Afrikai útlevél lett a nokiásdobozból

Fideszes választási plakátok a Hegyalja úton 2010 tavaszán

Ha kicseréljük a dátumokat, helyszíneket és néhány nevet a mostani kampányban, akkor gyakorlatilag megkapjuk a 2010-es történeteket. Közben viszont megváltozott a választási rendszer, és sok posztról egy új kormány sem tudná leváltani a Fidesz-többségű parlament kinevezettjeit. Íme, három hasonlóság és három különbség a mostani és a 2010-es választások között. Az azonosságokkal kezdjük.

1. Pártok, arcok, támogatottságok

Orbán, Mesterházy, Vona, Schiffer. Ahogy az idén, 2010-ben is ők voltak a parlamentbe jutásért eséllyel induló pártok miniszterelnök-jelöltjei. A Fideszben és a Jobbikban nem meglepetés az állandóság, Mesterházy Attilának viszont most sokkal keményebben kellett küzdenie a posztért, mint négy, pontosabban öt éve. Mesterházyt akkor egyhangúlag támogatta a választmány, most hosszú tárgyalás- és nyilatkozatháborúban gyűrte le Bajnai Gordont, majd emelte be az összefogásba Gyurcsány Ferencet. Schiffer Andrásnak pedig a Bajnai-barát LMP-s irányvonallal és az ezt pártoló Jávor Benedekkel kellett megharcolnia, ami végül pártszakadásba torkollott. Schiffer maradt az LMP társelnöke, Jávorék pedig az összefogásban kötöttek ki.

Az MSZP kampánynyitó rendezvénye 2010-ben Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Nem változott érdemben a pártok támogatottsága sem a négy évvel ezelőttihez képest. A különböző közvélemény-kutatóknál a biztos pártválasztók, illetve szavazók között a Fidesz nagyságrendileg a 45-50 százalék környékén, az MSZP, illetve a baloldali pártszövetség 20-25, a Jobbik 10-17, az LMP pedig 3-6 százalékon állt akkor is, és áll most is.

2. Egyszer már bejött

Piros-fehér-zöld zászlóháttér előtt Orbán Viktor arcképe az óriásplakáton, "Csak a Fidesz" a szlogen, miközben a szocialisták zűrös ügyek miatt kénytelenek magyarázkodni. Ismerős forgatókönyv? Mintha csak a 2010-es kampányt másolnák Orbánék: gyakorlatilag ugyanaz történik, csak Hagyó Miklós neve Simon Gáboréra cserélődött, a nokiásdoboz helyett pedig a 240 millió és az afrikai útlevél vált szállóigévé. Négy éve és most is a Fidesz-közeli Magyar Nemzet járt élen az ügyek kirobbantásában, mint ahogy négy éve sem volt miniszterelnök-jelölti vita, és abban sincs nagy változás, hogy a Fidesz nem árul el túl sok konkrétumot arról, hogyan képzeli a következő négy év kormányzását.

2010-es kampányplakátok. Ismerős dizájn Fotó: Hirling Bálint - Origo

Mesterházy Attila kampányában már négy éve is voltak unortodox, feltűnést keltő momentumok: akkor Bikicsunájt énekelt, és Michael Jacksont imitált, most standuposként mesél vicceket. "Egy sört az úrnak, de kérem, hogy a többit ne lője le, hadd maradjak abban a tudatban, hogy tudok szórakoztatni", mondta, amikor egy poénját előre bekiabálták az egyik kampányállomáson. Persze nem ő az egyetlen mókamester a mostani kampányban.

3. Kelet és Nyugat

Négy éve a ciklusban felvett IMF-hitel miatt, az önző, spekuláns nyugati bankvilág érdekeinek kiszolgálásának vádjával támadta a kormányt és a Nyugatot az akkor ellenzéki Orbán, most a paksi szerződés miatt az oroszok iránti elköteleződéssel, Putyin pincsijévé válásáról szóló állításokkal őt próbálják sarokba szorítani Mesterházyék. A bal- és a jobboldal helyet cserélt ugyan a történetben, és a Brüsszel–Washington tengelyt is felváltotta Moszkva, de a sztori ugyanaz: egy, a környezetétől igencsak függő ország a korlátozott lehetőségei miatt külső segítséget kér. A mindenkori ellenzék pedig lecsap, és a kampányba emeli a témát, mondván, a kormány kiszolgáltatja Magyarországot.

Mindezek alapján úgy tűnhet, hogy ugyanúgy zajlik majd minden, mint 2010-ben. Pedig erről szó sincs. Íme, három dolog, ami miatt egészen más lesz április 6-a, mint az eddigi választások.

1. Más rendszer, más kampány

Az idén kevesebb képviselőt és más választási rendszerben küldünk a parlamentbe, mint 2010-ben. Sokkal nagyobb szerepük van az egyéni jelölteknek, mint eddig, ezért a Fidesz is az ő népszerűsítésükre koncentrál, Orbán Viktor pedig óriásplakátokon is az arcát adja a helyi fideszes indulók reménybeli győzelméhez. A Jobbik is az erős körzeteiben igyekszik maximalizálni a szavazatokat, hátha el tudják hozni az egyéni győzelmet. A választás egyfordulós lett, mindent április 6-ra kell feltenniük a pártoknak, és nem kell azzal foglalkozniuk, hogy a két forduló közötti megállapodások és visszalépések akár mindent boríthatnak, vagy hogy hogyan mozgósítsanak az első forduló után.

Mások a kampányszabályok, ezek miatt az országos kereskedelmi médiumok nem adnak kampányhirdetést, és az út mellett, oszlopokon is kevesebb plakáttal találkozunk. A politikusoknak dönteniük kellett, hogy polgármesterként vagy parlamenti képviselőként folytatják, a VIII. kerületben például Kocsis Máté, a XII. kerületben Pokorni Zoltán nem indul el a választáson, mert ősszel próbálnak polgármesterként újrázni.

2. Bebetonozott pozíciók

Ez az első választás, amelyen akármilyen eredmény is születik, az addig kormányzó pártnak a kétharmados parlament által kinevezett egyes vezetőkön és háttérembereken keresztül erős marad a közhatalmi jelenléte. A Fidesz az elmúlt négy évben szinte minden fontos pozícióba ciklusokon átívelő megbízatással a saját embereit ültette, és jelentős médiahatalmat is kiépített. Áder János az államfő, egy volt fideszes képviselő van az Állami Számvevőszék élén, egy volt miniszter vezeti a Magyar Nemzeti Bankot. Kilenc évre szól a médiahatóság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és az Országos Bírói Hivatal elnökének kinevezése, utóbbi Szájer József fideszes politikus felesége. Húsz éven át hálásak lehetnek a Fidesznek a trafikosok, a földpályázati nyertesek, és megköszönhetik a piacátrendezést a felszámolók is.

Húsz évig biztos üzlet egy jó helyen lévő dohánybolt Fotó: Hirling Bálint

Vereség esetén erős marad a Fidesz médiaháttere is. Kormányzathoz köthető tulajdonban van az egyetlen országos kereskedelmi rádió, a Class FM, valamint az egyik nagy gazdasági napilap is, és ugyan a kormányzattól független vezérigazgató és üzlettársa vette meg a nemrég eladott TV2-t is, meglehetősen baráti mostanában a hatalommal a csatorna. A kormánynak kínos témákat a közmédia sem feszegeti, annál többször kényszerül védekezésre a baloldal a hírműsoraiban.

3. Szétesett baloldal

A választásokra végül nagy nehezen összeállt ugyan, de soha nem volt annyira szétaprózódva a baloldal, mint most. Gyurcsány Ferenc 2010-ben még az MSZP országos listáján szerepelt, 2011 óta viszont a Demokratikus Koalícióval külön politizál, a kampányban pedig az összefogó baloldalnak okozott fejtörést. A mostani választásokra külön pártban, az Együtt 2014-ben tért vissza a politikába a 2010-ben szándékosan eltűnt Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Gyurcsány egykori fejlesztési minisztere is. Az LMP-ből ebben a ciklusban kiszakadt Jávor Benedek–Karácsony Gergely-féle platform is önállóan igyekszik politizálni a baloldalon PM néven. A pártok külön kampányoltak, külön járták az országot, és eközben a háttérben még egymással is küzdöttek.

Nagy kérdés, hogy a választások után mennyire marad együtt ez a négy – a liberálisokkal együtt öt – erő. Az már biztosnak tűnik, hogy a pártok külön frakciókba ülnek majd szét, az Együtt pedig a PM-mel valószínűleg frakciószövetséget alkot a parlamentben. A következő években azonban nagy eséllyel elindulhat egy pozícióharc mindannyiuk között, hogy ki legyen a fő integrálóerő a baloldalon, illetve a kisebbek közül kié legyen a leghangsúlyosabb szerep.