"Szuezi vihar" az angol parlamentben

 

Népszava

Az angol kormány felvetette a bizalmi kérdést

London, szeptember 12.

Eden

Az angol alsóház szerda este megnyílt külpolitikai vitájának első napja viharos körülmények között folyt le. Elsőnek Eden miniszterelnök emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy a Szuezi-csatorna "államosítása" helyett pontosabb kifejezés lenne az "elkobzás" szót használni.

Az ellenzék padjaiból heves "nem!", a konzervatívok közül "igen!" kiáltások kísérték azt a kijelentést, hogy az angol kormány által hozott katonai intézkedések igazoltak. Az ellenzéki padokból az ellen is tiltakoztak, hogy Nasszer - mint Eden állította - felborította az 1888-as egyezményt.

Eden ezután kijelentette, hogy haladéktalanul létrehoznak egy új szervet. "A Csatorna Használói Szövetségét", amely Franciaországon, Nagy-Britannián és az Egyesült Államokon kívül magában foglalja a csatorna "legfőbb használónak" képviselőit. Ez a szerv - jelentette ki Eden - lehetővé fogja tenni a használóknak, hogy jogaikat gyakorolják, mert a csatornában átkelési illetéket fog szedni és ha az egyiptomi kormány akadályokat gördít működése elé, a három kormánynak "jogában lesz újabb intézkedéseket hoznia akár az ENSZ közvetítésével, akár más eszközökkel".

Családi körben

Lady Eden: Rémes vagy Anthony, hát te már csak Szuezről tudsz beszélni?... (Ludas Matyi)

A terv szerint Egyiptom megfelelő járulékot kapna a szövetségtől az általa megadott könnyítések arányában.

Eden kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy a viszályt az ENSZ elé vigye s addig is a francia kormánnyal egyetértésben levelet intéztek a Biztonsági Tanács elnökéhez, de ismét hangsúlyozta, hogy ha a katonai elővigyázatossági intézkedések igazoltak voltak egy hónappal ezelőtt, ma még inkább igazoltak.

Eden, Robert Anthony, Sir (1897-1977). 1923-ban alsóházi képviselővé választották. 1931-től 1934-ig külügyminiszter-helyettes, 1935-től 1938-ig, valamint 1940 és 1945 között külügyminiszter. Churchill második kormányában 1951-55 között külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. Az általa vezetett Konzervatív Párt 1955-ös választási győzelme után miniszterelnök. Ugyanebben az évben angliai hivatalos látogatáson fogadta Hruscsovot. A szuezi konfliktus nyomán kirobbant belpolitikai válság következményeként 1957 januárjában lemondott.

Gaitskell, a munkáspárti ellenzék vezére felszólalásában élesen bírálta a kormány katonai intézkedéseit és rámutatott, hogy két alapvető kérdésben tér el az ellenzék véleménye a kormányétól: 1. az erőszak alkalmazása, mint eszköz a konfliktus megoldására, 2. a kormány magatartása az ENSZ-szel és az ENSZ alapokmányával szemben.

Kijelentette, hogy az ellenzéket nyugtalanítja a Csatorna Használói Szövetségének létrehozása és az erőszak esetleges felhasználásáról szóló bejelentést bírálva, kijelentette:
"Ha egyeseknek elég az a gondolat, hogy ebbe Franciaországgal egyedül menjünk bele és a világ többi része ellenünk van, akkor egyszerűen kataszrófába rohannánk.

Ez a kardcsörtetés szerencsétlen hatást eredményezett a világ közvéleményére és újabb súlyos akadályt a probléma megoldásának útján."

A konzervatív képviselők számtalanszor félbeszakították Gaitskellt, akárcsak a munkáspártiak Edent. "Természetesen tudom, hogy sok konzervatív képviselő nem akarja a csatorna-ügy rendezését" - kiáltotta a konzervatív padsorok felé Gaitskell, aki befejezésül ezt követelte: 1. a brit kormány hasson oda a révkalauzoknál, hogy helyükön maradjanak, 2. tegyen ünnepélyes nyilatkozatot, hogy nem alkalmaz erőszakot kivéve, ha az ENSZ hozzájárul, 3. fogadja el az ENSZ-nek a konfliktusra vonatkozó bármiféle döntését.

Az angol kormány szerda este elhatározta, felkéri az alsóházat, szavazza meg a bizalmat Eden miniszterelnök politikája iránt. A munkáspárti ellenzék olyan módosító indítványt készül benyújtani, amely a kormány iránti bizalmatlanságot jelent - mondják londoni politikai körökben. Szavazásra ma kerül sor.

Korábban a Szabad Neten:

A magyar külügyminisztérium nyilatkozata a szuezi kérdésről

A szovjet külügyminiszter nyilatkozata a szuezi kérdésről

Szuez és a nyugati hatalmak

Szuez: London és Párizs "erélyes intézkedéseket" sürget

A Szuezi-csatorna államosítása a nemzetközi érdeklődés homlokterében

Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát