választás 2014 Közvélemény-kutatás Fidesz baloldal Jobbik LMP
Vona Gáborválasztás 2014Jobbik
!CIMKE

Miért olyan kacskaringós Vona útja?

2014.04.05. 13:53

Fideszesként kezdte, visszahúzódott a politikától, a Magyar Gárda megalapításával robbantott, most pedig egy arculatváltással igyekszik néppárttá csinálni a Jobbikot. Egy régi ismerője szerint mindig jó szimata volt ahhoz, hogy mitől remélhet több szavazatot, és mindig nagyon tudott azonosulni azzal a közeggel, ahová került. A magánéletben azonban inkább elmélkedik, amiből szinte semmi nem látszik a politikusi énjében. Mennyire pragmatikus Vona Gábor.

„Tökéletesen jól érzi” – válaszolta egy sejtető mosoly kíséretében Vona Gábor az Origónak adott interjújában, amikor arról kérdeztük: jól érezzük-e, hogy a liberális demokráciát kritizálja, de az előnyeit szívesen használja. Vona gyakorlatias hozzáállása nem csak ebben a válaszban volt tetten érhető, saját és a Jobbik egyre kacskaringósabb politikai pályája is hasonlóra utal.

A Magyar Gárda megalapításával robbantó Jobbik az elmúlt fél évben elindult a néppártosodás irányába, a közép felé pozicionálással. Ez nem először van így a párt történetében. Az 1999-ben alapított mozgalomnak is az volt még a célja, hogy összefogják a jobboldali, nemzeti érzelmű fiatalokat, és a 2003-as párttá alakulás után is az volt a szándékuk, hogy a Fidesz mellett politizáljanak. A Jobbik történetéről szóló 2010-es cikkünkben többen is azt mondták, 2006 előtt „deklarálva volt, hogy nem szabad a Fidesszel szembemenniük”.  

Vona Gábort is hasonló útkeresés jellemezte. Bár részt vett a Jobbik alapításában, 2001-ben belépett a Fideszbe, 2002-ben pedig Orbán Viktor hívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek. Miután kilépett a Fideszből, a Jobbikhoz ment, amelynek párttá alakulásakor alelnöki pozícióa került. „Amikor látta a Fidesznél, hogy nem működnek a dolgok, nem tudja megvalósítani magát, kilépett. Motorja lett a Jobbik párttá alakulásának, de amikor látta, hogy ez sem működik, 2005-ben kiszállt az egész történetből” – mondta egy akkori Jobbik-vezető, aki a párt belső ügyeiről azzal a feltétellel beszélt, ha nem írjuk le a nevét.

A forrás szerint ebben az is szerepet játszott, hogy Vonának lett először családja a Jobbik vezetői között, ezért is ment el a magánszektorba dolgozni. Ezt Vona Gábor is megerősítette az Origónak. Közölte, hogy amikor 2003-ban megnősült, majd lakáshitelt vett fel, és gyereke született, másfél évre kénytelen volt háttérbe vonulni.

Stratégiaváltások sora

Vona 2006-ban tért vissza a Jobbikba, még az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt. Az akkori jobbikos vezető szerint azért, mert meglátta a lehetőséget a Jobbik parlamenti eredményében (a MIÉP-pel közösen indulva 2,2 százalékot ért el), ráadásul a párt már költségvetési forrásokhoz is jutott az 1 százalékot meghaladó eredményéért. „A 2006-os választások tüze visszahozott a frontvonalra” – mondta erről Vona. Miután az akkori elnök, Kovács Dávid lemondott a tisztségéről, többen Vonában látták a megfelelő vezetőt: jó fideszes kapcsolatai voltak, és nem volt rajta a MIÉP-es stigma.

A Jobbik választási kampánnyitóján Miskolcon.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

"Azokkal a feltételekkel választottuk meg Vonát, hogy a Fidesz mellett jusson be a parlamentbe a Jobbik" - mondta még korábban az Origónak egy másik akkori vezető. Vona azonban más irányba ment. Két forrástól is úgy tudjuk, hogy tudatosan azokat akarta megszólítani, akik hagyományosan távol állnak a pártpolitikától, „protest pártot” igyekezett építeni. Az ő ötlete volt a Magyar Gárda megalapítása is, amely meghozta a Jobbik ismertségét.

Bár a Jobbik parlamentbe kerülése óta a leglátványosabb változás az elmúlt félév arculatváltása, az útkeresésre több példa is volt a ciklus során. 2011-ben elégedetlen lett a vezetőség a túl sok finomkodás miatt, és új stratégiájuk értelmében nagyobb hangsúlyt akartak helyezni az utcai politizálásra. Egy évvel később úgy látták, hogy ismét változtatniuk kell, és szélesíteni kellene a repertoárjukat a csalódott fideszesek meggyőzéséhez. Az év végén már a pártvezetők is sokallták a radikális megnyilvánulásokat, a leglátványosabb fordulatról, a sokat emlegetett arculatváltásról pedig tavaly ősszel döntöttek.

Jó szimata volt

„Vonának mindig jó szimata volt, tudta, mitől remélhet több szavazatot” – mondta egyik ismerője, aki szintén kérte, hogy ne írjuk le a nevét. A forrás szerint a Jobbik-elnök abszolút pragmatikus politikus, nagyon jól tud idomulni helyzetekhez, emberekhez. „Jól érzi, mit várnak tőle az emberek. Azonosulni tud azzal a közeggel, ahova jár, rá tud érezni, mit várnak tőle. Olyan, mint egy kaméleon, ha radikális környezetben van, úgy akar viselkedni, mintha közülük való lenne, ha értelmiségi közegben van, akkor meg úgy” – mondta a Vonát régóta ismerő forrás.

„Az eklektikusság mindig jellemezte” – mondta az ismerős, aki azzal példálózott, hogy Vona gárdistákkal jár edzőterembe, de közben elegáns ruhákban megy be a parlamentbe. Egy másik jobbikos szerint több ponton is tetten érhető Vona pragmatikussága. „Vona Gábornak tradicionalista világképe van [olyan filozófiai-teológia irányzat, amely eszmék keletkezését és továbbadását a hagyományhoz köti], de a politikájában ez egyáltalán nem jelenik meg, teljesen szétválasztja a két dolgot. Mintha lenne egy bölcselkedő Vona, meg egy pártelnök Vona. Ez elég pragmatikus hozzáállást tükröz” – mondta egy, Vonát több mint tíz éve ismerő jobbikos.

Vona Gábor egy kulaccsal

Forrás: Vona Gábor / Facebook / Béli Balázs

Hasonlóan reagált erre Vona Gábor is. Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát pragmatistának azt írta: „Attól függ, miben. A Jobbik elnökeként szerintem pragmatikus és célorientált vagyok, de magánemberként inkább idealistának és elmélkedő típusúnak jellemezném magam. A fontos, hogy jól érzem magam a bőrömben és úgy érzem, az utamat járom.”

A név nélkül nyilatkozó jobbikos politikus szerint szintén pragmatikus szempontok alapján dől el a pártnál, hogy kiket szólítsanak meg a kampányban, mik legyenek a fő üzenetek. A Jobbik pragmatikusságára példaként említi az EU-hoz fűződő viszonyt. „Annak ellenére, hogy a Jobbik erősen EU-ellenes, a saját választóink nagy része nem támogatná a kilépést” – mondta, és szerinte ezért szerepel az a programjukban, hogy ha rajtuk múlna, népszavazásra bocsátanák a kilépést.

Mint mondta, a Jobbik keresztény pártként definiálja magát az alapító nyilatkozatában is, de „mivel a Jobbik szavazói az átlagnál is kevésbé vallásosak, ezért a téma népszerűtlensége miatt ezt már nem igazán hangoztatják”. „Vannak olyan témák, amelyeket tudatosan kerül a párt, mivel ellentmondásosan reagálnának rá a szavazók” – mondta. 

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Ajánlat
Ajánlat
hirdetés
hirdetés
hirdetés