Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát

 

Szabad Nép:

Nasszer bejelentette, hogy a csatorna jövedelméből fedezik az asszuáni duzzasztógát építési költségeit

Az egyiptomi Felszabadulási Szervezet csütörtökön Alexandriában nagygyűlést tartott. A nagygyűlésen több mint százezer ember vett részt. A nagygyűlést abból az alkalomból tartották, hogy négy évvel ezelőtt győzedelmeskedett az egyiptomi nép forradalma, és űzték el trónjáról Faruk királyt.

Szuezi látkép

A nagygyűlésen megjelent Gamal Abdel Nasszer, az Egyiptomi Köztársaság elnöke, a kormány tagjai, az arab államok diplomáciai képviselői és az Egyiptomban tartózkodó külföldi küldöttségek. A gyűlés színhelyét nemzeti zászlók és a függetlenséget éltető, a gyarmatosítást elítélő jelszavak díszítették.

A nagygyűlésen Gamal Abdel Nasszer, az Egyiptomi Köztársaság elnöke mondott beszédet. Beszédében a százezernyi hallgatóság tomboló tapsvihara közepette bejelentette a Szuezi-csatorna Társaság államosítását. Nasszer az államosítást a következőkkel indokolta:

1. a Szuezi-csatornát egyiptomiak építették és az építkezés közben 120 000 munkás vesztette életét

2. a társaság azzal, hogy évente 100 millió dollárt rabol el az egyiptomi kincstártól, kizsákmányolja Egyiptomot és az egyiptomi népet.

3. a Szuezi-csatorna Társaság jövedelmét a jövőben az asszuáni vízduzzasztó gát építési költségeinek fedezésére fordítják.

Nasszer elmondotta, hogy Nagy-Britannia és Amerika együttesen 70 millió dollárt ajánlott fel a Nílus vízének felhasználását célzó gát építésére. Megjegyezte, hogy ez kísérlet volt "a gazdasági uralom megszerzésére, a politikai uralom előjátékaként". Majd a továbbiakban azt mondotta, hogy a Szuezi-csatorna Társaság évi 100 millió dollár jövedeleméből Egyiptom eddig mindössze 3 millió dollárt kapott. Az államosítás utáni öt év alatt módunkban lesz 500 millió dollárt szerezni - mondotta Nasszer.

A Szuezi-csatorna bejáratánál

A Szfinx: Pardon, ez az én helyem...

Az államosításról szóló törvény, amelyet Nasszer a nagygyűlés részvevői előtt ismertetett, a többi között intézkedik arról, hogy a Szuezi-csatornán folyó hajózás és forgalom lebonyolítását a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozó szerv veszi át. A vállalatnak önálló költségvetése lesz és a pénzügyi évet július 1-ével kezdi meg. Az államosított vállalat megtartja az összes alkalmazottakat és képviselőket, akiknek nyugdíjára és egyéb jogaira vonatkozóan intézkedéseket hoznak. A csatorna-társaság részvényeseit a párizsi tőzsde legutóbbi árfolyama szerint fizetik ki. A vállalat összes egyiptomi tőkéit azonnal befagyasztják.

Nasszer elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Egyiptomot iparosítani fogják és Egyiptom "versenyre kel a Nyugattal". Nasszer elnök rámutatott arra, hogy az Egyesült Államoknak az a döntése, amellyel visszavonta az asszuáni gát építésére felajánlott segélyt, "nem gazdasági, hanem politikai döntés volt". Az elnök hozzátette: "Az Egyesült Államok meg akarta büntetni Egyiptomot azért, mert békét követel és szembeszáll a katonai szövetségesekkel:"Nasszer a továbbiakban kijelentette, hogy Egyiptom harcolni fog az imperializmus ellen "a politikailag, gazdaságilag és társadalmilag független Egyiptomért."

Már Napóleont is foglalkoztatta egy csatorna megépítésének terve, ami a Vörös- és a Földközi-tengert köti össze, azonban a hibásan mért, óriási vízszintkülönbség miatt lehetetlennek tűnt a csatorna megépítése. Csak 1846-ban, egy osztrákokból, angolokból és franciákból álló szakértőcsoportnak sikerült helyesen megállapítani a vízszintet. Ekkor kiderült, hogy a két tenger vízszintje megközelítőleg azonos magasságban van. Végül a francia kairói konzul, Ferdinand de Lesseps munkálkodásának köszönhetően az egyiptomi alkirály az elkövetkező 99 évre koncessziós jogot adott a "Campagnie Universelle du Canal Maritime de Suez" nevű társaságnak. Így az osztrák Alois von Negrelli tervei alapján 1859-ben megkezdődtek a csatornaépítési munkálatok, melyek 10 év alatt fejeződtek be. 1869 novemberében a világ minden tájáról hatezer meghívott vett részt a csatorna megnyitási ceremónián. A Földközi- és a Vörös-tengert összekötő 162,5 km hosszú csatorna, - melynek építése során egyébként több tízezer ember halt meg kolerában -, a szabad kereskedelmi tengeri hajózás Mekkájává vált.1956. július 26-án Nasszer egyiptomi elnök bejelentette, hogy államosítja a Szuezi-csatornát. Mivel Amerika a tervezett Asszuáni-gát megépítéséhez megtagadta a pénzügyi segítséget, az egyiptomi elnök úgy döntött, hogy az angol és francia befektetők kártalanítása mellett államosítja a Szuezi-csatornát, és majd a csatorna révén befolyt jövedelemből finanszírozza az új tervet. Az angolok és a franciák azonban természetes módon nem elégedtek meg a Nasszer által felkínált kártérítéssel, és szankciókat helyeztek kilátásba, amennyiben nem mond le terveiről. 1956. októberének végén, a magyar forradalom kitörésével egy időben, izraeli, angol és francia csapatok támadtak Egyiptomra. Az európai csapatok Nasszer hatalmát megdöntve a csatorna feletti ellenőrzőszerepet akarták visszaszerezni, ezért az egyiptomi kikötők heves bombázásába kezdtek. A harcok viszonylag gyorsan befejeződtek, mert a Szovjetunió, - miközben fél szemét a forradalmi Magyarországon tartotta -, egy esetleges beavatkozást helyezett kilátásba Egyiptom oldalán, ha az idegen katonák nem vonulnak ki az országból. (www.geographic.hu)

A téren egybegyűlt tömeg már az elnök megérkezése előtt viharosan ünnepelte a népi Kína néhány képviselőjét. Amikor az elnök utalt Sepilov szovjet külügyminiszter kairói látogatására, pár percre kénytelen volt megszakítani beszédét, hogy a tömeg ovációja lecsillapodjék. Nasszer ugyanis kiemelte, hogy Sepilov legutóbbi kairói látogatása idején a Szovjetunió nevében felajánlotta, hogy hosszúlejáratú kölcsönök révén, minden területen segítik Egyiptomot és ezt a segítséget nem kötik semmiféle feltételekhez, az elnök hangoztatta, hogy ezért köszöntet mondott Sepilovnak, és mivel az asszuáni gát ügyében a Világbankkal folytatott kölcsöntárgyalások még mindig folynak, a szovjet ajánlat részleteinek megvitatását, az augusztusban sorra kerülő, moszkvai látogatásának idejéig elhalasztják.

Az egyiptomi hivatalos lapban csütörtökön este megjelent a Szuezi Csatorna államosításáról szóló törvény. A kairói rádió bejelentette, az összes külföldi hatalmakkal közölték, hogy a törvény hatályba lépett. Nasszer elnök aláírta azt a rendeletet is, amelyben kinevezi a vállalat irányítását átvevő testületet. A kairói rádió csütörtökön este a következő nyilatkozatot adta ki: "A Szuezi-csatorna felszerelésének átvétele befejeződött, miután az államosított egyiptomi vállalat lett."