A kormány új tagjai

 

Szabad Nép:

(MTI)

Marosán György
a minisztertanács elnökhelyettese

1908-ban született. Már fiatal korában, mint sütőmunkás bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba. A munkásság bér- és politikai harcaiban végzett eredményes munkájával hívta fel magára a dolgozók figyelmét. A felszabadulás után a szociáldemokrata párt főtitkárhelyettese és országgyűlési képviselő lett. a két munkáspárt egyesülésének munkáiból is kivette részét, annak egyik élharcosa és megvalósítója volt. Marosán György koholt vád alapján letartóztatásba került. A bíróság azonban teljes mértékben rehabilitálta. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. július 18-án Marosán elvtársat tagjává kooptálta és a Politikai Bizottság tagjává választotta. Az országgyűlés 1956. július 30-án a Minisztertanács elnökhelyettesévé választotta.

Kónya Albert
oktatásügyi miniszter

1917-ben Budapesten született. Apja a MÁV-nál mint vasesztergályos dolgozik. 1948-tól tagja a pártnak. Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte, ahol matematikai és fizikai tanári diplomát szerzett. 1939-től a szegedi, a kolozsvári, s a budapesti egyetemeken dolgozott mint tanár, s legutoljára a miskolci Műszaki Egyetem fizika-tanszékének professzora volt. Egyetemi működése alatt elméleti atomfizikai kutatásokat végzett, majd elnyerte a fizikai tudományok kandidátusa címet. 1952-ben oktatásügyi miniszterhelyettes lett, majd 1954 őszétől a párt Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott. A párt harmadik kongresszusa a Közpponti Vezetőség póttagjává választotta. A DISZ alakuló kongresszusa óta tagja a DISZ Központi Vezetőségének is. 1956. július 30-án az országgyűlés oktatásügyi miniszterré választotta.

Nyers Rezső
élelmiszeripari miniszter

1923-ban született Budapesten. Régi munkáscsaládból származik, 1938-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1939-től 1943-ig a nyomdász ifjúsági csoportnak budapesti elnöke volt, 1940-ben lett tagja a szociáldemokrata pártnak. A felszabadulás után a szociáldemokrata párt kispesti szervezetének a helyettes titkára lett, majd a szociáldemokrata párt országos központjában dolgozott. A munkáspártok egyesülése után az MDP Pest megyei pártbizottságának szervező titkára lett, s az egyesülési kongresszus a párt Központi Vezetősége póttagjává választotta. 1949. áprilisától a párt országos központjában dolgozott, s a harmadik kongresszus a Központi Vezetőség rendes tagjává választotta. 1954-ben a SZÖVOSZ igazgatóságának elnökhelyettese lett. 1956. július 30-án az országgyűlés élelmiszeripari miniszterré választotta.

Szabó Gergely
vegyipari miniszter

1921-ben született Kisújszálláson. Kisparaszti családból származik. Gimnáziumi érettségi után a budapesti Műegyetemen vegyészmérnöki diplomát szerzett. Alapító tagja volt a Győrffy-kollégiumnak. A felszabadulás után a MADISZ központjában dolgozott. 1946-ban a Szovjetunióban tanult, mint ösztöndíjas. Hazajövetele után a Chinoin Gyógyszerárugyárban kutatómérnökként dolgozott, majd a nehézvegyipari központ vezérigazgatóhelyettese lett. 1951 elején a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban a szerves vegyipari főosztályt vezette, majd 1953. januárjában a Minisztertanács titkárságának a vezetésével bízták meg, majd az MDP Központi Vezetősége ipari és közlekedési osztályát vezette. 1956. július 30-án az országgyűlés vegyipari miniszterré választotta.

Horváth Imre
külügyminiszter

Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság új külügyminisztere 1901-ben született, munkáscsaládból származik, 1918-tól a kommunista mozgalom tagja. Lakatosinas volt, majd később elvégezte a Műszaki Egyetemet és megszerezte a mérnöki diplomát. Kommunista szervező tevékenységéért négy alkalommal tartóztatták le és összesen 12 évi börtönbüntetést szenvedett. A felszabadulás után diplomáciai szolgálatba lépett. Állomáshelyei a következők voltak: Moszkva, Berlin, Washington, London, Prága. 1956. júniusától a Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke volt. 1956. július 18-án az MDP Központi Vezetősége tagjának kooptálta. Az országgyűlés 1956. július 30-án választotta külügyminiszterré.