Magyarország különösen veszélyeztetett - vendégünk volt Mika János klimatológus

Vágólapra másolva!
Nem olyan éghajlatot várunk, amilyen még soha nem volt a Földön, de a változások példátlan gyorsaságúak. Ennek ellenére nem kizárt, hogy az emberiség meg tudja nyerni a versenyfutást, és képes megfékezni a káros folyamatokat, mielőtt azok kezelhetetlen mértékűvé válnának. Olvasóink Mika János klimatológust kérdezték a Vendégszobában.
Vágólapra másolva!

Szervusztok! Esik az eső, ezért itt vagyok a stúdióban! :) Várom a kérdéseket, változtassuk meg az éghajlatot! :)

Szia! Közeljövőben várható lesz a felmelegedés? [AMD64 POWER]
- Már most abban vagyunk! Csak biztos túl fiatal vagy, hogy észrevedd! :) Mert mi, éghajlatkutatók évtizedekben mérjük a változást!

Szia! Minek köszönhető ez az esős kb. 1 hét? [gyurkesz@@]
Ez a mi mérsékeltövi éghajlatunk sajátja. Ciklonok, frontok jönnek-mennek... Most is csak erről van szó. Ezt még nem mi emberek okoztuk!

Helló! Igaz, hogy 20 éven belül "elsivatagosodhat"a magyar Alföld? [tomikadrágaság]
Szárazabbá válik mindenképpen, de nem lesz sivatag. A tőlünk délkeletre eső Zsil-völgyhöz tudnám leginkább hasonlítani. Sivatag nem lesz belőle, mert ahhoz sokkal nagyobb változásoknak kellene történnie, pl., hogy 20 fokkal délebbre csúszunk.

Ez a változékony időjárás a globális felmelegedésnek köszönhető? Vagy minek tulajdonítja ezt a szokatlan éghajlatot? [Sakál-Lady]
A változékonyság mindig is velünk volt, és bár biztosan melegszik a Föld, így hazánk éghajlata is, azt még nem tudjuk, hogy a szélsőségek mind erősebbek lesznek-e vagy csak egy részük.

Használtok-e valamilyen matematikai modellt, és ha igen, milyet a meglévő adatok alapján a közeljövőben várható időjárás extrapolálására? [31_éves_srác_Bp]
A mostani időjárás extrapolásáról régóta tudjuk, hogy nem vezet eredményre, ill. csak a hőmérséklet esetében, itt valóban egyik napról a másikra csak néhány esetben változik az érték. De a gyakorlati életben éppen ezek a nagy változások fontosak. A másik ok, amiért nem használunk ilyeneket az, hogy vannak sokkal jobb eljárások. Mint például a fizika alapegyenletei szuper-számítógépeken megoldva, melyek már fél évszázaddal ezelőtt is jobb eredményeket adtak. Az ilyen megmaradási prognózisokat, hogy pl.: ma ugyanannyi fok lesz, mint tegnap volt, ma már csak viszonyítási alapnak használjuk, olyan egyszerű terméknek, amelynek az eredményességét mindenképpen meg kell haladni.

Milyen arányú a szakmában annak az elméletnek a támogatása, vagyis mennyire elfogadott az a nézet, hogy a felmelegedés nem az ipari tevékenység hatása hanem egy természetes folyamat eredménye? [El Canyon]
A klímaváltozással valóban tudományosan foglalkozó szakember már nem állít ilyet sem idehaza, sem a világban. Én sem örülök ennek, mert ez az emberi tevékenység a jövőben biztosan tovább fog erősödni. Egészen pontosan a másfél hónapja közzétett IPCC-jelentés nagyon valószínűnek nevezi azt, hogy az utóbbi fél évszázad melegedése emberi tevékenység következménye. Ahhoz, hogy ez mégse így legyen, két nagy hibát is el kellene követnie a világ tudományának: az egyik, hogy nagyon túlbecsüli számításaiban az üvegházgázok hatását, a másik hiba, hogy van valamilyen természetes kényszerítő hatás, amiről fogalma sincsen. Az az eshetőség ugyanis, hogy az éghajlat minden kényszerítőhatás nélkül inogna ekkorát és ilyen hosszan, teljesen kizárható. Úgy gondolom, hogy mind a gyakorlati életben, mind a gazdasági tevékenységünk során ennél kevésbé bizonyos helyzetekben is cselekedni szoktunk.

Egymással ellentétes vélekedéseket is hallottunk már arról, milyen hatása lesz a klímaváltozásnak hazánkra. Tud konkrétumokat mondani? [leomessi19]
Persze! Hiszen magam is leginkább ezzel foglalkozom. Négy különböző számítási eljáráscsoport összesen 70 különböző számítása alapján megállapítható, hogy hazánkban a melegedés közel másfélszerese a földi átlagnak, ezen belül a nyári időszaké majdnem kétszeres. A csapadék évi összege csak kicsivel csökken a globális melegedés hatására, de a változás éven belüli eloszlása nagyon kedvezőtlen. A téli és a tavaszi csapadék növekszik, de a nyári és az őszi értékek ennél erősebben csökkennek, mivel nyáron hullik a több csapadék. Ez a változás abszolút vízmennyiségben még inkább kedvezőtlen. Ráadásul télen a többlet egy része elfolyik, miközben nekünk magunknak és a környezetnek is inkább nyáron lenne több vízre szüksége.

Szerény vigasz, hogy a napfénytartam növekszik, hiszen kicsivel (néhány százalékkal) kevesebb lesz a felhő. Sőt, miközben összességében kevesebb csapadékot kapunk és nő az aszály gyakorisága, furcsa módon nem csökken az eseti néhány órás nagy csapadékhullás gyakorisága. Az ilyenek okozzák a hegyi patakok hirtelen nagy folyammá duzzadását.