A fénycsőé a jövő

 

Világ Ifjúsága:

Egyelőre még csak a Tisza utcában, de rövidesen a Kossuth Lajos utcában és más forgalmasabb utakon is felszerelik az új világítótesteket

Hetvenkét éve, hogy Edison, a nagy felfedező bemutatta az első szénszálas izzólámpát. Évtizedek teltek el, az izzó egyre tökéletesebb lett, tudományos kutatók egész sora dolgozott ezen, Turi Pál és Millner Tivadar Kossuth-díjasaink, néhai dr. Bródy Imre -, hogy csak a magyarokat említsük. Ma már mindez kevés. Több, jobb fényre van szükség.

A múlt század végén megjelent az utcákon a neon. Ez az új gázkisüléses fényforrás reklámvilágítási célokra kiválóan alkalmas, de nagyon drága, mert rengeteg áramot fogyaszt, s emellett veszélyes is, üzembentartásához több ezer volt feszültség kell. Fénye viszont gyengébb az izzónál, belső helységek világítására már ezért sem gazdaságos. 1901-ben az amerikai Cooper Hevit alkotta meg az első higanygőz-lámpát, a mai, modern világítási eszköz, a fénycső ősét. A kísérletek a harmincas évek végén vezettek sikerre, ekkor hozták létre az első használható fénycsövet. Ebben nemesgáz- és higanygőz-keveréken elektromos áram halad át. Így az elektronok sebes mozgása következtében főként láthatatlan ultraibolya sugárzás keletkezik, amit a fénycső felületén lévő fluoreszkáló anyag, az úgynevezett fénypor tesz láthatóvá.

A fénycső olcsóbb, mint az izzólámpa, negyedannyi áram kell ugyanannyi fényerősséghez. Élettartalma hatszor hosszabb a villanykörténél. Emellett a rendes 110, vagy 220 voltos hálózati feszültségbe kapcsolható. Ha Magyarországon az izzólámpák hatvan százalékát fénycsővilágításra cserélnénk ki, egy erőmű elektromos energiatermelését lehetne vele megtakarítani.

Mind hibátlan....Az Egyesült Izzóban napjában több ezer fénycsövet gyártanak és mindegyiket kétszer megvizsgálják

Az újonnan épült gyárakat, üzleteket, középületeket ma már majdnem kizárólag fénycsővel látják el. Képünk a nemrég átalakított "éjjel-nappal" Közértben készült

A fénycső a szemre igen jó hatással van, mert a mesterséges fényforrások közül leginkább közelíti meg a természetes nappali fény színképét. Jelenleg négyféle színben készül, közülük a kékes kiválóan alkalmas arra, hogy a finom színárnyalatokat, a fénye mellett jól meg lehessen különböztetni. Erre különösen nyomdában, textilgyárban, festékgyárban van szükség.

A fénycső azonban ma még nem tökéletes. Legtöbb panasz, hogy fárasztja a szemet és gyakran káprázást okoz. Ez főként ott jelentkezik, ahol a fénycső csupaszon van elhelyezve foglalatába és állandóan a szem látókörébe esik. Ilyenkor helyes fényszűrőt, vagy fényterelő lemezeket ráhelyezni.

Az Egyesült Izzóban külön fénycső-bizottság foglalkozik a gyártási, fejlesztési problémákkal. Elhatározták legutóbb, hogy nagyobb fényerejű (65-80-90 wattos) fénycsöveket is előállítanak majd, amelyeket főként üzemek, vagy nagy termek világítására lehet felhasználni. Európában jelenleg 65-nél nagyobb wattos fénycsövet nem gyártanak. Lakások világítására a 20 vagy 30 wattos fénycső a legalkalmasabb. Beszerelésük még költséges, de egy-két év múlva sokszorosan megtérül.

Javasoljuk, hogy a jelenlegi bádoglemez helyett, tetszetősebb műanyagból készítse a gyár a fénycső-tartókat. És gyárthatnának kisebb csöveket is, asztalra, vagy ágy fölé, olvasólámpának.

SIL-