Valószínűleg megtalálták a világ legrégibb naptárát

Egy a Göbekli Tepe régészeti lelőhely egyik oszlopán lévő mintázat egy ókori naptár lehet.

Törökország féli részén fekvő Göbekli Tepe egy ókori templomszerű elkerített bonyolult vésett szimbólumokkal díszített területek komplexuma. Itt van egy csillagászati esemény feljegyzése, ami az emberi civilizációban egy kulcsfontosságú változást indított el - írja az Edingurghi Egyetem honlapján.

A kutatók szerint az ókori emberek képesek voltak szoláris naptárban feljegyezni a Nappal, Holddal és a konstellációkkal kapcsolatos megfigyeléseiket, hogy nyomon kövessék az időt és jegyezzék az évszakok változását.

 

A szimbólumok megfejtése

A helyszínen lévő oszlopokra vésett V alakú szimbólumok friss elemzése azt találta, hogy minden V egy napot jelent. Ez az interpretáció lehetővé tette a kutatóknak, hogy az egyik oszlopon megszámolják egy szoláris naptár 365 napját, ami 12 holdhónapból, plusz 11 extra napból áll.
Úgy tűnik, hogy nyári napforduló különálló, speciális nap, amit az mutat, hogy a V egy madárszerű állat nyaka körül van, amiről úgy vélik, hogy az akkori nyári napforduló konstellációt mutatja. Lehetséges, hogy a közelben lévő szobrok, amelyek lehet, hogy istenségek, nyaka körül hasonló V-jelöléseket találtak. 

Mivel a Hold és a Nap ciklusait is ábrázolják, a vésések reprezentálhatják a világ legkorábbi úgynevezett luniszoláris kalendáriumát, mely a Hold fázisain és a Nap pozícióján alapszik – sok ezer évvel megelőzi a más, ismert ilyen típusú naptárakat.

 

Üstökös becsapódás

 

Az ókori emberek azért hozhatták létre ezeket a véséseket, hogy dokumentálják egy üstökös töredékeinek rajzásának dátumát, ami a Kr.e. 10.850-ben a Földbe csapódott.

 

Az üstökös becsapódása egy több, mint 12.000 évig tartó mini jégkorszakot nyitott meg és eltörölt sok nagy állatfajt. Hamarosan ezután ez indíthatta el Nyugat-Ázsiában a termékeny félholdban az életmódban és mezőgazdaságban bekövetkező olyan változásokat is, melyekről úgy vélik, hogy a civilizáció születésével állnak összefüggésben.

 

 A helyszínen lévő egy másik oszlop a Vízöntő és a Halak irányából áradó 27 napig tartó Taurid meteorzáport ábrázolja. Úgy vélik, hogy ez volt az üstökös töredékek forrása. 

 

A felfedezés megerősíti, hogy az ókori emberek képesek voltak a precesszióval dokumentálni a dátumokat, legalább 10.000 évvel azelőtt, hogy a jelenséget az ókori görög Hipparchus dokumentálta Kr.e. 150 körül. A precesszió a Föld tengelyének imbolygása, ami hatással van a konstellációk mozgására az égen.

Egy a  Göbekli Tepe régészeti lelőhely egyik oszlopán lévő mintázat egy ókori naptár lehet.
Fotó: Edinburghi egyetem

 

Korai civilizáció

.Úgy tűnik, hogy a faragványok a göbekli tepei emberek számára évezredeken át fontosak voltak, ami azt mutatja, hogy a becsapódás egy új kultuszt, vagy vallást indíthatott el, ami hatással volt a civilizáció fejlődésére.

A felfedezés alátámasztja azt az elméletet is, hogy amikor a Föld keresztezi a keringő üstökösök pályáját, fokozottan ki van téve az üstökös becsapódás veszélyének, amit mi általában meteorzáporként élünk meg.

 

(Forrás: Edinburghi Egyetem: https://www.ed.ac.uk/)