunk kiindulni. Korózs Lajos MSZP-s politikus egy január végi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a baloldali összefogás kormányra jutva évente 50 milliárd forintot fordítana a gyermekéhezés felszámolására. Emellett 25 százalékkal megemelnék a családi pótlékot, ami körülbelül évi 70 milliárd forintba kerülne. A szocialista politikus emellett ígéretet tett a gyermekvédelem korábbi rendszerének helyreállítására, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat megerősítésére. Erre összesen 10 milliárd forintot fordítanának.

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Ajánlat
Ajánlat
hirdetés
hirdetés
hirdetés