Az Alföld legszebb városa

Vágólapra másolva!
Múlt héten indult sorozatunkban hazánk keleti felének kisebb-nagyobb városait mutatjuk be olvasóinknak némileg szubjektív elrendezés alapján. A településeket névről mindenki jól ismeri, de talán sokan még sosem jártak ezeken a helyeken, pedig látnivalóból és érdekességből nincs hiány. A Fradi újabb kalandjai Kelet-Magyarországon. E heti állomás: Szolnok.
Vágólapra másolva!

Szolnok Budapesttől mintegy 100 kilométerre a Tisza és a Zagyva folyók találkozásánál fekszik, jelentős vízi, szárazföldi és vasúti csomópont, s az ország 11. legnépesebb városa. A város már a középkor óta jelentős kereskedelmi és közlekedési csomópont, s ezen jellege végigkísérte a város fejlődését történelme során, amit a vasút megjelenése a XIX. században csak tovább gyorsított.

Történelem

A város történelmében jelentős dátum 1030, amikor István király a települést az újonnan szervezett Szolnok vármegye központjává teszi. A két folyó találkozásánál épült ki az ispánsági vár, amely nevét Pounok ispánról kapta. A város mai nevét elsőként egy 1075-ből származó irat említi.

A város az idők során egyre nagyobb kereskedelmi és katonai jelentősségre tett szert, s a XVI. század közepén, a török veszély miatt a várat felújították, megerősítették, de sajnos ez sem segített. A török hadak a várost elfoglalták és szandzsákszékhellyé alakították, de a török hódoltság ideje alatt a város képe nem változott meg túlságosan. A törökök nevéhez fűződik az 1562-ben veretett cölöphíd, amely Magyarország egyik legrégebbi hídja.

A város a középkor és a koraújkor évtizedeiben a tiszai sószállítás központjává fejlődött, s köré jelentős manufaktúraipar is alakult. Szolnok gazdasági és kulturális fejlődése a reformkorban gyorsult fel igazán, amit a Tisza szabályozása, a gőzhajózás, és az 1847-ben megnyílt Pest-Szolnok vasútvonal tett teljessé.

A város az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején is jelentős szerepet kap stratégiai elhelyezkedése révén. Az 1849. március 5-én zajlott győztes szolnoki csata után indult meg a tavaszi hadjárat. A század elején a város még döntően mezőgazdasági jellegű volt, az 1860-70-es évekre viszont - főképp a rohamtempóban fejlődő közlekedésnek köszönhetően - egyre inkább ipari jelleget öltött, kulturális és közigazgatási központtá vált, miután 1876-ban újra megyeszékhellyé vált. A századfordulón Szolnokot is elérte a rohamos ipari fejlődés, főként a malom- és élelmiszeripar volt a húzóágazat.

Az első világháborúban több mint két hónapig frontvárossá válik Szolnok, a második világégés során 1944-ben a nagy bombázások idején jelentős veszteségeket szenvedett a város. A háború után Szolnokon hatalmas építkezések kezdődtek, s a környékbeli falvak lakossága a városba áramlott, így felduzzasztva a lakosság létszámát.

Látnivalók és szabadidő

A város földrajzi fekvéséből adódóan Szolnokon és környékén ideális lehetőség kínálkozik az aktív időtöltésre a horgászattól kezdve a vízi-, lovas-, és kerékpárturizmusig, vagy az apróvadas vadászatig. A Tisza folyó ölelésében fekvő Tiszaligeten pedig sportkomplexum és gyógyfürdő várja a vendégeket. Az itt feltörő termálvíz reumatikus, mozgásszervi és gyomorbetegségek gyógyítására alkalmas.


Szolnok történelme során több ízben szenvedett komoly károkat, így napjainkra kevés műemlék jellegű épület maradt, az erre látogató turista azonban számos szép épületet, szobrot láthat a városban. A Tisza hídjától a városba vezető főutcán néhány, régmúlt időből megmaradó épületet csodálhat meg a látogató, mint például a Varga Katalin Gimnázium, a Bíróság, a Megyeháza, a Tudomány és Technika Háza, valamint a Városház épületeit.

Szolnokon járva semmiképp ne hagyjuk ki a városban tett séta útvonalából a Tisza és a Zagyva torkolatánál látható, carrarai márványból készült Damjanich-emlékművet. Mellette található a határainkon túl is rangot szerzett Művésztelep - mely az ország legrégibb alkotótelepe - és kissé távolabb a szerényen meghúzódó Vártemplom. Szolnok egyik leghíresebb épülete a Tisza partján, az egykor tízholdas versailles-i stílusú park közepén álló, 1928-ban épített patinás Tisza Szálló és Gyógyfürdő. Az itt talált termálvíz is gyógyító hatással bír. A szálloda melletti parkban találkozhatunk a város szülöttének, Verseghy Ferenc költőnek bronz portréjával, valamint, erre találjuk az evangélikus, a református, és a műemlék Belvárosi katolikus templomokat is.

Szolnok természetesen nem csak a történelmi látnivalóiról, gyógyító hatású vizeiről és az aktív turizmusról ismert, hanem legalább ennyire gazdag kulturális életéről is. Az 1902-ben épült zsinagógában a Szolnoki Galéria kiállításait tekinthetik meg az erre járók, a felújított Tabán városrészben érdemes megnézni a Tájházi Múzeumot, vagy a Kossuth téren Damjanich János Múzeumot.

A város büszkesége a az országos hírnévnek örvendő, rangos színészgárdával rendelkező Szigligeti Színház, amelynek felújított épülete kiemelkedő szépségű. Mellette a színház névadójának, Szigligeti Edének szobra áll.

Szálláslehetőségek

A városban szinte minden kategóriában találhatunk szállást magunknak. A már említett Tisza szálló háromcsillagos kategóriájú és egy kétágyas normál szobát reggelivel fejenként 5775 forintért kaphatunk meg. A négycsillagos Garden hotelben már kicsivel magasabbak az árak, itt egy kétágyas szobáért személyenként 10 750 forintot kell kifizetni. Természetesen ennél léteznek olcsóbb helyek is, a Trojka vendégházban már 4000 forintért is tudunk szobát foglalni egy éjszakára, a Tiszaligeti Motel és Kempingben pedig még ennél is kedvezőbb áron lehet aludni.

Utazás

Szolnokra legegyszerűbben autóval juthatunk el, a 4-es főúton mintegy 100 kilométert kell megtennünk. Vonattal, a Keletiből, vagy a Nyugati pályaudvarról kiindulva átlagosan másfél óráig tart az út, a legolcsóbb teljes árú jegy 1004 forintba kerül. Ha a Volánbusz járatait választjuk, egy jegyért 1270 forintot kell kifizetnünk.