Széttört álmok - Orszáczky Jackie és a Syrius

Orszáczky Jackie személyében egy hihetetlenül tehetséges magyar zenészt vesztettünk el a napokban. Lenyűgöző volt színpadi jelenléte, zenei intelligenciája, s azon kevés hazai muzsikus közé tartozik, akik külföldön is ismertté váltak. 1969-ben csatlakozott a Syrius együtteshez. Az alábbi írásban ennek az elfeledett zenekarnak a bemutatásával emlékezünk Jackie-re.

A Syriust 1962-ben alapította Baronits Zsolt, s akkor még a Magyar Rádió KISZ-alapszervezetének voltak a zenekara. Sokáig csak külföldi slágereket játszottak különböző pesti ifjúsági klubokban, majd a hatvanas évek második felében kezdtek el saját dalokat írni. 1967-ben és egy évvel később is indultak a táncdalfesztiválon, de '68 őszén az akkori zenészek kiléptek Baronits mögül, hogy tehetségüket a Juventusban kamatoztassák a továbbiakban.

1969-ben aztán teljesen átalakult a Syrius, s létrejött az első igazi magyar supergroup. Ekkor szállt be az Új Rákfogó korábbi zenésze, Orszáczky Miklós, aki az éneklés mellett főleg basszusgitáron játszott. A zenekar négy évig működő klasszikus felállásának a tagja volt még Baronits mellett Pataki László (orgona), Ráduly Mihály (szaxofon) és Veszelinov András (dob).

A banda folyamatosan játszott különböző egyetemi klubokban, s hamarosan az egyik legnépszerűbb klubzenekarrá nőtték ki magukat. Kezdetben főként feldolgozásokat játszottak, olyan előadóktól, mint a Chicago, Jimi Hendrix vagy a Blood, Sweet And Tears. 1970-ben az egyik koncertjükre ellátogatott a magyar származású ausztrál menedzser, Charlie Fisher, s annyira megtetszett neki a zene, hogy elhatározta, kiviszi a bandát hazájába. Egy ideig el sem hitték Jackie-ék, de mikor megjött a felkérés a külföldi fellépéseket intéző Interkoncerthez, nem volt más hátra, mint elhajózni Ausztráliába, egy évre.

Szinte azonnal a közönség kedvencei lettek, s hamarosan elkészültek az első saját dalok is, s a progresszív-dzsessz-rock a távoli kontinensen értő fülekre talált. Kint jelent meg az Ördög álarcosbálja című nagylemez, természetesen angol nyelven. Ausztráliában egyre nagyobb fesztiválokon játszottak, olyan zenekarokkal léptek egy színpadra, mint a Pink Floyd vagy a Deep Purple. A helyi sajtó nemegyszer az egekbe magasztalta a magyar zenekart, nem hitték el, hogy a távoli szovjet blokkba tartozó országban hogy lehet ilyen naprakész, előremutató muzsikát játszani. Egy alkalommal ellopták a teljes felszerelésüket a turnébuszukból, s a koncertsorozatot kölcsönhangszerekkel és súlyos adóssággal fejezték be. Ekkor felmerült, hogy a kontinensen kéne maradniuk, hisz egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Szinte folyamatosan ezrek előtt játszottak, de azt is tudták, hogy ha nem térnek vissza Magyarországra, akkor disszidensekké válnának. Ezt már nem vállalták be, így hazatértek azzal a reménnyel, hogy hamarosan ismét Ausztráliában zenélhetnek.

Sajnos nem így lett, a koncerteket szervező Interkoncert folyamatosan becsapta a zenekart, s a megkeresésekre mindig más együttest küldött. Az is előfordult, hogy olyan súlyos összeget követelt a hivatal a külföldi fellépésért cserébe, amit képtelenség volt kifizetni. Egyszer pedig még az ausztrál kormány is felkérte a Syriust, hogy játsszák el élőben a negyvenperces rock-szvitjüket, a Széttört álmok-at a sydney-i operaház megnyitóján, ám ebből sem lett semmi. Idehaza nagylemezt nem adhattak ki (bár később a Hungaroton importálta az Ausztráliában felvett lemezüket), csupán a szvitjüket sugározta a Magyar Rádió.

1972-ben csatlakozott a zenekarhoz Tátrai Tibor, s felléptek a legendás diósgyőri rockfesztiválon is, mely az első ilyen jellegű hazai rendezvény volt, de az igazi áttörést itthon nem érték el, hiszen mégiscsak rétegzene volt, amit játszottak. A zenészek közül elsőként Ráduly sokallt be (ő Amerikába távozott), majd Orszácky is elhagyta a zenekart. Ő visszament Ausztráliába, hisz ott várt rá a barátnője, s Fisher is folyamatosan invitálta.

Az együtt maradt Syrius ezt követően stílusváltáson esett át, a könnyedebb, populárisabb funky műfajban próbáltak szerencsét, s 1976-ban megjelenhetett a Széttört álmok című nagylemezük, de egy évvel később végleg feloszlottak. Az együttes klasszikus felállása 2001-ben a Margitszigeten újra összeállt, egyedül az 1999-ben elhunyt Baronits hiányzott a legendás felállásból.

Orszáczky Jackie Ausztráliában futott be mint zeneszerző, hangszerelő s kísérletező muzsikus. A hetvenes évek végén Ausztrália legnépszerűbb énekesnőjével, Marcia Hinesszal dolgozott együtt. A következő évtizedben az új zenei megoldásokat keresve számos rövid életű session-zenekart verbuvált maga köré. Igazi zenei ikonná vált a kenguruk földjén, erre utal az is, hogy a nemrég hazánkban járt ausztrál The Church tagjai is Syrius-albumot kerestek a magyar lemezboltokban, s végül kaptak is egyet ajándékba. Jackie a kilencvenes években a soul és az R&B világában tett kirándulást, előbb Grandmasters néven alapított zenekart, majd az Orszácky Budget Orchestrával adott ki dupla lemezt. Legutolsó albumát 2001-ben készítette Tátrai Tiborral közösen Sydney-ben. Hazánkban legutóbb a tavalyi Sziget Fesztiválon láthattuk és hallhattuk.