Spiró György: Nincs több tizenkét évem

Vágólapra másolva!
Spiró Györgyöt természetesen frissen megjelent regényéről kérdezték leginkább olvasóink, arról a könyvről, melyet a kritikusok máris élete főműveként emlegetnek. A Fogság kapcsán kiderült, hogy milyen is, ha egy regény alatt beszakad az asztal. Az Ikszek szerzője egy meglepő kijelentést is tett: a mostani volt az utolsó regénye - drámákra, novellákra és rövidebb írásokra azért még számíthatunk.
Vágólapra másolva!

Ön nagyjából egy éve írt cikket az egyik hetilapban Mel Gibson A passió című filmjéről. "Hitetlenként" miért érezte fontosnak, hogy megvédje a keresztények lelkivilágát "a nácizmus felé menetelőktől", teljesen blőd állítások (Jézus farizeus volt, botrányokozásért elítélték, Mária nem volt ott a kereszt alatt, Pilátus nem mosott kezet, satöbbi) felhasználásával? Vagy ez is egy prekoncepción alapuló, politikai jellegű vélemény volt? (petey_t)
- Politikához sose volt közöm, most sincs. Állításaimat keresztény és nem vallásos vallástörténészek munkáiból szűrtem le. A nemzetközi irodalom hihetetlenül gazdag, magyarul ugyan nem sok minden olvasható belőle, de angolul és németül igen.

Van e valamilyen végső üzenete a Fogság című új regényének? (petey_t)
- Sem első, sem végső üzenete nincs. Nem szoktam eszmei mondanivalókat szépirodalmi műbe rejteni, ha valamit hirdetni akarok, megírom cikkben - több emberhez is jut el akkor.

Mit jelent maga szerint Margócsy azon kijelentése a kötetéről, hogy az irodalmi asztalok valóban beszakadnak alatta (maga nyilatkozta, hogy azzal az ambícióval írta új könyvét, hogy asztalt beszakító legyen). Nem érez ebben a kijelentésben valami gúnyt, célzást? (csekecsak)
- Az Ikszek című regényem fülszövegén szerepelt 1981-ben, hogy olyan könyvet szerettem volna írni, amely alatt beszakad az asztal. Azóta titkon az a vágyam, hogy az emberek koponyatetője szakadjon be, engem olvasván, de ezt már nem merem a fülre írni. Nem hiszem, hogy Margócsy gúnyolódott volna, sőt ö kifejezetten sok irodalmi asztalról szólt, ami - értelmezésemben - azt jelenti, hogy különböző ízlésű irodalmi klikkek egyaránt értékelhetnék.

Regényének több alakja is kifejti, hogy a kereszténység "valójában" a primitív emberek vallása. Vajon tudott-e ezen a "primitív" elgondoláson túl bármilyen filozófia vagy tudomány hiteles választ adni élet és halál kérdéseire, kezdve a teremtéstől egészen az élet végső értelmének megtalálásáig? (petey_t)
- Csak két alak filozofál erről, méghozzá a kereszténységnek abban a szakaszában, amelyet őskereszténységnek nevezhetnénk. Pál mondta ki nagyon élesen: aki hiszi, hogy Jézus a Messiás, aki feltámadt, az örök életet nyer. Zseniális meglátás, mert származásra, nemre, fajtára való tekintet nélkül olyasmit kínált az embereknek, amire vágytak, és amit más vallás nem kínált.

Ön elégedett a regényeivel, írásaival vagy ön is folyton elégedetlen a végtermékkel, mint még néhányan? (cool)
- Van, amivel elégedett vagyok, és van, amivel nem. Például A jövevény című regényemben kihagytam egy nagy lehetőséget, amit csak mostanában vettem észre. Hogy mit rontottam el a Fogság-ban, még nem tudom, kell hozzá pár év, amíg tárgyilagosan tudom elolvasni.

Tudom hogy sokszor megkérdezték már, de elmondaná, hogy lett önből író? Ki támogatta önt a korai szakaszban és mi motiválja manapság? (cool)
- Szeretett osztályfőnököm mindig lebeszélt az íróságról, valahányszor a zsengéimmel bombáztam. Legyél te csak mérnök, fiam, mondta. Voltaképpen igaza volt, tehetségtelen voltam.

Honnan tudta, hogy író akar lenni? (HALLIWELL_girl)
- Nem maradt más. A zenélést, nyolc év múltán, befejeztem, fizikus azért nem lettem, mert nem volt kedvem Dubnába menni, hát maradt az irodalom. Kiléphettem volna belőle később, de akkor már kezdtem kicsit tehetséges lenni.

Önnek ki a példaképe és miért? (koridoor_55)
- Sok példaképem van: a nagy írók. Mondok néhány ismeretlent: Olbracht, Wyspianski, Borowski, Krleza, vagy Kemény Zsigmond például. Meg Gorkij. Andrej Platonov. Stendhal, de ő már ismert.

Ön szerint jó vagy rossz hatással volt a rendszerváltás az irodalmi élet alakulására? (petey_t)
- Az irodalmi élet olyan, amilyen. Én a befogadást tartom döntőnek. A befogadók jelentős részétől elvették az irodalom élvezetének lehetőségét: drága lett a könyv, és a diákokat nem tanítják meg az olvasás élvezetére.

Mi a véleménye Kertész Imre Sorstalanság című könyvéről? Ön hogy viszonyul a témához? (dorciM)
- 1983-ban megírtam, hogy a Sorstalanság nagy mű. A véleményem azóta sem változott. Többek között azt is nagyra értékelem a regényben, hogy nem egyszerűen a holokauszttal foglalkozik, hanem az emberi egzisztenciával.

Ön szerint melyik kortárs írókat érdemes ma olvasni? Kit ajánl? (csekecsak)
- Sok tehetséges ember van: Térey, Háy, Hamvai, Kovács András Ferenc... Sorolhatnám.

Önnek mi a véleménye az olyan tömegmozgató regényekről, mint a Harry Potter-sorozat? (cool)
- Az első kötet kiváló. Az ötlet is remek: mindenki járt iskolába, a regényben a létező angol iskola van parodizálva, és mindenkiben él a mese iránti vágy. Természetes, hogy a további kötetek gyengülnek. A szerzőnő igazi irodalmi tehetség, képekben lát.