D. Tóth Kriszta élőben, a helyszínről

Vágólapra másolva!
Miközben az MTV híradósa elárulja a chaten, hogy miért került a D betű a nevébe, visszaemlékszik a szörnyű időjárását kiváló sörökkel és fagylaltokkal feledtetni próbáló Brüsszelre is. Az MTV kedvelt arca úgy látja, hogy ideje újradefiniálni a televízió szerepét, mesél kedvenc tévés személyiségeiről, majd női olvasókkal megállapodik abban, hogy nagyszerű dolog anyának lenni.
Vágólapra másolva!

Mióta vagy a tv-szakmában? [laja]

- Pontosan tíz éve. Abban a nagyon jó TV3-ban kezdtem.

Sok kritika ért? [Krykry]

- Nem, szemtől szemben legalábbis nem.

Milyen volt Brüsszel? [Sirius Back]

- Jó volt, köszönöm, a munka legalábbis. Mozgalmas, néha kiszámíthatatlan, izgalmas volt. Sok háttérmunkát kellett végeznem ahhoz, hogy elkészüljenek a tudósítások, amelyeket a tévében láttál. A várost azért nem sikerült megszeretnem, holott Brüsszel szép hely, izgalmas a multikulturalitása. De az Európai Unió rátelepedett, és ez nem tett jót neki. Na és az időjárás! De egy hosszú hétvégére mindenkinek ajánlom: isteniek a sörök, az éttermek és a csokoládé.

Miért jöttél vissza? [Sirius Back]

- Azért, mert született egy kislányom, akivel szemben nem lett volna tisztességes ezt az életformát folytatnom.

Érdemes a tévés riporteri szakmát kitanulni? [timoooka18]

- Ez az egyik legszebb szakma, ha komolyan gondolod. Akkor nem érdemes, ha csak úgy vagy vele, hogy "a médiában szeretnék elhelyezkedni", aztán majd lesz valami. De ha tudod, hogy mi érdekel, akkor mindent bele! A legjobban úgy lehet megtanulni, ha elmész egy szerkesztőségbe, és figyeled az újságírókat.

Hogyan telik egy hétköznapod? [BB-BÁRÓ]

- Vegyük például a mait! Reggel a lányommal játszom, utána elviszem a bölcsődébe, és útnak indulok. Ma délelőtt forgattam, aztán ide jöttem, az [origo]-ba, utána megyek be televízióba. Itt fél négykor értekezünk az aznapi adásról, aztán öt órakor Híradó-t vezetek, majd készülök az esti adásra. Fél nyolckor ismét Híradó. Negyed kilenc körül hazaérek, megpuszilom a gyereket, és leteszem aludni.

Mi kell ahhoz, hogy valaki pályán tudjon maradni? [Anal38]

- Szorgalom, céltudatosság, türelem, alázat, és valamennyi tehetség, na meg szerencse.

Mennyire megy a "fúrás" a riporteri székért? [Anal38]

- Amennyire bármelyik más pozícióért. Na jó, egy kicsit jobban. Megvan a fúrás, bizony, de erre nem kell odafigyelni. Legalábbis meg kell próbálni nem odafigyelni. Én a magam részéről végzem a dolgom, olyan jól, ahogy csak tudom, erre figyelek.

Csökkenhet-e a televízió szerepe az internet terjedésével? [én is én is]

- Igen, mindenképpen. Éppen ezért kell újradefiniálni a televízió szerepét. Erre még van egy kis időnk azért.

Mi volt a legemlékezetesebb élményed riporterként? [vicacicuska]

- Talán az, amikor José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az unió történetének egyik legnagyobb válsága közepén leült a kamerám elé nyilatkozni. Hullafáradt volt, az Európai Parlament egy órával azelőtt nagyon kibabrált vele, de profin és őszintén beszélt.

Fotó: Pályi Zsófia

Volt olyan, hogy megtorpantál? [BB-BÁRÓ]

- Az ember, bármi legyen is a hivatása, néha elbizonytalanodik. Ez természetes, és igen, velem is előfordult. De aztán mentem tovább. Nekem az segít, hogy folyamatosan új feladatokat keresek. Nem tudok csak ülni abban a műsorvezetői székben, reszketve, hogy nehogy találjanak helyettem valaki mást.

Pálffyval tényleg rossz a viszonyotok? [herkulesbringa]

- Dehogy rossz! Ezt hol hallottad? Nagyon jó a viszonyom a kollégákkal, és ez fontos.

Kommunikáció szakon is végeztél? [pankhurst]

- Az ELTE angol nyelv és irodalom, és média szakára jártam, a bölcsészkarra. Segített, de a gyakorlati ismereteket nem ott, hanem a TV3 műhelyében tanultam meg Elek János, Hardy Mihály és Baló György keze alatt.