Banditatámadás a budapest-szombathelyi utasszállító repülőgépen

 

(Szabad Nép)

1956. július 13-án, pénteken délután 14:53 perckor, a menetrend szerint közlekedő budapest-szombathelyi utasszállító repülőgépen bűnös személyek aljas támadást intéztek a repülőgép személyzete és utasai ellen. Kényszer alkalmazásával átvették a repülőgép vezetését és eltérve a menetiránytól, Nyugat-Németországba vitték a gépet.

Ilyen LI-2 tipusú gépen követték el a banditatámadást

A magyar kormány intézkedik, hogy a gép utasai és személyzete mielőbb visszatérhessenek hazájukba. Lépéseket tesz annak érdekében, hogy a repülőgép visszatérjen állomáshelyére és a támadókat, a gaztett elkövetőit felelősségre vonják.

A legelső nyugati jelentések szerint a budapest-szombathelyi utasszállító repülőgépre a rendes, becsületes utasokon kívül egy héttagú szervezett, fasiszta banda is felszállt. Vezetőjük, Polyák György - aki a második világháborúban, a horthysta hadseregben pilóta volt - fegyverrel is rendelkezett. A banda többi tagjai ruhájuk alá vasdorongot rejtettek el. A banda főnökének jelére, hogy "Nézzétek, ez Győr", a banda tagjai a mellettük levő utasokat megtámadták, a vasdorongokkal agyba-főbe verték. A gép pilótái, amikor észrevették, hogy az utastérben valami nincs rendben, megpróbálták különböző repülési manőverekkel megzavarni a támadókat. A banda tagjai fegyverrel a kézben arra kényszerítették - az egyik pilótát kivéve - a gép személyzetét, hogy az utastérbe vonuljanak. Polyák György ezután a pilótát a homlokához nyomott revolverrel arra kényszerítette, hogy az általa mutatott irányban és magasságban repüljön.

A nyugati jelentésekből az is kiderül, hogy a banditák hosszabb ideje készültek a gengsztertámadásra és mindnyájan a magyar nép, népi demokráciánk mindenre elszánt ellenségei.

A Maszovlet (Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt) első járatai belföldi járatok voltak, a legelsők a Budaörs-Debrecen és a Budaörs-Szombathely, melyek 1946. október 15-én indultak el. Még ebben az évben bekapcsolódott a légi közlekedésbe Győr és Szeged, a következő évben Miskolc és Pécs. 1947-ben indult az első nemzetközi járat is, Budapestről Bukarestbe. 1954. november 25. napján a korábbi államközi tárgyalások értelmében az országban működő szovjet-magyar vegyesvállatok, így a Maszovlet is tisztán magyar ellenőrzése alá került jogutódként, Malév névvel. A forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak. Csak 1957 januárjában indult meg újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen járattal. Ebben az évben Zalaegerszeg is bekapcsolódott a légiforgalomba. 1958-tól rövid ideig, nyaranta Budapestről Siófokra is lehetett repülni. 1960-ban a belföldi légiforgalom kezdett megszűnni, a Budapest-Szeged járatot megszüntették. 1961. augusztus 6-án a Malév C-47 típusú repülőgépe városnéző-sétajárat közben dugóhúzóba kerül és Zuglóban az Erzsébet királyné és Lumumba (Róna) utca kereszteződésébe zuhan. Húsz fő utas, négy fő személyzet és három járókelő halt meg. ... 1963. szeptember 24-én a Budapest-Kairó járat lett az első Európán kívüli magyar repülőgépjárat. Ugyanebben az évben a belföldi járatok nagy része megszűnt, mivel a Malév leselejtezte a Li-2-es típust és az Il-14-es típus üzemeltetésére a vidéki, füves repülőterek nagyrésze nem volt alkalmas. 1966. február 11-én repülte át az első Malév gép, egy Il-18-as az Egyenlítőt egy kormánydelegáció utazása során. 1967-ben a Budapest-Debrecen járat kivételével minden belföldi járatot megszüntettek és 1969-ben ezt a vonalat is felszámolták. Ezzel megszűnt a belföldi légiközlekedés az országban. (forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Malév)