választás 2014 Közvélemény-kutatás Fidesz baloldal Jobbik LMP
EP-választás 2014
!CIMKE

Örült, hogy vége a kampánynak? Akkor van egy rossz hírünk

2014.04.08. 13:04

Alig vagyunk túl az április 6-ai választásokon, újra beindul egy kampány, ezúttal a röviden csak EP-választásként emlegetett, május végi európai parlamenti voksolásé. A fő kérdés nem az, hogy kik ülnek majd a tőlünk minden tekintetben igencsak távol lévő testületben, hanem hogy egy másfajta választási rendszerben, más szempontok alapján vajon hogyan szavazunk a hazai pártokról, és ebből mi következhet majd.

Szóval most megint jön valami választás?

Igen, de most nem a magyar Országgyűlésbe, hanem az Európai Parlamentbe (EP) küldhetünk képviselőket. Nincsenek helyi jelöltek, az egész országban mindenki ugyanolyan szavazólapot kap, rajta pártnevekkel. A pártok előtte közzétesznek egy listát arról, hogy kiket akarnak az EP-be küldeni. A kapott szavazatoktól függ majd az, hogy arról a listáról hány emberük jut mandátumhoz. 

Európai Parlament?

Igen, az Európai Unió ügyeit viszik Strasbourgban és Brüsszelben, összesen több mint hétszáz képviselő ül benne, minden országból érkeznek. Őket a tagállamokban tartott szavazásokon választják ötévente. Magyarország 21 politikust küld, ők a hazai politikától távol teszik a dolgukat európai pártok színeiben, dolgoznak uniós jogszabályokon és ügyeken.

Hát, ez nem hangzik túl izgalmasnak.

Pedig az Európai Parlamentben sokszor nagyon is fontos dolgokról döntenek (például a múlt héten a roaming díjak eltörléséről, ami mindenkit érint anyagilag, aki utazik az EU-n belül). A mostani választásnak persze van belpolitikai jelentősége is. Érdekes lesz figyelni, hogy milyen eredmények születnek most, amikor a vasárnapitól teljesen eltérő rendszerben, más téttel szavazhatunk majd magyar pártokra, és kiderülhet, hogy így melyiknek mekkora a támogatottsága.

Miért, vasárnap nem ez derült ki?

A magyar választási rendszer sajátosságai miatt a baloldali pártok jobban jártak most a közös listával és közös színekben induló jelöltekkel, így a választók egy MSZP–DK–Együtt–PM–MLP szövetségre húzhatták a voksokat. Az EP-választásokon viszont az MSZP, a DK és az Együtt–PM külön indul, így konkrétan kiderül, hogy melyik mennyire erős, illetve, hogy mennyire erősíthették vagy gyengíthették egymást.

És ez miért érdekes?

Azért, mert a baloldalon minden valószínűség szerint előbb-utóbb elindul egy pozícióharc, esetleg az MSZP-n belül Mesterházy Attila vezető szerepét is meg akarhatják majd ingatni egyesek. Ezekben a csatákban sokat számíthat, hogy most ki szerepel jól, és ki rosszul. Ez akár a 2018-as felkészülésnek is irányt szabhat.

És a Fideszről is kiderül valami?

Ez már sokkal közvetettebb dolog. A Fidesz pártlistáját vasárnap a választók kicsivel több mint 44 százaléka támogatta. Most megmutatkozik majd, hogy a választók mekkora hányada ment el azért szavazni, mert a felfokozott kampány, a szorgalmas aktivisták meggyőzték őket, de egyébként nem különösebben érdekli őket a politika, nem tartoznak a Fidesz állandó támogatói közé. Ez persze minden pártra igaz, meglátjuk majd, hol mekkora ez az arány.

Jobbik? LMP?

Mind a két párt szövetségesek nélkül, önállóan indult a belföldi választásokon, egyik sem volt kormányzó párt, és egyiknek sem volt reális esélye arra, hogy leváltsa Orbánt. Szóval, akik rájuk szavaztak, valószínűleg azért tették ezt, mert egyszerűen szimpatizáltak velük, vagy úgy akartak beleszólni a választásokba, hogy nem akartak a két nagy pártra szavazni. Itt nem várható olyan dolog, ami nagy ívű következtetésekre adhat majd okot, legfeljebb az derülhet ki, amit már említettünk: hogy melyiknek mekkora a kemény mag támogatói köre, akik minden fronton bedobják magukat.

A Jobbiknak viszont jól jöhet, hogy a baloldali ellenzék ezúttal külön-külön indul, mert így elképzelhető, hogy a Fidesz után a radikálisok kapják a második legtöbb szavazatot.

Mi újat tudnak majd elmondani nekünk a pártok, amit nem hallottunk az elmúlt hetekben?

Ez a másik érdekes kérdés. Egy európai parlamenti választásnak elvileg az Európához való viszonyról kellene szólnia. Orbán Viktor 2010 óta többször is mondta, hogy szerinte Brüsszel ne diktáljon Magyarországnak, több összecsapása is volt az EU-val. A választások utáni tájékoztatón viszont már inkább azt hangsúlyozta, hogy a konfliktusok ellenére fontos, hogy Magyarország tagja legyen az EU-nak. Ezzel a Jobbiknak üzent, amely a leginkább EU-szkeptikus párt, és az unióból való kilépést is pedzegette már. A baloldal üzenete könnyebben kitalálható, valószínűleg azzal jönnek majd, hogy Orbán keleti nyitása nem jó irány, és meg kell mutatni, hogy Európához tartozunk, hogy az orbáni politikából nem kérünk. Itt az a kérdés, meg tudják-e magukat különböztetni egymástól, miben mondhat mást Gyurcsány, mint Mesterházy.

Az EP-választási kampányban is beindul majd az őrület?

Ahhoz, hogy egy párt elinduljon, országosan húszezer aláírást kell összegyűjtenie. Húsz párt már át is vette az íveket. A jelöltek nem kapnak állami támogatást, úgyhogy kérdés, mekkora tülekedés lesz az aláírásokért. A mostani kampányban gazdaságilag kivérzett pártok valószínűleg nem kezdenek költséges óriásplakát- vagy tévéreklám-kampányba, az viszont elképzelhető, hogy az olcsóbb köztéri standolások, lakossági fórumok az eddigi lendülettel folytatódnak. Gyurcsányék például már vasárnap belehúznak, és meghirdettek egy kampánygyűlést.

Itt is kell szavazni majd jelöltre és pártra is?

Nem, itt csak pártra lehet, az egész országban mindenki ugyanazt a szavazólapot kapja, rajta az induló pártok listájával. (Itt egy jó összefoglaló táblázat a tudnivalókról.) Ez is módosíthatja egy kicsit a most vasárnapi százalékokat, hiszen nem torzítja az eredményeket, hogy egy körzetben egy különösen ismert és szimpatikus, vagy esetleg egy különösen ellenszenves politikus indul, hiszen nincsenek helyi jelöltek. A pártok még a választások előtt készítenek egy EP-listát, a választási eredmény alapján kapnak majd valahány helyet, amit feltöltenek a lista elejéről. Ehhez minimum öt százalékot el kell érniük, különben senkit nem küldhetnek Brüsszelbe.

Akkor már csak egy kérdés maradt: mikor lesznek ezek a választások?

Május 25-én, vasárnap. Addig még bő hat hét van hátra.

Most
Top 12 óra
hirdetés
hirdetés
Ajánlat
Ajánlat
Olvasnivaló
Ajánlat
Ajánlat
hirdetés
hirdetés
hirdetés