Nagy sikerrel mutatkozott be az Állami Népi Együttes Londonban

 

Népszava:

Utoljára ereszkedik le a függőlegesen mozgó függöny a Palace Theatre fényárban úszó színpadán, s a közönség végre, több mint tíz percnyi vastaps után lassan a ruhatárak felé sodródik. A színpadon, a függöny mögött ölelik, csókolják egymást az együttes táncosai, énekesei. A közönség egy része a színpadra tódul, fel-fellobbannak a fotoriporterek villanófényei. S amikor végre leülnek a fáradt zenészek és táncosok, boldog érzés hatalmasodik el mindannyiunk szívében: bemutatkozó előadásunk forró színházi siker volt.

Úgy indult el a hétfői nap is, mint a többi londoni hétköznap. A Palace Theatre színes fényreklámai sok érdeklődőt vonzanak. Foszforral és más fluoreszkáló anyaggal kevert festékkel keltik fel az érdeklődést. Hat héten keresztül minden este háromnegyed 8 órakor itt lép fel a magyar Állami Népi Együttes.

A Daily Mail június 4-i száma képes riportban ad hírt az Állami Népi Együttes Londonba való megérkezéséről, és a bemutatkozó előadás műsoráról. Az újságíró kérésére a táncsoport leányai a szálloda halljában rögtönzött bemutatót tartottak az Üvegestáncból - mint a riporter írja: a kelléküvegek híján az étteremből hozott likőrösüvegekkel.

"A mai előadásra minden jegy elkelt" - hirdeti a felirat. De ennek értékét csak akkor értjük meg igazán, amikor megtudjuk, hogy közönségünk minden tagja egy pár cipő árát fizette ki jegyéért.

Megszólal a színház csengője, az öltözőkbe megyünk. Míg táncos lányaink lázasan fonják hajfonataikat és zenészeink gonddal hangolják hegedűiket, lassan megtelik a nézőtér.

Aztán elindul az ének- és zenekar, s amikor az utolsó szőttesruhás szoprán is helyén van már, a hangszóró az angol himnusz hangjaiba kezd. Utána a magyar himnuszt játsszák.

Szinte hallhatóan dobog a szívünk. Elsötétül a nézőtér, aztán felemelkedik Csenki Imre karja, s mint leheletfinom őszi szél, suhan végig a széksorok között a Kállai kettős dallama. Árad a hang, a szívek muzsikának. Egyetlen roppant hangszerré válik a kórus, s a tánckar nem is a zenére, hanem szinte a zenében táncol. "Eb vér, kutya vér" süvít fel a Kállai kettős fináléja s az utolsó akkord után percekig zúg a taps.

Csenki Imre karnagy, zeneszerző Püspökladányban született 1912-ben. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanárképző szakán Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Harmat Artúr, Vaszy Viktor, Vásárhelyi Zoltán, Bárdos Lajos és Bartha Dénes növendékeként végezte. 1937 és 1940 között a mezőtúri gimnázium énektanára, 1942-től 1944-ig a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar karnagya. 1940 és 1950 között a debreceni Református Kollégium tanítóképzőjének ének- és zenetanára, majd a Debreceni Egyetem zenei lektora. 1950-től 1972-ben történt nyugalomba vonulásáig az Állami Népi Együttes Énekkarának (alapító) karnagya, művészeti vezetője. 1964 és 1966 között a Rádióénekkar karnagya. Népzenekutatóként tevékenykedett a magyarországi cigányok között, nevéhez számos kórusmű - köztük Bartók- és Kodály-kompozíciók - ősbemutatója fűződik. Kossuth-díjas, Kiváló Művész, Debrecen Város Csokonai-díjának kitüntetettje. 1998. július 15-én hunyt el. (muzsika.net)

Pereg a műsor. Egy bajuszos idősebb néző, aki a harmadik sorban ül, kifejezéstelen arccal nézi, meg nem mozdul, egyetlenegyszer tapsol, nem veri a tenyerét. De műsorunknak az a hallatlan ereje, hogy mindenki megtalálhatja benne a komoly zenei mondanivalót, a felüdülést, a tréfát, egyszóval ami neki a legjobban tetszik. Lám, ismeretlen ismerősünk is megmozdul, élővé válik, ha előbb nem is, de a Dudanóta végén, ahol éteri finom szopránhangok akkordja alatt zendül meg a szinte valószínütlenül mély kontra D.

Taps, lelkes üvöltés kíséri minden számunkat, s a kedv, a lendület nálunk is mind magasabbra csap. Horváth Gyula, a csárdásvariációban olyan tempóban játssza végig szólóját, hogy a fegyelmezett angol közönség beleüvölt, beleordít, beletapsol a műsorszámba. Az Ecseri lakodalmas is méltó a sikerre. Kinn tombol a közönség, a függöny mögött Kállai Gyula elvtárs, népművelési miniszterhelyettes, együttesünk és delegációnk vezetője minden táncost, minden énekest megölel.

Most amikor e sorokat írom, késő éjszaka van nyugovóra tért a híres Beloide parkban az Állami Népi Együttes. Népünknek új barátokat, országunknak új elismerést szereztünk.

Kállai Gyula 1910-ben született Berettyóújfalun kisiparos családban. 1930-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult latin-magyar nyelv és irodalom szakon. 1931-ben Rajk László szervezte be az illegális kommunista mozgalomba. Az egyetemről elbocsátották. 1932-től újságíró. A német megszállás után bekapcsolódott az antifasiszta Magyar Front Intéző Bizottságának munkájába. 1944 szeptemberében részt vett az MKP KB alakuló ülésén, a kommunisták részéről ő írta alá a két munkáspárt akcióegységéről szóló dokumentumot. 1945. januárban a kommunista párt propagandaosztályának élére került, egyik szerkesztője volt a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapoknak, februárban a Központi Vezetőség tagjává választották. Áprilisban képviselőként került az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Államtitkári rangban tagja lett a kormánynak. Rajk lászló letartóztatása után külügyminiszterré lépett elő, de 1951 tavaszán őt is letartóztatták. Koholt vádak alapján tizenöt év fegyházra ítélték, 1954 júliusában amnesztiával szabadult. Rehabilitálták, a Kiadói Főigazgatóság vezetője, a következő évben pedig népművelési miniszterhelyettes lett. 1956 júliusában - Rákosi leváltása után - visszakerült az MDP KV-ba is, ő lett a kulturális osztály vezetője. 1956. október 23-án éjszaka a Politikai Bizottság tagjává, egyben a Központi Vezetőség titkárává választották, de 28-án kimaradt az MDP vezető testületeiből; ezt követően egy barátja lakásán rejtőzködött. A forradalom után tagja lett az MSZMP (Ideiglenes) Központi Bizottságának 1989-ig, valamint Politikai Bizottságának, 1975-ig.

Hegyi Imre