választás 2014 Közvélemény-kutatás Fidesz baloldal Jobbik LMP
Fülöp ErikTiszavasváriválasztás 2014Jobbik
!CIMKE

Ilyen az, amikor példát mutat a Jobbik

2014.04.01. 10:28

Befuccsolt beruházási tervek, megszüntetett csendőrség, a romákra panaszkodó nem romák, a keménykedő rendőrökre és az elnyomásra panaszkodó romák – a legnagyobb jobbikos települést, Tiszavasvárit a párt mintavárosának szánták, de a polgármester szerint is legfeljebb csak az erőfeszítéseik szolgálhatnak mintául. Hiába van több és szigorúbb rendőr, a közbiztonság nem látszik javulni, a polgármester pedig hadat üzent a vályogházban élő cigányoknak.

Népes cigány család ejtőzik Tiszavasvári központi terén. A közeli Józsefházáról érkeztek, hogy bevásároljanak, mert ott bolt sincsen. Hiába vannak sokan, a család így sem teljes: kilenc gyereket nevelnek ketten, jórészt a 168 ezer forintos családi pótlékból. Bár már végeztek a bevásárlással, még kérnek pénzt egy kiló kenyérre, miután kipanaszkodták magukat.

A tér sokkal inkább egy park, gondosan ápolt gyeppel, virágágyásokkal, a városházával szemben pedig a radikális jobboldal kedvenc szimbólumai sorakoznak: van turulszobor, Trianon-emlékmű, Nagy-Magyarország-térkép és kopjafa is.

Benyomásaink alapján mintha ez a kettőség jellemezné a várost is: a felszínen ugyan láthatók a rendezettség jelei, de a valóság egy roppant nehezen élhető városról árulkodik, amely egyelőre legfeljebb szimbolikus eredményeket ért el. Az élet aligha lett jobb, amióta a Jobbik irányítja. Tiszavasvári ugyanis a legnagyobb olyan település, amelynek jobbikos polgármestere van 2010 óta, jelentősége ráadásul több mint szimbolikus: Vona Gábor többször is arról beszélt, hogy a Jobbik mintavárosává teszik a 13 ezres települést.

Az iráni Ardabillal kötött testvérvárosi megállapodás hirdetése

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Fülöp Erik polgármester a ciklus eleje óta több úton is megpróbált elindulni, hogy felvirágoztassa a várost, de vélhetően a Jobbik sem olyan mintát képzel magának, mint 2014 Tiszavasvárija. „Nem volt könnyű feladatunk az elmúlt mintegy négy esztendőben. Sok olyan probléma nehezítette mindennapjainkat, amelyek nem mondhatóak átlagosnak […] Bízom benne, hogy erőfeszítéseink sikerei jó mintaként szolgálnak minden más település számára” – reagált Fülöp arra a kérdésre, hogy mennyiben érzi mintavárosnak Tiszavasvárit.

Füstbe ment befektetések

Külföldi partnerektől reméltek beruházásokat, és pár hónap alatt testvérvárosi együttműködést kötöttek az iráni Ardabillel, a kínai, ötmilliós Jicsunnal és a törökországi Osmaniyével. Fülöp Erik Vona Gábor társaságában 2010-ben egy iráni delegációt fogadott Tiszavasváriban, meg is állapodtak, hogy a közeljövőben több nagy volumenű beruházás valósulhat meg, de ennek eddig semmi látható jele nincs.

Nem sokkal később Fülöp az alpolgármesterrel együtt Kínába utazott, ahol a testvérvárosi megállapodás mellett olyan beruházásokról egyeztek meg, amelyek a küldöttséggel utazó újságíró szerint még a ciklusban megvalósulnak. A kínai fejlesztéseknek azonban nyomuk sincs, a kínai jelenlét legfeljebb a főutca két lepattant kínai áruházában nyilvánul meg. Fülöp Erik az Origónak azt írta, a külföldi partnerekkel való eredmények eléréséhez több idő kell.

Kínai áruház a központban

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

A térség egyik legégetőbb problémája, hogy kevés a munkahely, és a külföldi tőke sikertelen csábítása ellenére pár fejlesztés azért történt az elmúlt négy évben: félmilliárdos beruházással üzemet és 80 munkahelyet hozott létre a Járműszerelvényt Gyártó Zrt. (egy év múlva már 150-en dolgozhatnak itt). A helyi Quick 2000 Kft. pedig 278 millióval fejlesztette a telephelyét, ami szintén generált munkahelyeket, Fülöp Erik szerint pedig hamarosan egy biogáz- és egy biomasszaüzem is beindul. A pozitívumokat viszont jelentősen árnyalja, hogy az idén januárban az Alkaloida indiai tulajdonosai bejelentették, hogy külföldre helyezik át a morfingyártást, ezért a 360 fős gyár létszáma megfeleződhet.

Tehetetlenség

„Források híján senki nem tud tenni semmit. Az állam nagyon visszavette a normatívákat az önkormányzatoktól, ráadásul a környező településekkel szemben alig nyerünk meg pályázatokat a jobbikos polgármester miatt” – mondta egy korábban az önkormányzatnál dolgozó férfi. Ő is a Jobbikra szavazott, és hiába gondolja úgy, hogy nagyon nehéz bármit is csinálni ilyen körülmények között, nem ezt várta. „Ilyen közegben, ilyen munkalehetőségek mellett nem lehet mintavárost csinálni” – folytatta a kocsijának támaszkodva.

Nem sokkal később, a közmunkások ebédje közben kezd panaszkodni egy arra járó, hogy alig tudnak megélni: három gyereket nevelnek, de a gyesből, az aktív segélyből és a gyermekvédelmi támogatásból alig jön be 110 ezer forint. „Tenni is kell valamit azért, hogy dolgozzál. Egészséges vagy, van két kezed, miért a segély miatt panaszkodsz?” – torkolja le egy roma közmunkás a férfit. A nő nagyon meg van elégedve Fülöp Erikkel, aki jóban is van vele, és szerinte a romák többsége indokolatlanul fél a Jobbiktól.

Kemény rendőrök

„Semmiből semmi” – summázta röviden a Jobbik teljesítményét egy középkorú férfi. „A parkok szépek, rendben vannak, de rajtuk kívül tiszta szemét a város. Hogy mit vártam a Jobbiktól? Ennél többet, sok munkahelyet ígértek” – magyarázta a biciklijéről. Ezt követően gyorsan elérkeztünk egy érezhetően kardinális kérdéshez: a cigány–magyar együttéléshez. A megkérdezett nem romák egyöntetűen beszéltek arról, milyen kellemetlenségeket okoznak a romák, a leglátványosabban a segélyosztáskor: ellepik a központot, kötekednek, hangoskodnak. A romák pedig leginkább arról panaszkodtak, hogy másodrendű állampolgárként kezelik őket, és munka hiányában a kevés segélyből alig élnek meg.

„Feljönnek a suhancok fagyit enni vagy diszkóba, és a rendőrök zavarják haza őket. Már nem is szórakozhatnak?” – háborgott a józsefházai anya. Romák és nem romák egybehangzóan azt mondták, hogy az elmúlt négy évben jóval több lett a rendőr, és sokkal szigorúbbak, mint korábban. Több roma szerint egyfolytában igazoltatják őket, tízezres büntetéseket szabnak ki egy igazolvány hiányáért, a cigánysorra is rendszeresen járnak. „Jobban ellenőrzik, átnézik, zaklatják őket” – mondta a korábban a városházán dolgozó férfi. Szerinte más városokból hoztak rendőröket, így sokkal kevésbé elnézőbbek, és már nemcsak autókkal, hanem gyalogosan is járőröznek.

Vona Gábor plakátja Tiszavasváriban

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Bár Fülöp Erik mindössze annyit írt az Origo kérdésére, hogy javult a közbiztonság, ezt a helyiek benyomásai nem támasztják alá, az ügyészségi statisztikákból pedig akár az is kiolvasható, hogy ennek pont az ellenkezője történt. Az ügyészség szerint 2010-ben összesen 212 feljelentés végződött vádemeléssel, 2012-re ez lecsökkent 202-re, tavaly viszont már 358 vádemelés volt. 2013-ra részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, de 2010-ről 2012-re több mint 50 százalékkal ugrottak meg a vagyon elleni bűncselekmények miatti vádemelések, igaz, ebből akár az is következhet, hogy a közbiztonság ugyanolyan, de a rendőrök aktívabbak. Személy és a közrend elleni bűncselekmények miatt viszont jóval kevesebb esetben emeltek vádat. „A megélhetési lopások ugyanúgy megvannak” – erősít rá más megkérdezettek véleményére a férfi.

Tiszavasváriban szintén kudarcba fulladt a Jobbik által a 2014-es kampányban sokat hangoztatott csendőrség felállítása is. Egy évvel a létrehozása után már kénytelenek voltak átnevezni városőrségre, majd 2012-ben Fülöp Erik szerint olyan anyagi nehézségeik voltak, hogy nem tudták fedezni a működtetését.

Gondozásba vetetnék a veszélyeztetett gyerekeket

„Erik nem bántani akarja a cigányokat, hanem rendbe akarja őket tenni. De hát beletört a bicskája, küszködik velük” – mondta egy Jobbik-szavazó idősebb nő. A polgármester 2010-ben még azt mondta, hogy rendezni akarják a cigánytelepeket, de ennek sem lehet sok nyomát látni a legismertebb, cigányok által lakott részen, a Széles út környékén. A részben vályogépületek közötti részt már-már összefüggő szemétréteg takarja.

Látogatásunkkor húsz-harminc helyi sereglik össze, és egymás szavába vágva panaszkodnak arról, hogy április első felében le akarják dózerolni a vályogházaikat. Szerintük húsz-harminc házról lehet szó, amelyek közül sokban hét-nyolc gyerekes családok élnek. Azt mesélik, azt mondták nekik, hogy a ledózerolt házakban élő gyerekeket intézetbe akarják vinni, de ennél több részletet nem tudtak mondani.

Szeméthalom a cigányok által lakott részen

Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Fülöp Erik az Origónak azt írta, hogy az emberi életeket veszélyeztető, engedély nélkül épített épületek felülvizsgálatát fogják kérni a járási hivataltól. Gondozásba vetetik azokat a gyerekeket, akiknél fennáll a súlyos veszélyeztetés. „Járványok közepette, víz, villany, fűtés, megfelelő táplálék, ruházat nélkül a jövő letéteményeseinek számító gyerekek éppen olyan nincstelen, normaszegő felnőttekké lesznek, mint a szüleik. […] Ha ott maradnak a jelenlegi közegben, és a szülők nem akarnak változtatni a lakhatási körülményeiken, akkor abszolút esélytelen, hogy olyan emberekké váljanak, akik képesek a normális együttélésre a társadalom többi tagjával” – írta.

Fülöp szerint a közelmúltban mintegy kétszáz, döntően roma gyermek lett hepatitiszes, és jelenleg is vannak tbc-s és vérhasos megbetegedések. Mint írja, amennyiben a településrészen élők közegészségügyi állapotában nem történik jelentős változás, ismét tartaniuk kell a különféle fertőző betegségek fellángolásától. „Ennek megakadályozása érdekében és a cigányság beilleszkedésének elősegítése érdekében egy átfogó cselekvési tervet dolgoztunk ki, melynek végrehajtásához már hozzá is kezdtünk. Ennek egyik sarkalatos eleme a rossz lakhatási körülmények közös erővel történő felszámolása” – írta. 

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Ajánlat
Ajánlat
hirdetés
hirdetés
hirdetés