Az elmúlt 24 évben folyamatosan melegszik a Balaton, és ez nagyon nagy baj

Folyamatosan melegszik a Balaton vize. A műholdas felvételek és helyi mérések szerint évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett a tó átlaghőmérséklete az elmúlt 20 évben. A kutatók szerint további melegedés várható, ráadásul a tó beépítése is csak erősíti ezt a folyamatot.

A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. Ezek a vizek gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek, és a vízháztartásuk is érzékenyebb. 

A magasabb hőmérséklet miatt több vizet párologtatnak el, ami vízszintcsökkenéssel járhat, ezért a Balaton is jobban ki van téve a hőmérsékleti változásoknak.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai archivált műholdas adatok segítségével vizsgálták, hogy hogyan változott a tó felszíni vízhőmérséklete az elmúlt 20 évben. Megállapították, hogy 

a Balaton átlaghőmérséklete évtizedenként 0,7 °C-kal emelkedett.

A hőmérséklet-növekedés a legsekélyebb, nyugati Keszthelyi-medencében volt a legnagyobb. Itt 2000 és 2024 között 1,8 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet. A felmérés azt is kimutatta, hogy a Balaton sekélyebb, nyugati része főként tavasszal és nyáron, míg a tó mélyebb, keleti része inkább ősszel és télen melegszik – mondta el Somogyi Boglárka tudományos főmunkatárs, a Hidrobotanikai és Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoport vezetője.

Hogy 10 vagy 20 év múlva mennyivel emelkedhet a Balaton átlaghőmérséklete, arról nincsenek pontos számaik, mondta Li Huan, a tanulmány első szerzője. Hozzátette, már elkezdtek dolgozni egy hosszabb, több évtizedes utóvizsgálaton a pontosabb előrejelzésekkel kapcsolatban. 

Az előzetes munkánk szerint, ha az éghajlatváltozás nem enyhül, folyamatos felmelegedés várható, vagyis 10-20 év múlva a víz hőmérséklete továbbra is 0,5-0,7 °C-kal fog emelkedni évtizedenként

 – tette hozzá a kutató.

 

A beépített parttól is melegszik a tó

A part mentén továbbra is, gyakran szabályozatlanul folytatódik a beépítés. Li Huan szerint a tó körüli városi területek (a partvonal 2/3-a városias) szintén melegíteni fogják a tavat, illetve az emberi tevékenységektől (urbanizáció, feltöltések) is nőhet a hőmérséklet. 

A tó melegedése károsan hat az ott élő őshonos fajokat illetően is, míg az enyhébb telek és melegebb nyarak kedvező feltételeket teremthetnek a nem őshonos fajoknak. Ha a hűvösebb körülményekhez szokott

 őshonos fajok nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, akár a kihalás is veszélyeztetheti őket.

„Noha az őshonos fajok bizonyos mértékig képesek alkalmazkodni a körülményekhez, a környezeti változások üteme meghaladhatja alkalmazkodóképességüket. Ez jelentős változásokat eredményezhet a balatoni ökoszisztéma szerkezetében és működésében, és így az ellenállóbb nem őshonos fajok dominálhatnak” – hangsúlyozta Tóth Viktor tudományos főmunkatárs.

Előnyként azonban kiemelhető, hogy a tartós meleg nem kedvez az algáknak, amelynek jelentős negatív egészségügyi hatása van az emberi szervezetre nézve - számolt be korábban az Origo.