"A válasz nem egyszerű" - tanárverések, oktatás és tanári lét

Vágólapra másolva!
Iskolán belüli erőszakról, pedagógusképzésről, a magyar tanárok helyzetéről, az oktatási rendszer hiányosságairól, az ezekkel kapcsolatos problémák megoldásának lehetőségeiről és kilátásairól kérdezték olvasóink a Vendégszobában Kerpen Gábort, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökét.
Vágólapra másolva!

- Üdvözlök mindenkit! Előljáróban annyit mondanék, hogy én egy pedagógus vagyok, és mivel nem tudom, hogy milyen idősekkel beszélek, ezért mindenkit magázni fogok.

- Ön szerint ideje lenne-e végre ésszerű, kemény és igazságos törvényeket alkotni a tanárok és diákok kérdéseit illetően? [liok79]
- Feltétlenül. A vonatkozó törvények egy része ugyanis egyátalán nem ésszerű, és amint az látszik - az utóbbi időkben -, nem is tűnik igazságosnak.

- Miért van az, hogy a tanárveréseket zömmel roma tanulók követik el? [_____Csabi Pécs]
- Azt nem tudom, hogy a tanárverések mekkora hányadát követik-e el a roma gyerekek. Azt látom csak, hogy a médiában általában ez kap nagy hangsúlyt. Szerintem maga a jelenség a fontos, és azt szeretnénk mielőbb megszüntetni.

- Miért kellett felemelni a tankötelességet - a korábbi 16-ról - 18 évre? [<3 UzSíÍsZaCccSí]
- Nem tudom. Nem én csináltam. Úgy gondolom, hogy minél tovább van iskolában egy ember, annál több dolgot sajátíthat el, ezért nem feltétlenül rossz ez a 18 éves korhatár.

- Ön is annyit keres, mint egy átlag pedagógus, vagy annyit, mint például Gaskó úr és a többi szakszervezetis? [Irontooth]
- A PDSZ - megalakulása óta - azt az alapelvet vallja, hogy a szakszervezeti vezetők ne a pénz miatt vállalják munkájukat, ezért én is annyit keresek, mintha tanítanék. A különbség mindössze annyi, hogy mivel kötetlen munkaidőben dolgozom, emiatt nekem nincsenek túlóráim.

- Ön is volt általános és középiskolás, mint mindannyian. Önben is gyakran megfogalmazódnak olyan kérdések, hogy bezzeg a "mi időnkben milyen volt az oktatás"? [on_the_radio]
- Igen. A mi időnkben még nem volt ennyire individualizált a környezet, nem volt ennyi jó értelemben vett választási lehetősége a diáknak, és nem volt ennyi iskolabezárás sem.

- Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a tanárok óraszámát 30-ra emeljék? Akkor legalább annyira le lennének terhelve, mint egy átlagos diák. [Szelíd-Szolid]
- Remélem, hogy erre soha nem kerül sor, mert a tanár a tanítás mellett családot tart fenn, és a tanítási órán kívül is bajlódik eleget a tanítványai problémáival (például dolgozatokat állít össze, javít, vezeti a naplót).

- Ön hogy gondolja, a diploma vagy a szakmai képzettség fontosabb ma Magyarországon? [Corbyka]
- Úgy gondolom, hogy a diploma az csak egy papír, azonban amíg ezt a papírt megkapja az ember, addig nagyon sok ismeretre, személyes kapcsolatra tesz szert. Ezen információk és kapcsolatok kísérik végig élete során, amelyekből nagymértékben építkezik. Vagyis a diplomához jutás egyik feltétele az időközben elsajátított szakmai képzettség. Az is nyílvánvaló, hogy ha valakinek csak diplomája van, de tudása nincs, az nem tud majd a későbbiekben mit kezdeni ezzel.

- Én roma származású vagyok, és van egy skinhead tanárom, aki rendszeresen fasiszta megjegyzéseket tesz velem szemben. Mit tehetek ez ellen? [TrippElek]
-
Azt nem tudom, hogy beszélgettek-e valaha a tanítási órán kívül is, ezért először is meg kellen tudni, hogy miért gondolja ön, hogy a tanára skinhead? Mondta-e ezt önnek, vagy valamilyen gesztusából vonta le ezt a következtetést? Ezért elsősorban a személyes kapcsolatot tartanám fontosnak. Egy személyes beszélgetés során elképzelhető, hogy a végén kiderül: ugyanazokat a zenéket hallgatják, vagy hasonló verseket olvasnak. Én azt gondolom, hogy az emberek között vannak ostobák és nem ostobák. Az számít, hogy az illető ne az utóbbi körbe tartozzon.

- Ön tanít-e még? Ha igen, a mindennapjaiban érzi-e a tanulók "undokságait"? Netán történt-e önnel valami emlékezetes piszkálódás? [CaRoLyNe_LoVe]
- 2002 óta nem tanítok, de 1986 óta fokozatosan tapasztaltam, hogy a diákok viselkedésformája megváltozott. Igen, történt, és mivel a PDSZ-ben csak én vagyok az egyetlen nem aktív tag, ezért minden nap értesülök "undokságokról" a szakszervezet tagjaitól. Amikor még voltam olyan szerencsés, és tanítottam, akkor azt tapasztaltam, hogy az önérzetükben megerősített kollégák sokkal gyorsabban és jobban reagáltak, mint azok, akik nem ilyenek voltak. Ezért fontos, hogy ne csak a diák álljon ki a jogaiért, hanem a pedagógus is.

Fotó: Virágvölgyi István [origo]

- Nem lehetne valamilyen pszichológiai vizsgálattal kiszűrni az agresszív tanulókat? [GET LiFE]
- Szerintem nem kell ehhez vizsgálat. Minden kolléga tudja, hogy az adott intézményben, az óvodától kezdve az iskolán át a gyermekvédelmi intézményekig melyik gyerek agresszív. Egyébként meg mi történik akkor, ha kiszűrjük? Van-e ennek a gyereknek olyan helye a szülői ház, az iskola és a nevelőintézet között, ahova mehetne? Én úgy tudom, hogy nincs, és ez a legfőbb probléma. No meg az, hogy az agresszivitás okát kellene megtudni és azt orvosolni.

- Milyen tankönyvtámogatások lesznek a közeljövöben? [cool_Mayer]
- Ezt ne tőlem kérdezze, hanem az Oktatási és Kultúrális Minisztériumtól. A személyes véleményem az, hogy a tankönyvtámogatásnak a lehető legigazságosabbnak kell lennie. Tapasztalataim szerint a minisztérium keresi ezt az igazságot, de egyelőre még nem találtak rá tökéletes módszert.

- Miért panaszkodnak a tanárok? Szerintük alacsonyak a fizetések? Hiszen úgyse dolgoznak! Ráadásul ma már - tisztelet a kivételnek - minden "hülye" tanár lesz. [Baxxter]
- Ön szerint nem kevés a pénz? No meg a munkahely és az iskolák száma? Az iskolaleépítések miatt magas az osztálylétszám. Akkor most sok vagy kevés a tanár? Szeretném, ha leírná, hogy mit ért azon, hogy úgyse dolgoznak a tanárok, mert szerintem bizony többet is dolgoznak, sokan és sokszor, mint heti 40 óra, és amilyen "hülye" a tanár, még a szabadidejét, fizetésének egy részét is a diákokra áldozza. Például akkor, amikor erdei iskolába megy tanítványaival, osztálykirándul vagy nyári táborban tölti idejét a családja helyett.

- Két éve élek külföldön, de tanítottam otthon is. Nem kellene megnézni más, külföldi ország iskolarendszerét? Nekem még jó volt otthon tanulni, de a lányomat már nem taníttatnám Magyarországon. [Virag.24]
- De igen, meg kellene nézni más, külföldi iskolák rendszerét. De azt látjuk, hogy például az angolszász oktatási rendszerben esélye nincs a közoktatási intézményből feljebb jutnia a diáknak, erre csak a magániskolából van lehetősége. Az amerikai közoktatási intézmények némelyikében pedig lelövik a diákokat és a tanárokat. Ha ezt vesszük figyelembe, akkor inkább jobb lenne visszafordulni.

- Gondolja-e, hogy a tanárképzésében is szükség lenne szemléletváltásra? [on_the_radio]
- Igen. A képzésben és a továbbképzésben is. Azt gondolom, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a gyakorlatra és a konfliktuskezelési technikákra. Ugyanakkor nem lehet kizárólag az iskolával és a pedagógusokkal megoldatni minden társadalmi problémát. A szociális problémákat és az abból eredő magatartásformákat az iskola nem feltétlenül tudja kezelni, és nem is kizárólag az iskola dolga. Az a gondolkodásmód biztosan helytelen, amelyik azt mondja, hogy az iskola a felelős a társadalmi különbségek fennmaradásáért (ez nyílvánvalóan nem igaz), ugyanakkor tegyen meg mindent a különbségek csökkentéséért, miközben ezzel egy időben azt is mondják, hogy még véleményt se alkothat olyan krédésekről, mint például a diákok öltözködéséről. Ezt a kettőt együtt nem lehet csinálni.

- Mit gondol, egy nyolcadik kerületben tanuló diák hátrányosabb helyzetben van-e, mint egy nem ott tanuló? [Kamilla345]
- Mindenképpen előnyösebb helyzetben van annál a diáknál, akinek a falujában nincs iskola és át kell járnia a szomszéd településre idegen környezetbe. Annál a diáknál is előnyösebb helyzetben van, akiről már a statisztika sem beszél, hiszen kihullott a statisztikai rendszerből, vagy be sem került oda. Abban igaza van, hogy vannak olyan részei egy-egy nagyvárosnak és kistelepülésnek is, ahol az iskola és környezete nem tud olyan mértékben befolyást gyakorolni a diák személyiségére, amellyel a diák későbbi életét, társadalmi előmenetelét megkönnyítené. Ez azonban nem kerületfüggő. Erkölcstelen ugyanakkor az a gondolkodásmód is, amely szerint az "agresszió" rögzülése esetén a felnőtté váló diák nem képes kitörni saját társadalmi környezetéből.

Fotó: Virágvölgyi István [origo]

- Hány tagja van jelenleg az ön szakszervezetének? [Paschi]
- A PDSZ-nek jelenleg több mint 22 ezer regisztrált tagja van, és ez a szám évről évre növekszik. Véleményem szerint, aki nem szakszervezeti tag, az azokat támogatja, akiknek nem célja a munkavállalói érdek teljesítése. Fontosnak tartom, ha valaki - legyen az pedagógus, igazgató, netán egyéb munkavállaló - eldönti, hogy belép egy szakszervezetbe, akkor olyanba lépjen, amely minden esetben a dolgozót képviseli a munkáltatóval szemben.

- Hány forintot szednek be tagdíjként és ezt mire költik? [fxcgvhjk]
- A tagdíj mértéke a PDSZ-ben attól függ, hogy ki mennyit keres. A PDSZ nem túl drága szervezet: a bruttó bér 0,8 százalékát kérjük mindössze. Ezt alapvetően jogsegélyre, érdekvédelemre, konfliktusok elkerülésére, tagjaink ingyenes képzésére, térítésmentes szolgáltatásokra - például élet- és balesetbiztosítás -, havi rendszeres kiadványokra, egy naprakész és informatív honlap fenntartására, nem utolsósorban pedig tagszervezésre költjük. Azt gondoljuk, hogy a szakszervezetnek politikai pártoktól függetlenül kell működnie, és mi ezt is tesszük.

- Ön miért volt a tandíj eltőrlése mellett? Nem érzi úgy, hogy a tandíj bevezetésével jobban emelkedett volna az oktatás színvonala? [matee24]
- A PDSZ tagjai azt mondták, hogy az óvodában azért nevelnek, hogy a gyerek minél inkább meg tudja állni a helyét a társadalomban. Az általános iskolában azért tanítanak, hogy a diák minél jobban meg tudja állni a helyét a középiskolában. A középiskolában azért oktatnak, hogy ne okozzon nehézséget a továbbtanulni kívánó diáknak az egyetemre való bekerülés és bennmaradás. Mindezért úgy döntöttünk, hogy a PDSZ elfogadhatatlannak tartja, ha akár egy gyerek is szociális okokból nem jelentkezhet felsőoktatási intézménybe. Sajnálatos tény, hogy az általuk tanított diákok nagy számban jelezték, hogy a a tandíj miatt - hiszen a felsőoktatásnak más költségei is vannak - nem jelentkeznek egyetemre. Ezért.

- Az én fiam kis létszámú iskolába jár. Szerintem a gyerekeknek is és a pedagógusoknak is jó lenne, ha minden suliban így lenne. Ön hogyan vélekedik erről? [Vadító Vad Cica]
- Ön szerencsés. Én is így gondolom. És így gondolják azokban az országokban is, amelyekre a mindenkori kormányok olyan lelkesen hivatkoznak. Különösen igaz az, amit ön mond, abban az esetben, amikor az integráció előtérbe kerül. Ha nagy létszámú az osztály, és nincs korlátja a lassabban haladók számának, akkor mindenki rosszul jár. A gyorsabban haladó is, hiszen unatkozik, és elmegy a kedve a tanulástól, a lassabban haladó is, mert ő lesz a fekete bárány a csoportban. A pedagógus pedig minden óráról úgy jön ki, hogy nem tudott megtenni mindent mindenkiért.

- Ön milyen változásokat javasolna a pedagógusképzésben? [Bun és bunhodés]
- Először is felemelném a bekerüléshez szükséges ponthatárt. Ezt követően visszaállítanám az egyszintű pedagógusképzést, vagyis a pedagógusokra nem alkalmaznám a bolognai rendszer kétszintű (alap- és mesterképzés) oktatási modelljét. Ez utóbbit azért tenném, hogy ne csapjak be senkit, aki a alapképzés után nem tud részt venni a mesterképzésben. Jelentős mértékben növelném a különböző konfliktuskezelő technikák képzését, a Magyarországon megtalálható különböző kultúrák ismeretét. A pedagógusképzés szakmai elemei mellett jóval nagyobb hangsúlyt helyeznék a pedagógusok mellett dolgozó kollégák ismereteinek bővítésére is. A képzésbe mindenképpen bevonnám a munkavállalói ismereteket is, hogy ne legyen senki kiszolgáltatott a munkahelyén.

- Ön járt már hasonló helyzetben, mint az előző tanárok? Mit tenne a helyzetükben? [egykedveslány22]
- Mit ért előző tanárokon? Amennyiben a megalázott tanárokra gondolt, akkor a válasz nem egyszerű. Éppen most dolgozunk azon, hogy az ilyen helyzeteket milyen módon lehetne megelőzni. De hogy a kérdésére is válaszoljak, azt gondolom, hogy a tanárok többsége verbálisan még mindig jobb, mint a tanítványai - ez a szakmánk - amennyiben azonban ez sem segít, akkor mindenképpen az intézményvezetőhöz kell fordulni. Az ő felelőssége és feladata az, hogy a bűncselekményt - közszolgálatát ellátó dolgozó akadályozása - meggátolja, kivizsgálja és megbüntesse. A PDSZ már évek óta azt követeli, hogy az ilyen helyzetekben legyen minden közoktatási intézményben olyan kollégánk, akiben a diákok megbíznak, akihez el lehet küldeni az ilyen gyereket óra alatt, és a gyerek megnyugodva tér vissza egy beszélgetés után. Ez egyaránt jót tenne a közösségnek, a diáknak és a tanárnak is.

Köszönöm a széles körű érdeklődést, akinek további kérdése van, például azért, mert megsértették jogait, vagy diák vagy szülő által érezte magát bántva, keressen minket a www.pdsz.hu és a [email protected] e-mail címen. Várjuk új belépő tagjainkat!