választás 2014 Közvélemény-kutatás Fidesz baloldal Jobbik LMP
Bayer ZsoltCsizmadia LászlóStefka IstvánFricz TamásSzéles GáborbékemenetCivil Összefogás Fórum
!CIMKE

Ők harcolnak az első sorban Orbán Viktorért

2014.03.29. 10:08

Függetlenek a politikától, de a Fideszt segítik. Le akarnak számolni a kádárizmus örökségével, de többen közülük a szocializmusban indították be a karrierjüket. Kik szervezik a szombaton is vonuló Békemenetet?

Szombaton közvetlenül a Fidesz nagygyűlése előtt ötödször vonul végig Budapesten a Békemenet, amelyre a szervezők egymillió embert várnak. A menetet szervező Civil Összefogás Fórum pártfüggetlen állampolgári kezdeményezésnek mutatja magát, de bevallottan egyetlen céljuk van: a Fidesz és a kormány támogatása.

A Békemenet szervezői

Forrás: Bácsi Róbert László - Origo

A menetet először 2012. január 21-én rendezték meg azzal a mottóval, hogy "Nem leszünk gyarmat!". A szervezők akkor az IMF-nek és a szerintük az országot támadó külföldi sajtónak akartak üzenni. A szervezők szerint most azért van szükség az újabb menetre, hogy megmutassák: végre le kell számolni az MSZP által átmentett kádárizmus hagyományaival – szerintük ilyen az erkölcsi nihilizmus, a korrupció és "a seggnyalás művészete" , és be kell fejezni a rendszerváltást.  

A menet élén minden alkalommal ugyanazok az arcok  a fenti képen is látható főszervezők  vonultak. Kik ők?

Fricz Tamás

Forrás: Bácsi Róbert László - Origo

Fricz Tamás

A Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF), illetve a mögötte álló Civil Összefogás Alapítvány egyik alapítója. Neki köszönhetjük azt az elmúlt tíz évben unalomig koptatott fordulatot, hogy Magyarország következmények nélküli ország. A politológus végzettségű Fricz 1996 után hosszú évekig ezen a címen fejtegette a Magyar Nemzetben, hogy a politikai vezetőket szinte semmi sem korlátozza, még akkor sem, ha jogszerűtlenül, korrupciógyanúsan vagy erkölcstelenül viselkednek. A kifejezés még Orbán Viktort is megihlette, aki 2011-ben a Facebook-oldalán ígérte meg a követőinek, hogy Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország.

Az 55 éves Fricz az osztrák és német pártrendszerek tanulmányozásával kezdte a tudományos pályáját a rendszerváltás előtt, kutatta a magyar pártrendszert is, de az elmúlt években már a napi politika felé fordult, és írásaiban nem titkolta pártszimpátiáját sem. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a kormányváltásig minden lehetséges alkalmat megragadott arra, hogy elmondja: előrehozott választásokra lenne szükség az országban.

Bayer Zsolt

Forrás: Bácsi Róbert László - Origo

Bayer Zsolt

A CÖF minden lehetőséget megragad arra, hogy elmondják: ők függetlenek a Fidesztől, és nem működnek együtt a párttal. A kezdetektől a Békemenet szervezői között szereplő Bayer Zsolt azonban ezt már csak azért sem mondhatja, mert egyébként büszkén szokta hangoztatni, hogy 1988-ban egyike volt a Fidesz 37 alapítójának, és övé a párt 5-ös számú tagkönyve. A magyar–történelem tanár végzettségű, 51 éves Bayer a rendszerváltás után újságíróként kezdett dolgozni, de évekig a Fidesz sajtófőnöke is volt.

Dolgozott a Népszabadságnál, majd 2002 után a Magyar Nemzetnél és a Hír TV-nél, amíg 2007-ben el nem csábította Széles Gábor a Magyar Hírlaphoz és az Echo TV-hez.

Csizmadia László

Forrás: Bácsi Róbert László - Origo

Csizmadia László

A Civil Összefogás Fórum alapítója az első Békemenet idején még szinte teljesen ismeretlen volt a közéletben, a kormányváltás előtt legfeljebb fideszes lakossági fórumokon szerepelt, 2009-ben például Budai Gyulával és Kondor Katalinnal, az Echo TV műsorvezetőjével.

A 67 éves Csizmadia az üzleti életből érkezett meg a Fidesz közelébe. A CÖF honlapján elérhető életrajza szerint jogi diplomát szerzett az ELTE-n, de előbb kereskedőnek tanult. A rendszerváltás előtt szép karriert futott be: a Gyermekélelmezési vállalatnál volt főosztályvezető 13 évig, aztán a Dél-budai Vendéglátó Vállalat kereskedelmi igazgatója lett. Hat év után elcsábította a Kádár-korszak emblematikus vállalata, a Skála Coop, amelynek hat évig volt a vezérigazgatója.

1993-ben üzlettársaival sikerült privatizálnia egy másik nagy állami céget, a lakástextil-kereskedelemmel foglalkozó Bétexet, amelynek azóta is résztulajdonosa, tavaly év elejéig a vezérigazgatója is volt, jelenleg az igazgatóság elnöke. Amikor nemrégiben Csizmadiát arról a több tízmillió forint támogatásról kérdeztük, amit az elmúlt években magánszemélyként adott a Civil Összefogás Alapítványnak, azt mondta, hogy jól menő cégének, a Bétexnek köszönheti, hogy ezt megengedheti magának. Pedig a Bétex a cégadatbázisban elérhető gazdálkodási adatok szerint nem megy túl jól, 2012-ben 227 millió forintos árbevétel mellett több mint 8 millió forint veszteséget termelt.

A civil szektorban 2008-ban vállalt először tisztséget, akkor lett a Patrióták a Gazdaságért és Közjóért Egyesület elnöke. A Békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt 2009-ben alapították. A 2010-es kormányváltás után a civil pénzek elosztása felett őrködő, miniszteri felügyelettel működő Nemzeti Civil Alap Tanácsának elnökévé választották, a posztot 2011-ig töltötte be.

Széles Gábor

Forrás: Bácsi Róbert László - Origo

Széles Gábor

A milliárdos nagyvállalkozó az elmúlt hónapokban leginkább energiacellájával tartja izgalomban a közvéleményt. A villamosmérnök végzettségű Széles szerint ez a titokzatos találmány nemcsak gazdasági csodafegyver, de a politikára is nagy hatása lesz, mert ha bejön a terve, akkor Orbán Viktor újra kétharmaddal nyeri a választást. Alig egy héttel a választások előtt az energiacellát még nem mutatták be, de Széles más frontokon is dolgozik a kormány sikeréért.

Az 1981 óta vállalkozó Széles már a rendszerváltás idején is a jobboldalhoz húzott, 1989-ben be is lépett az MDF-be, és 1993-ig a párt elnökségi tagja is volt. Miután fideszes és más jobboldali pártok politikusai hosszú évekig panaszolták, hogy szerintük a médiában baloldali túlsúly van, Széles Gábor 2005-ben saját pénzéből kezdett el áldozni arra, hogy billentsen a helyzeten: előbb Echo néven televízió társaságot alapított, majd 2006-ban megszerezte a Magyar Hírlapot, amelynek a szerkesztőségét és a profilját is gyorsan átalakították. A médiavállalkozások évek óta csak veszteséget termelnek Szélesnek, aki erre azt mondta egyszer Friderikusz Sándornak egy műsorban, hogy "nagyvállalkozók között vannak, akiknek az a szenvedélyük, hogy elkártyázzák a fölös pénzüket, és fogja fel, hogy én meg itt égetem el a feles pénzemet". A médiatámogatás mellett Széles közvetlen anyagi segítséget is nyújtott a Fidesznek, a 2010-es kormányváltás előtti évben tízmillió forintos adományával ő volt a párt legnagyobb egyéni támogatója.

Bencsik András

Forrás: Bácsi Róbert László - Origo

Bencsik András

A Demokrata 63 éves főszerkesztője nemrégiben büszkén hangoztatta, hogy ő a rendszerváltás óta jobboldali újságíró. A rendszerváltás előtt még az állampárt lapjának számító Népszabadságnál, korábban pedig a Népszavánál dolgozott, de amikor emiatt nemrégiben Gyurcsány pártjának szóvivője lekommunistázta, kikérte magának, hogy ő sem párttag, sem kommunista nem volt soha.

A vállaltan jobboldali Demokratát 1994-ben alapította, azóta a főszerkesztője. Bencsik a rendszerváltás után az MDF-fel szimpatizált, 1994-ben egy időben szimpatizált a MIÉP-pel és Csurka Istvánnal is, de aztán kölcsönösen megtagadták egymást a lapjaikban. A Jobbik erősödése után a Magyar Gárdának is alapító tagja lett, a gárda később bíróságon betiltott egyenruháját az élettársa tervezte, de végül 2008-ban kilépett a szervezetből. Pártszimpátiája nyilvánvaló: lapjában az előző választások előtt a Fidesz támogatására buzdította olvasóit.

Stefka István

Forrás: Bácsi Róbert László - Origo

Stefka István

"Ma már a média 50-55 százalékát mi uraljuk. Mi mondjuk meg, hogy mi történik"  mondta Stefka István, Széles Gábor Magyar Hírlapjának főszerkesztője tavaly a Lakiteleki Népfőiskolán egy konferencián. Stefka azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a Fidesz-tábort érti a "mi" alatt, mert az is mondta, hogy "elvesztettük a 2006-os választást".

Stefka 2008 óta vezeti a Magyar Hírlapot, de már előtte is Széles Gábornak dolgozott, csak az Echo TV-ben. Stefka korábban, már a rendszerváltás évei óta a Magyar Televízióban a Hétben és a Híradóban dolgozott, de a Kádár-rendszerben is megtalálta a számítását újságíróként: 1972-től a Magyar Rádió munkatársa volt.

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Ajánlat
Ajánlat
hirdetés
hirdetés
hirdetés