Külföldi újságírók beszélgetése Grősz József kalocsai érsekkel

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Népszava:


Mint már jelentettük, Grősz József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke péntek délután kalocsai érseki rezidenciáján több külföldi újságírót fogadott, akik kérdéseket intéztek az érsekhez.


Grősz József érsek először Gordon Shepherdnek, a Daily Telegraph munkatársának írásban feltett kérdéseire válaszolt, a többi között a következőket mondotta:


Új Ember - Azt a tényt, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya lehetővé tette számomra az érseki székembe való visszatérést és jogaimba való visszahelyezést, nagy jelentőségű eseménynek tartom, mely lehetőséget ad az állam és egyház közötti kérdések további rendezésére.


- Egyetértek az ön megállapításával, hogy Magyarországon szabad vallásgyakorlat van.


- Hangsúlyozni kívánom, hogy az állam és az egyház viszonya az 1950. évi megegyezés óta nem volt súrlódásmentes és ez vonatkozik az egyes egyházi személyek kinevezése körüli nehézségekre is. E kérdések rendezése azonban pozitív irányban halad, amiben igen jelentős szerepe volt a boldogult Czapik Gyula egri érsek munkálkodásának.


- Természetesen, a püspöki karnak vannak kívánságai. De úgy látszik, a kormány részéről megvan a jóakarat ezen kérdések rendezésére. Így megvan a remény, hogy a kérdések tárgyalások útján rendezhetők lesznek.


- A katolikus egyház központjával, a Vatikánnal az érintkezési lehetőségünk megvan.


- Szabadságomat minden megszorítás nélkül kaptam vissza. Így természetes, hogy teljes szabadságot élvezek és teljesen szabadon gyakorlom főpásztori jogaimat és szabadon töltöm be a püspöki kar elnökének tisztjét. Ugyancsak természetes, hogy teljesen szabadon, minden előzetes bejelentés nélkül járhatok-kelhetek az ország területén.


- Ami a Mindszenthy József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek úr ő eminenciájára vonatkozó kérdéseket illeti, a vele való találkozásomnak nincs akadálya. Tudomásom szerint nem vonták be személyi ügyem rendezésébe. Az ön által hallott hír, a bíboros úr letartóztatásáról, nem felel meg a valóságnak. Ő börtönbüntetésének megszakítása óta egyházi épületben tartózkodik kedvező körülmények között. Helyzetében változás nem történt.


- Egyébként hiszem, hogy amint a nemzetközi életben a tárgyalások útja vezet a megoldásokhoz, úgy nálunk is ez a rendezés útja. Az emberek békét akarnak, békét és megértő együttműködést akarunk mi is.


Gordon Shepherd: Egy olyan kérdést szeretnék felvetni, amely nem szerepelt az írásban előre feltett kérdések között, s amely teljesen különálló kérdés: mi a helyzet a szerzetesrendek terén, amelyeket 1950-ben részben feloszlattak, illetve részben felfüggesztették tevékenységüket?


Válasz: Nem kívánok a múlttal foglalkozni. Vannak szerzetesrendjeink, vannak iskoláink, a többi majd a jövőnek a kérdése lesz. Jelenleg nem ezek a legsürgősebb kérdéseink.


Theodore Andrika (Cleveland Press):Szeretném megtudni, hogy az érsek úr véleménye szerint jelenleg többen, vagy kevesebben járnak-e templomba, mint tíz évvel ezelőtt?


Válasz: Az bizonyos, hogy sokan járnak templomba. Arra, hogy többen-e, vagy kevesebben mint azelőtt, nehéz volna felelni.


Theodore Andrika: Vannak-e nehézségek a papnövendékek toborzása terén?


Válasz: Különös nehézségek nincsenek.


Sydney Gruson (New York Times): Vajon eminenciád jogainak gyakorlásában megválaszolhatta-e az előre feltett kérdéseket anélkül, hogy a választ előre benyújtotta volna bármiféle állami szervnek ellenőrzésre?


Válasz: Természetesen minden ellenőrzés nélkül válaszoltam a kérdésekre.


A külföldi újságírók nevében ezután Sydney Gruson köszönetet mondott Grősz József érseknek azért, hogy fogadta az újságírókat és válaszolt kérdéseikre. A külföldi újságírók ezután az érsekkel együtt megtekintették az érseki palota kertjét, majd az érseki rezidenciára visszatérve kötetlen beszélgetést folytattak az érsekkel.

Mindszenty bíborost 1948 karácsonyán őrizetbe vették és a következő hónapban életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. A bíróság indoklása szerint Mindszenty egy "bíbornoki talárban garázdálkodó kém, áruló és valutacsempész". A főpásztor megleckéztetése régi vágya volt Rákosiéknak, de a bírósági elitéltetéstől egy darabig ódzkodtak. Miután sem a zsarolás, sem a fenyegetés nem használt, Rákosi a koncepciós per mellett döntött. Már csak azt kellett elérni, hogy a Vatikán is mondjon le Mindszentyről, és a pápa nevezzen ki egy "együttműködésre alkalmas" püspököt. Kommunista részről Czapik Gyula neve merült fel. Rákosiék a meggyőzés (zsarolás) minden eszközét igénybe vették (pl. a papok bebörtönzésével való fenyegetés stb.) XII. Piusz azonban hajthatatlan maradt és 1949 januárjában a magyar főpapokhoz intézett nyílt levelében elítélte a hercegprímás elleni eljárást, és az egyházi méltóságokat további "bátor helytállásra" buzdította, a kollaboráns főpapok tevékenységét pedig elítélte. Czapik helyett például Grősz Józsefre ruházta át Mindszenty jogosítványait, amit a kalocsai érsek 1951. májusi letartóztatásáig gyakorolhatott. A bebörtönzött Grősz helyére - az egyetlen szabad érsekként - Czapik került, aki haláláig, 1956. április 25-ig vezette a magyar katolikus egyházat. A püspöki kar kérésére 1956. május 12-én Grősz kegyelmet kapott, és május 19-én visszatért a megüresedett érseki székbe. Grősz az egyház működési feltételeinek biztosítása érdekében együttműködésre törekedett az állammal.