ok.hu




Katalógus


magyar színészek


filmek


magyar együttesek


sportolók


külföldi színészek


politikusok


magyar énekesek


külföldi együttesek


Linkek


Inside zenekar


Kiss Gergő


Lakatos Márk


Tankcsapda zenekar


Emil.RuleZ!


Bëlga


Fresh


KFT zenekar


Palik Dakar Team


Sziámi zenekar


Animal Cannibals


Zsédenyi Adrienn


Szabics Imre


Ákos


Bódi Sylvi


Amorf Ördögök


Himalája-expedíció


NEO együttes


Stahl Judit


Eszenyi Enikő


Szentpéteri Csilla


Gyorskeresés





[origo] klikkbank
pénzügyi chatsorozat


Kerezsi Tibor


Vámosi-Nagy Szabolcs


Borza Gábor


Kupa Mihály


Felcsuti Péter


Spiró György: Hosszú távon optimista vagyok
2006. március 22., szerda, 23:21|Utolsó módosítás: 2006. március 23., csütörtök, 11:03

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Mitől és hogyan lesz valaki író? Jelent-e veszélyt a világra az iszlám? Baj, ha a kisgyerekek idegen nyelveket is tanulnak? Hol a határ ponyva- és szépirodalom között? Spiró György író, irodalomtörténész, a Mindentudás Egyeteme előadója a Vendégszobában minden kérdésre válaszolt.


A kétezer évvel ezelőtti világ még ma is hat ránk 1/3. oldal >>

Fotó: Fábián Évi
Ajánlat
Spiró György előadása a Mindentudás Egyetemén
Spiró György portréja
Mindentudás Egyeteme
A Fogság hivatalos honlapja
Ajánlat
Nincs több tizenkét évem
Spiró György legutoljára 2005 tavaszán, közvetlenül a Fogság megjelenése után járt a Vendégszobában.
Fogság
Olvassa el ajánlónkat a regényről!
Képgaléria
Spiró György a Vendégszobában

Linktár
Spiró György a Linktárban

- Mindenkit tisztelettel üdvözlök!

Ön szerint mennyire volt sikeres a Fogság a mai kultúrát nélkülöző világban? [j picare]
- Én 5 ezer példánynál is boldog lettem volna, és eddig elkelt belőle 26 ezer.

Mit gondol az EU-ról? [Providenje]
- Háááát... jobb lett volna akkor belépni, amikor minket még nem vettek volna fel. Akkor még jó állapotban voltak. Velünk nem vagyunk jó állapotban, de ez nem a mi bűnünk, hanem a világgazdasági folyamatok Európára nézve kedvezőtlen hatásai. És hát Nyugat-Európában sem tudják kezelni a nemzetiségi problémákat, pedig valamit ki kellene találni. Mi elsősorban a németektől függünk, mint az elmúlt ezer évben elég gyakran. Ez a térség végül is a leginkább német érdekszféra, de ezt a politikusaink is szokták tudni. Szerintem jó lenne, ha Európa államai valamennyire egységes külpolitikában tudnának megállapodni elsősorban a szövetséges amerikaiakkal szemben.

Nem zavarta, hogy eleinte csak a könyv terjedelmével, súlyával, monumentalitásával foglalkoztak? [ginsberg]
- Kicsit zavart ugyan, hogy az első egy-két hónapban főleg olyanok kérdeztek, akik még bele se kezdtek a regény olvasásába, de hát már rég megszoktam az ilyesmit. Később született néhány szép, elemző kritika, azoknak kifejezetten örültem.

Direkt választotta a közérthető nyelvet, illetve a ráérős elbeszélő-technikát? [ginsberg]
- Igen. Korábban írtam két, nehezebben olvasható könyvet, és azokat tényleg nem is nagyon olvasták el. Nem mintha ez igazán befolyásolt volna, de a Fogság anyaga annyira szerteágazó és kaotikus, hogy kénytelen voltam a lehető legegyszerűbb formát és a legkönnyebben befogadható előadásmódot alkalmazni. Felmerült, hogy más típusú prózát írok belőle, de mégis emellett döntöttem.

Manapság Önt mi inspirálja? Mi ennek a korszaknak a sajátossága? [j picare]
- Talán az inspirál, hogy élvezem, ha kitalálok valami olyasmit, amit én nem tudok kitalálni. Mindig akkor ír az ember valami jót és igazit, amikor valamilyen csoda folytán olyat ír, amire nem képes. Furcsán hangzik, de néha előfordul, és olyankor nagyon lehet örülni. Azt nem tudom, hogy ennek a korszaknak mi a sajátossága, nemigen látunk rá a saját életünkre, véletlenül pont erről a témáról írtam egy regényt is, Fogság a címe.

Ön szerint felülírhatja-e az iszlám a kereszténységet napjaink Európájában, a sokkalta jellemzőbb vallási totalitás miatt? Nem sántít kissé az ókori állapotokkal vont párhuzam? [petey t]
- Nem vagyok jós, de valóban sok párhuzamot látok az ókori zsidóság és a mai muzulmánok helyzete, mentalitása, sőt vallása között. Azt nem állítom, hogy a zsidó vallás győzött volna a római birodalomban, hiszen egy egészen más, egészen váratlan paradigma született, amely voltaképpen megoldotta az addig kezelhetetlennek tűnő görög-zsidó szembenállást. Biztos, hogy a mai iszlám ismert változatai erősen módosulni fognak, hiszen ma is eleven, sőt terjeszkedő vallásról van szó és az is valószínű, hogy a mai jóléti (rosszléti) parlamentáris demokráciák elég súlyos válságban vannak. Nem azt gondolom, amit nyugaton Huntington és követői, hogy civilizációk (vallások) háborújára kerül sor, hanem azt, hogy megjósolhatatlan és elképesztő események fognak előbb-utóbb lejátszódni, de miután elképzelhetetlenek, ezekről én nem tudok semmit. Ugyanúgy, ahogyan annak idején Jeruzsálemben, i.sz.után, a harmincas években az égvilágon senki nem gondolta volna, hogy egy gyökeresen új világvallás épp akkor születik.

Miben látja Ön a parlamentáris demokráciák válságát, és mitől annyira beláthatatlanok Ön szerint a mostantól elkövetkezendő események? [1Nightwish]
- Minden demokrácia - az ókori is - átmeneti és rendkívül instabil rendszer, két diktatórikus államforma között. A kérdés az, hogy ezt az instabil, de mégis élhető állapotot az érdekeltek meddig tudják fenntartani. Parlamenti demokrácia nem nagyon régen van a világon, a legrégebbi például a királysággal kötött kompromisszum eredménye a mai napig, ami a kontinentális Európában nem így jött létre. Van egy csomó parlamentáris demokráciának nevezett látszatintézményekben bővelkedő fél-, vagy egész diktatúra. Ilyenben nekünk is volt részünk nem olyan rég. Egyébként a jövő mindig beláthatatlan és nem gondolom, hogy nagyobb szörnyűségek várnak ránk, mint bármelyik, eddigi nemzedékre az elmúlt 4-5 ezer évben.

Mit gondol a pártok kampányairól? [??101ÉVA?]
- Pontosan azt, amit önök. :)

A kor, amelyben a történet játszódik, Ön szerint nevezhető a történelem legérdekesebb időszakának? [ginsberg]
- Számomra biztos, hogy az egyik legérdekesebb, azért is foglalkoztam vele. Persze, hogyha asszirológus lennék, bizonyára abban a korszakban is hallatlanul izgalmas figurákat és eseményeket találnék, de ez a kétezer évvel ezelőtti világ még ma is hatással van mind a gondolkodásunkra, mind a lelkiségünkre.


1/3 következő oldal >>

1. A kétezer évvel ezelőtti világ még ma is hat ránk

2. Két nagy író: Rejtő Jenő és Thomas Mann

3. Az olvasás örömét nem találják a mai gyerekek



Küldje tovább ismerősének!


Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva










2008




2007




2006




2005




2004




2003




2002




2001




2000





Zagar
együttes
November 6-án (csütörtök) 14.00 órakor