Ez a választás 11 legizgalmasabb kérdése

Cézanne és a múlt című kiállítás megnyitója a Szépművészeti Múzeumban, Orbán Viktorral.

A legfontosabb persze az, hogy melyik párt hogyan szerepel a választáson, de ezen túl is vannak izgalmas kérdések. Például tényleg a rejtőzködők mentik meg a baloldalt? Megkavarják-e az erőviszonyokat a kis pártok? Hogyan szerepel majd Rogán? Itt vannak azok a kérdések, amelyekre nagyon várjuk a választ a választás estéjén.

1. Összejön-e megint a kétharmad?

Bár Mesterházy Attila elég világossá tette, hogy győzelemre készülnek, a közvélemény-kutatások szerint nem kérdés, hogy a Fidesz fogja nyerni a választást. Minden felmérés szerint toronymagasan vezet a kormányzó párt. Ami nyitott még, az az, hogy vajon sikerül-e megtartaniuk a kétharmados parlamenti többséget. A Medián legutóbbi kutatása szerint a Fidesz számára becsült 40 százalékos támogatottság elegendő lehet ehhez, de nagyon nehéz bármit is jósolni, mivel sok múlik azon, hogy az egyéni választókerületekben hogyan szerepel a párt. A kiszivárgott információk szerint a Fideszen belül is elég bizonytalan várakozások vannak ezzel kapcsolatban: mintegy 30 választókerületről gondolják azt (a 106-ból), hogy kétesélyesek, tehát az ellenzék is megnyerheti őket.

2. Előbújnak-e a rejtőzködők?

Az ellenzéki pártok egyik leggyakoribb érve a felmérésekben mutatott hátrányukra az, hogy nagyon sok a rejtőzködő szavazó. Ezt különösen gyakran hallani a baloldali pártszövetségtől, amelynek tagjai szerint sok választó megfélemlítve érzi magát a kormánytól, és ezért nem hajlandó elárulni, hogy kit is támogat. Van ebben valami. Az Ipsos arra panaszkodott a legutóbbi kutatási beszámolójában, hogy “a választási előrejelzésnek minden eddiginél nagyobb nehézségei vannak”, mert “a kutatás során felkeresett emberek jelentős hányada nem áll a felmérést végzők rendelkezésére”. Hasonló tapasztalatai voltak a Medián kutatóinak is, akik szerint most a megkérdezettek 40 százaléka elzárkózik, míg korábban ez az arány a 30 százalékot is ritkán érte el. A nagy kérdés az, hogy mit tesznek majd ezek az emberek. Elmennek-e egyáltalán szavazni, és ha igen, akkor kire adják majd a voksukat.

3. Mi lesz a kis pártok hatása?

A mostani választási rendszer egyik nagy újdonsága az volt, hogy megkönnyítette a jelöltállítást. Ezzel sokan éltek is, és így 18 szervezetnek (illetve pártszövetségnek) sikerült országos listát állítania, egyes választókerületekben pedig még ennél is több lesz az egyéni jelöltek száma. Ezeknek a pártoknak a jó része ugyan teljesen ismeretlen, de a felmérések szerint összességében akár a leadott szavazatok több százalékát is begyűjthetik. Érdekes lesz például figyelni azt, hogy miként szerepel majd az Együtt 2014, amely nevében nagyon hasonlít Bajnai Gordon pártjára (amely a baloldali pártszövetség tagjaként indul), pedig valójában nincs semmi közük egymáshoz. A Medián felmérése például azt mutatta, hogy az Együtt 2014 kétszázaléknyi szavazatot kapna, a kutatók szerint nyilvánvalóan tévedésből. Különösen aggasztó lehet ez a baloldali szövetségnek azért, mert a Medián kutatása a szavazás szimulációja volt, tehát a megkérdezetteknek egy szavazólapot adtak, és azon kellett beikszelniük az általuk választott pártot.

4. A gyöngyösi csatatér

A Heves megyei 2-es választókerület a választás napjának egyik legérdekesebb helyszíne. Itt indul Vona Gábor, a Jobbik elnöke, aki komoly energiát fektetett a kampányolásba ezen a vidéken. Sokatmondó volt, hogy a pártja itt tartotta szombaton a kampányzáró rendezvényét is. Négy évvel ezelőtt Vona a voksok 20 százalékát kapta meg egyéni jelöltként, de azóta a választási rendszer átalakításának részeként ezt a kerületet is átrajzolták, és most már hozzá tartozik Pétervására is. Ennek képviselője az elmúlt négy évben a fideszes Horváth László volt, és a párt őt indítja most az új, kibővített választókerületben is.

5. A Jobbik-MSZP terepharc

A négy évvel ezelőtti választás egyik drámai fejleménye az volt, hogy a Jobbiknak sikerült lenyomnia az MSZP-t több olyan megyében is, ahol a szocialisták korábban erősek voltak. A megyei listás szavazatok szerint 2010-ben a Jobbik jobban szerepelt többek között Borsod-Abaúj-Zemplénben, Hevesben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, mint az MSZP. A mostani választási rendszerben ugyan már nincsenek megyei listák (csak országos lista van), de érdekes lesz majd figyelni a megyei bontású adatokat. Vajon hosszú időre búcsút mondhat ennek a térségnek az MSZP, vagy sikerül visszahódítania?

6. Hogyan szerepel majd Rogán?

A kampány utolsó hetének igazi meglepetése volt, hogy épp a Fidesz egyik legismertebb és legtapasztaltabb politikusa került össztűz alá. Nem valószínű ugyan, hogy a vagyonbevallása körüli zűrök veszélyeztetik azt, hogy mandátumot szerezzen egyéni jelöltként, de érdemes lesz figyelni majd a szereplését. Persze nehezíti az összehasonlítást, hogy az új rendszerben Rogán kerülete sem ugyanaz, mint négy évvel ezelőtt volt. Most már nemcsak a Belvárosban, hanem az I. kerületben is helyt kell állnia. Mindenesetre jegyezzük meg ezt a számot: 53,2 százalék. Ennyivel sikerült nyernie négy évvel ezelőtt az V. kerületben a választás első fordulójában.

7. Varga Mihály, az átjelentkező

A nemzetgazdasági miniszter ugyan nem tartozik a legizgalmasabb politikai figurák közé, de azért ma este megér majd egy pillantást a szereplése. Varga ugyanis választókerületet váltott, és most nem a régi körzetében (Karcagon), hanem Budapest II. kerületében indul. Ez jó terepnek számít a Fidesz számára, ráadásul - mint Rogán Antal lakásügyének farvizén megtudtuk - Varga is egy II. kerületi lakóparkban lakik, úgyhogy nem vádolhatják azzal, hogy nem ismeri a környéket.

8. Visszatér-e Kuncze?

Hollywoodban már régen rájöttek, hogy nem nagyon van annál megkapóbb történet, mint amikor a megfáradt (de valójában nagyon is érzékeny és tenni akaró) akcióhős visszatér egy újabb bevetésre. Valami ilyesmi történik most az egykori SZDSZ-es Kuncze Gáborral, aki szűkebb hazájában, Szigetszentmiklóson indul a baloldali összefogás egyéni jelöltjeként. 1990 és 2006 között mindig nyerni tudott itt, de kérdés, hogy vajon négy év szünet (és persze egykori pártjának szétesése után) képes lesz-e újra győzni.

9. Hogy teljesít Lázár?

Az lenne igazán nagy meglepetés, ha Lázár János rosszul szerepelne (esetleg elbukná) egyéni választókerületét, de ettől függetlenül érdemes lesz követni majd az eredménye alakulását. Azon belül is azt, hogy miként szerepel majd azokon a területeken, amelyek a korábbi választásokon még nem tartoztak a választókerületéhez. Lázár maga beszélt az Origónak arról, hogy tisztában van vele, a hagyományos rivalizálás miatt Makó környéke nem könnyű terep neki, egy hódmezővásárhelyinek. A részletes szavazási eredményekből majd kiderül, mennyire volt sikeres a helyi kampánya.

10. Mi lesz a fideszes rekorderekkel?

Kik voltak 2010-ben a Fidesz igazán nagy spílerei? Ha valaki az olyan, országosan is ismert politikusokra gondol, mint a már említett Rogán vagy Lázár, akkor téved. Négy évvel ezelőtt az egyéni választókerületekben a három, legnagyobb szavazataránnyal nyerő politikus Font Sándor (71,9), V. Németh Zsolt (70,7) és Gyopáros Alpár (67,5) volt (ráadásul mindhárman az első fordulóban érték ezt el). Ezek rendkívül jó eredménynek számítottak, kíváncsian várjuk, hogy sikerül-e megismételniük.

11. Bejött-e az LMP-nek a vidékstratégia?

Az LMP-nél a legfontosabb kérdés persze az, hogy egyáltalán bejutnak-e a parlamentbe. Ezentúl érdekes viszont még az, hogy mennyire volt eredményes a vidékre erősen koncentráló kampányuk. Négy évvel ezelőtt messze Budapesten szerepeltek a legjobban (12,8 százalék), és a megyei eredmények ettől jóval elmaradtak (a következő a sorban Baranya volt 8,9 százalékkal). Az elmúlt négy évben sok személyi konfliktuson átesett párt vezetése a mostani kampányban sokat járta a vidéket, és igyekezett megszólítani többek között a mezőgazdaságból élőket. Ma este meglátjuk, milyen eredménnyel.