Norah Jones és a modern mítoszok

Harmadik lemezét jelentette meg a korra és nemre való tekintet nélkül széles körben hallgatott Norah Jones, aki újabb kellemes, semmit sem kockáztató albummal ajándékozta meg régóta váró, sokmilliós rajongótáborát. Vele ellentétben Katharine McPhee nevét még kevesen ismerik, de az amerikai Megasztár tavalyi döntőse könnyen a legnagyobb sztárok közé kerülhet új lemezével. A héten két album is megjelent a "mítosz" szóval a címében, közülük a rave-korszakot kicsiben megidéző brit Klaxons számíthat nagyobb sikerre. Lemezajánlónkban továbbá a Clap Your Hands Say Yeah!, a Skinny Puppy és Jamie T új albumai.

Norah Jones: Not Too Late

Várakozások: A bájos New York-i jazztündér, akiről öt éve, első lemezének megjelenése idején még csak annyit tudtunk, hogy ő Ravi Shankar szitárművész lánya, és amellett, hogy kitűnően énekel még képzett jazz-zongorista is, időközben - ha pusztán az eladott lemezek számát nézzük - az évtized messze legnépszerűbb énekesnőjévé avanzsált világszerte. Ráadásul amellett, hogy saját lemezei sokmilliós eladásokat produkáltak, Norah Jones több rangos művész oldalán is közreműködött az elmúlt néhány évben. A névsor a paradigmaváltó hiphop-formáció, az OutkastSpeakerboxxx-ától kezdve az öntörvényű énekes-dalszerző Ryan Adamsen át egészen a volt Faith No More-énekes, Mike Patton experimentális hiphop projektjéig, a Peeping Tomig bezárólag hosszú és impozáns, és akkor a "szabadidőzenekarról", a countrys The Little Williesről még nem is beszéltünk.

Eredmény:Jones kisasszony ezúttal sem változtat a nyerő formulán, harmadik szólólemezén ugyanazt a gazadagon és finoman hangszerelt, néhol egy cseppet melankolikus, de még bőven rádió- és a közönségbarát, puha jazzben, tradicionális countryban és merengős folkban gyökeredző, nagyon amerikai popzenét vezeti elő, amit eddig is megszokhattunk tőle. Most talán annyi a különbség, hogy ezúttal nem kizárólag zongoratudását és - jóllehet kissé egydimenziós és hosszú távon szürkének ható - édesbús énekhangját adta a közösbe, hanem dalszerzőként is megmutatja magát (bár korábban is írt már számokat, a munka oroszlánrészét eleddig főleg profikra bízta), így a Not Too Late már egy valódi szerzői lemez, talán az énekesnő eddigi legerősebb és legérettebb munkája.

Kiknek ajánlható: Még a nagymamánknak is tetszeni fog.

Olyan, mint: Ártatlan és ártalmatlan, ízléses rádió-pop, időtálló hangszerelésben. 

Katharine McPhee: Katharine McPhee

Várakozások: Az amerikaiak Megasztár-ja, az American Idol eddig egy igazi világsztárt szült, Kelly Clarkson személyében, akinek minden esélye megvan rá, hogy az évtized emblematikus énekesnője legyen. Az öt évvel ezelőtti győztesen kívül a többi első helyezettnek sansza sem volt hasonló globális áttörésre, és a legutóbbi nyertes, az őszülő halántékú Taylor Hicks győzelme után is nyilvánvaló volt, hogy az amerikai felnőttorientált rádiókon kívül más nemigen lesz rá kíváncsi. Ellenben a második helyezett, Katharine McPhee hatalmas potenciállal bír: fiatal, fotogén, szép, ráadásul decens és visszafogott megjelenésű énekesnő, az isten is amerikai idolnak teremtette.

Eredmény: Az olajozottan működő menedzsment természetesen a szakma kipróbált embereit adta McPhee mellé, és az utóbbi évek sikeres mainstream, modern poplemezeit tekintve etalonnak, egy vélhetően jól eladható albumot raktak össze, több potenciális slágerrel. Így hallható a lemezen szerzemény az R&B-guru Babyface-től, és a Britney-től Christináig mindenkivel dolgozó Kara DioGuarditól is. Az egyetlen kockázati tényező az lehet, hogy míg a műsorban McPhee főként hagyományos balladákkal lopta be magát fél Amerika szívébe, most hangsúlyozottan a fiatalokat célozza meg, elveszítve ezzel közönsége egy részét.

Kiknek ajánlható: Bárkinek, aki szereti a manapság népszerű énekesnőket, a rockosabb Kelly Clarksontól a soulos Beyoncéig.

Olyan, mint: "22 éves vagyok, olyan lemezt szeretnék csinálni, amit a velem egykorúak szeretni fognak, á la Justin Timberlake, Christina Aguilera, Nelly Furtado vagy Fergie" - mondta állítólag McPhee a lemezfelvételek indulása előtt, és nem is kellett csalódnia.