Elhunyt Barry White

Vágólapra másolva!
Közel egy éven át húzódó súlyos betegség után, 58 éves korában elhunyt Barry White énekes. A jellegzetes hangú soullegenda harminc éves pályafutása alatt több, mint 100 millió lemezt adott el. Bár a hetvenes években érte el legnagyobb sikereit, érzékiséggel teli és többnyire érzékiségről szóló dalai minden bizonnyal még évtizedek múlva is párkapcsolatok meghatározó pillanataiban jutnak majd főszerephez.
Vágólapra másolva!

Barry Eugene Carter 1944-ben született egy texasi kisvárosban, ám gyermek- és tinédzseréveit édesanyjával is öccsével Los Angeles egyik legveszélyesebb negyedében, rapszámokban a mai napig is a reménytelen gettó szinonimájaként szereplő South Centralban töltötte. Ugyan a helyi templom kórusában is énekelt, ám ideje java részét az utcán töltötte - 16 évesen pár hónapra börtönbe is került, néhány gumiabroncs eltulajdonításáért. Befutott énekesként adott interjúiban White ezt a rácsok mögött töltött rövid időszakot mindig kijózanító hatásúnak nevezte, amely végül a helyes útra és a becsületes munka irányába terelte. Öccse, Daryl nem volt ilyen szerencsés, őt egy bandaháború során halálos lövés érte.

A kis Barry hangja ugyanolyan volt, mint a többi korabeli gyereknek. Kiskamaszként azonban egy reggel saját maga és anyja legnagyobb megdöbbenésére a miden fiatalt utolérő pubertáskori mutálás csodát tett a hangszálaival: egyszerre hihetetlenül mély és puha hangja a mai napig a könnyűzene egyik legjellegzetesebb áruvédjegye. Amint megszólal a tulajdonosának a 'szerelem rozmárja' becenevet biztosító búgó basszus, a hallgató egyből tudja, hogy csakis egy Barry White lemezzel lehet dolga.

Rendkívüli hangja ellenére White-ot eleinte egyáltalán nem érdekelte az énekesi karrier. Első komolyabb lépéseit a zeneiparban a Love Unlimted női énektrió producereként és dalszerzőjeként tette meg. Az együttes szép sikereket ért el, így a jól kereső háttérember barátai unszolására ellenére sem volt hajlandó beállni a mikrofon mögé - egészen 1973-ig. Ebben az évben jelent meg első, I've Got so Much to Give című lemeze, amely ugyan csak mérsékelt sikert ért el, ám ahhoz elegendőnek bizonyult, hogy meggyőzze White-ot, énekesként is van keresnivalója a szakmában.

Meglepő módon azonban a nagy áttörést egy olyan dal hozta meg, amelyen egy hangnyi sincs a rozmár énekéből, az 1974-ben felvett Love's Theme ugyanis egy teljesen instrumentális szám volt. A később a kísérőzenekaraként működő Love Unlimited Orchestrával közösen felvett dallal White bebizonyította, hogy nem csak hangszálaival volt képes zseniális mutatványokra, hanem hangszerelni is egészen kivételesen tudott. A Love's Theme-et a diszkókorszak egyik elindítójának szokás nevezni, és még ha ezzel az állítással lehet is vitatkozni, azzal semmiképpen sem, hogy Barry White sikersorozata ezzel a dallal kezdődött meg.