Nagy küzdelem után a Vörös Lobogó nyerte meg a labdarugó rangadót

 

(Szabad Nép)

A Népstadionban mintegy ötvenezer néző érdeklődéssel várta, hogy a legjobb labdarugókkal rendelkező két csapat találkozója méltó lesz-e a rangadó címre.

Bp. Vörös Lobogó: Gellér - Fábián, Börzsei, Lantos - Kovács I., Zakariás - Sándor, Palotás, Hidegkuti, Sipos, Szolnok

Bp. Honvéd: Faragó - Rákóczi, Palicskó, Bányai - Bozsik, Kotász - Budai, Kocsis l, Tichy, Puskás, Babolcsai

Már a kezdet is jót ígért. Az egyik kaputól a másikig viharzottak a támadások, és a 8. percben már majd mindenki a Honvéd kapujában látta a labdát. Nagyszerű Hidegkuti-Palotai összjáték után Palotás a kifutó Faragót is kicselezte és lövése az üres kapu helyett a kapufa tövét találta. Továbbra is szép, jóiramú játékot láthatott a közönség. Nemsokára, a 17. percben az első gól is megszületett. Budai beadása után Kocsis lövése Gellérről kipattant és a befutó Tichy mintegy tíz méterről a hálóba vágta a labdát (0:1). A Vörös Lobogó ezután erősített, és a kitűnően játszó Hidegkuti vezérletével több jó támadás gördült a Honvéd kapuja felé. A 35. percben sikerült az egyenlítés. Szolnok lövése leperdült a védőkről és a tisztán álló Palotás hat méterről laposan a jobb sarokba lőtt (1:1). A gól után változatlanul ostromolt a Vörös Lobogó és három perc múlva a vezetést is megszerezte. Palotás nagy lövését Faragó szögletre ütötte. A berúgás után úgy látszott, hogy ebből semmi veszély nem származhat, de mintha az égből pottyant volna, hirtelen a tizenhatosnál termett Lantos és villámgyors lövése nyomán, mintha zsinóron húzták volna, úgy vágódott a labda Faragó kapujába (2:1).

A mások félidő elején úgy tűnt, hogy most következik a Honvéd szokásos tíz-tizenöt perce. Néhány percig csak a Vörös Lobogó térfelén folyt a játék, de a csapat jól védekezett. Sőt, időnként igen veszélyes támadásokra is vállalkozott. Az 5. percben már csaknem "sakk-matt" volt a Honvéd védelme, amikor Faragó az utolsó pillanatban a lábánál fogva rántotta vissza a labdára törő Palotást. Lehel játékvezető nem torolta meg a nyilvánvaló szabálytalanságot. Egy-két perc múlva Lehel újabb baklövést követett el- most a Honvéd javára. Sipos a tizenhatoson belül kézzel érintette a labdát, s ezúttal sem ítélt tizenegyest. A sok bosszúságért a következő gól kárpótolta a nézőke. A 15. percben az egyik Honvéd-támadás után Tichy egészen az alapvonalra adta visszafelé a labdát és az elég rossz helyzetben lévő Kocsis háttal a kapunak, hanyatt fekve hamisítatlan "Kocsis-góllal" szerezte meg csapatának a kiegyenlítést (2:2).

A bajnoki forduló legszebb gólja. A Bp. Vörös Lobogó - Bp. Honvéd rangadón Kocsis háttal a kapunak, hanyatt fekve rúgta csapata második gólját.

Nagy párharc kezdődött ezután a győztes gólért, erősen kiéleződött a küzdelem. Mind több csetepaté támadt a játékosok között, különösen Lantos veszítette el a fejét. A Vörös lobogó egyik támadásánál Sándor került jó helyzetbe, az összecsapásnál a kezére esett, és ettől kezdve nem volt teljes értékű játékos. Az utolsó negyedórában a Honvéd nagyon igyekezett, beszorította ellenfelét, amely ritkán jutott túl a félvonalon. De amikor túljutott, rögtön zavarba jött a Honvéd védelem. A 30. percben baj is származott a bizonytalankodásból. Szolnok lövése a védőkről Palotás elé került, ő is lőtt, a labda ismét visszapattant most már Hidegkuti elé, aki ezután megszerezte a Bp. Vörös Lobogó harmadik egyszersmind győztes gólját (3:2).

A két együttes védelme közötti különbség döntötte el a mérkőzés sorsát.

Jelentősen változott a kultúrafogyasztási szokások és a szabadidő eltöltésének módja. A negyvenes-ötvenes évek tömegkultúrájának fontos eleme volt a sport. A magyar sportolók a háború utáni másfél-két évtizedben számos európai és világversenyen értek el sikereket. Az 1952-es helsinki olimpián a magyar sportolók 16 aranyérmet nyertek, ami azóta is a legsikeresebb magyar olimpiai szereplés. Ekkor aratta sorozatos győzelmeit a magyar futballválogatott (aranycsapat). Az angol válogatottat 6:3-ra legyőző magyar csapatot önfeledten ünneplő szurkolók tízezrei várták 1953 novemberében a Keleti pályaudvaron. A sportolók számára komoly motivációt jelentett, hogy a sikeres teljesítmény hosszú időn keresztül az egyetlen - anyagi-társadalmi előnyökkel járó - kiugrási lehetőség volt. A hazai sportrendezvényeken való részvétel igen népszerű szabadidős tevékenységnek számított. Ezek, illetve a külföldi sportesemények rádiós közvetítései tömegeket vonzottak. A sportsikereknek fontos szerepük volt a halmozódó feszültségek levezetésében.