ok.hu




Katalógus


magyar színészek


filmek


magyar együttesek


sportolók


külföldi színészek


politikusok


magyar énekesek


külföldi együttesek


Linkek


Inside zenekar


Kiss Gergő


Lakatos Márk


Tankcsapda zenekar


Emil.RuleZ!


Bëlga


Fresh


KFT zenekar


Palik Dakar Team


Sziámi zenekar


Animal Cannibals


Zsédenyi Adrienn


Szabics Imre


Ákos


Bódi Sylvi


Amorf Ördögök


Himalája-expedíció


NEO együttes


Stahl Judit


Eszenyi Enikő


Szentpéteri Csilla


Gyorskeresés





[origo] klikkbank
pénzügyi chatsorozat


Kerezsi Tibor


Vámosi-Nagy Szabolcs


Borza Gábor


Kupa Mihály


Felcsuti Péter


Jelinkó Attila: Idén már nem mászom meg az Everestet
2007. június 12., kedd, 15:03|Utolsó módosítás: 2007. június 14., csütörtök, 12:39

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb

Hazatérése után alig két héttel a Mount Everest második magyar megmászója, Jelinkó Attila járt a Vendégszobában. A sportember nem mindennapi teljesítményét növeli, hogy hobbi-hegymászóként küzdötte föl magát a világ legmagasabb csúcsára. Jelinkó Attila beszélt arról, hogy gyerekkori álma volt az Everest, és arról is, hogy a média próbálja meg összeugrasztani a sikertelen csúcskísérlet után visszaforduló Klein Dáviddal.  

 


A pótkötél mentette meg az életét 1/2. oldal >>

Fotó: Pályi Zsófia
Ajánlat
Foglalja le repülőjegyét az [origo]-n
Sport- és kalandtúrák az [origo] Utazásban
A magyar, aki hegyről jött le
Képgaléria
Jelinkó Attila a Vendégszobában


- Üdvözöllek Titeket!

Hideg volt fenn? [miniriga]

- Meglehetősen. Bár az idei szezon a szokottnál melegebb volt. Értsd: a csúcsnapon -20 fok volt, szélfaktort is beleszámítva -50 körül. Az Everesten ez viszonylag melegnek számít

Szia! Milyen inspiráló dolgok kötöttek téged ahhoz az elhatározáshoz hogy megmászd az Everestet? [BabuCii]

- Jó a kérdés, gyerekkori álmom volt, hogy egyszer eljussak az Everestre, aztán mikor elolvastam Krakauertől az Ég és jég c. könyvet, akkor már biztos voltam benne, hogy ezt egyszer nekem is látnom kell élőben. Földes Andris Everest könyve is nagyon inspiráló, mindenkinek ajánlom!

Nem volt halálfélelmed? [valaki jo fej]

- Dehogynem. Többször is. A legemlékezetesebb az volt, amikor 7800 méteren ereszkedés közben elpattant a kötél a kezemben. Félelmetes élmény. Ha nem fogok hozzá egy második kötelet, biztos ami biztos elv alapján, akkor ma nem ülnék itt.

Hello Attila! Az lenne kérdésem: miért fagy le mindig a hegymászók kéz, vagy lábujja? Nincs olyan kesztyű vagy cipő, ami megvéd 100 százalékig? [Egyetlen Dávid]

- Jó kérdés. A legfontosabb ok nem a környezeti hőmérsékletben keresendő. Az oxigénhiány miatt a szervezet a hőt és az energiát először a végtagoktól vonja el, így azok érzékenyebbek a hidegre. Egy fagyási sérülést egyáltalán nem nehéz összeszedni. Nekem is volt ilyen "élményem", először csak zsibbad, aztán már nem tudod megfogni a kötelet. Végül jön a bizsergés, meg pár óra múlva az ellilult ujjvégek. Ha szerencséd van és hamar fel tudod melegíteni testhőmérsékletre akkor akár rendbe is jöhetsz. Nekem volt egy mászótársam, aki az Everesten tavaly hat ujját veszítette el és további 2 elfagyott, elhalt. Ezek idén az alaptáborban aztán letörtek, de Ravit ez nem törte le, felmászott egészen 7925 méterig. Szerencsére két ujja még megvan.

Nem volt olyan pillanat, amikor azt mondtad hogy feladod? [anitus11]

- Dehogynem. 7300 méteren amikor éjszaka arra ébredtem, hogy a lábfejeim jégtömbbé fagytak és vérzett a körmöm és fulladtam, akkor megfordult a fejemben, hogy vajon kibírom-e? Kibírtam.

Kellet oxigénpalack a mászáshoz? [slipknotboycorey]

- Igen, a csúcsnapon oxigénnel mászunk. Ez egyébként jellemző az Everestre az oxigén nélküli mászás meglehetősen kuriózumnak számít. Én például egy mászót sem láttam palack nélkül.

Erkölcsi elismerésen kívül valami más elismerést is kapott ezért a komoly teljesítményért? [ttzs]

- Persze, a család nagyon büszke volt. De most komolyan: nem az elismerésért másztam. Magamnak kellett bizonyítani, hogy meg tudom csinálni.

Mennyi ideig tartott a felkészülésed? [kockas_nyul]

-A hegymászásban összeadódnak az évek alatt felhalmozott élmények, tapasztalatok. A gyerekkori Tátra mászások alatt ugyanúgy tanul és fejlődik az ember, mint később felnőttkorban az Everesten, tehát mondhatjuk, hogy egy életen át. A komoly, fókuszált felkészülés nagyjából egy évet vett igénybe. Lényegében futás, mászás és lépcsőzés.

Melyik hegy lesz a következő? [csokifagyis]

- Egyelőre titok.

Üdv! nehéz volt szponzorokat szerezni az expedícióhoz, vagy saját költségen másztál? [Skuli.]

- Végül úgy alakult, hogy saját költségen mászok. Találtam egy olcsó, helyi nepáli szervezőt, aki minden különösebb kunszt, vagy sallang nélkül, egyszerű alaptábori szolgáltatásokat, oxigént és serpát biztosított. Nem volt vezető, így minden döntést és hozhattam meg a hegyen. Nekem ez így volt jó, ez felelt meg leginkább a mászó stílusomnak. Ebből következett az is, hogy a magashegyi táborokban saját magunkra főztünk, és a személyes felszerelésünket is mi cipeltük. Szuper volt.

Szia, minden elismerésem a Tiétek!:) Hatalmas élmény lehetett, amikor fent voltatok! Úgy tudom, a lefelé út veszélyesebb, igaz ez? [lindy.]

Igen, valahol olvastam, hogy a hegymászó balesetek 80 százaléka lefele úton történik. És hiszed vagy nem, a kötél nálam is lefele úton pattant el.


1/2 következő oldal >>

1. A pótkötél mentette meg az életét

2. Jó a viszony a profi mászókkal



Küldje tovább ismerősének!


Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva










2008




2007




2006




2005




2004




2003




2002




2001




2000





Zagar
együttes
November 6-án (csütörtök) 14.00 órakor