Bukaresten kívül ezt a várost is gyakran összetévesztik Budapesttel

A magyar főváros hosszú ideje a nemzetközi filmes produkciók egyik kedvelt helyszíne, számos világsikert aratott filmet forgattak már itt. Többek között immár lassan három évtizeddel ezelőtt az Evita című szuperprodukciót is. Nem véletlenül, hiszen Buenos Aires és Budapest között sok a hasonlóság, olyannyira, hogy a magyar fővárost néha összekeverik az argentinnal, Buenos Airest pedig Dél-Amerika Budapestjének is nevezik.

Az elmúlt évtizedekben Budapest a világsztárok egyik legkedveltebb helye lett. Rengeteg mozifilmben és sorozatban is feltűnik a főváros, és ezekből egyre több lesz, hiszen Magyarország igazi filmes nagyhatalommá vált, és nagyon szívesen jönnek ide a stábok forgatni a világ minden tájáról, miközben elviszik a város hírét is a nagyvilágba.

Budapest az utóbbi időben rengeteg nagyvárost, több fővárost is "eljátszott" a filmvásznon.

A Promotions.hu kiemeli, hogy a sor nagyon hosszú, de többek között a filmvásznon eredetileg Berlinben, Moszkvában, Münchenben, New Yorkban játszódó jeleneteket is itt forgattak.

Emellett régóta visszaköszönő állítás, hogy Budapest meghökkentően hasonlít az argentin fővárosra, Buenos Airesre, illetve fordítva. Korábban például a Madonna főszereplésével készült Evita című grandiózus filmben ki is használták ezt a hasonlóságot. 

Az Evita című film forgatása 1996-ban
Fotó: Stephane Cardinale/Sygma via Getty Images

Ugyanis Buenos Aires városképének egy részét ugyanazok a grandiózus, eklektikus stílusú bérházak jellemzik, mint amilyenek például a Szabadság tér egységes épületei. Itt vissza kell kanyarodnunk a Batthyány-örökmécseshez is, hiszen itt, az akkori Pest szélén egy megdöbbentően nagy, a mai Nádor utca – Báthory utca – Hold utca – Bank utca által körbeölelt területen a II. József uralkodása alatt épített ún. Újépület katonai objektuma állt. 

A szabadságharc bukását követően az épület egyik szélső udvarán végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt, ott, ahol ma az örökmécses világít. A később közutálat tárgyává váló monstrumot már 1871-ben bontani akarták, nem függetlenül az akkoriban zajló városi terjeszkedéstől - írja a Turista Magazin.

Ez végül csak 1897-ben kezdődött el, majd a környék gyorsan, egységes építészeti koncepció mentén épült újra, amelyben ugyan megjelenik a korai szecesszió, de zömében eklektikus stílus jellemzi. Így jött létre Budapest egyik legtekintélyesebb tere, és annak környéke. 

A Szabadság tér és a közeli, az egykori Magyar Királyi Kúria (majd Néprajzi Múzeum) monumentális épülete is joggal került be tehát az Evita megannyi jelenetébe.

Érdekesség továbbá, hogy Buenos Airest hívják Dél-Amerika Budapestjének is.